MUNKÁLTATÓI TÁMOGATÁSOK, KEDVEZMÉNYEK, munkaügyi szakértő, 2018.

Bernáthné Székely Julianna,
rehabilitációs gazdasági menedzser, szakértő

06-20-420-20-39

This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

UniCredit Bank 10918001-00000145-03880003

Jogi nyilatkozat
A honlap teljes tartalma Bernáthné Székely Julianna, rehabilitációs gazdasági menedzser, szakértő tulajdona.
Hozzájárulok ahhoz, hogy a felhasználó a honlap tartalmát kizárólag személyes, nem kereskedelmi célra letöltse, de a tartalom módosítása vagy reprodukálása nem megengedett.

A tartalom bármely más célra történő másolása vagy használata tilos (hivatkozás: szerzői jogok tv., plágium, mivel jogszabályokon alapuló közérthető tájékoztatás, tartalom lopás).
Törekszem a honlapomon megjelenő adatok és információk folyamatos frissítésére és pontosítására.
A weboldalon található információkon alapuló bármilyen döntés a felhasználó saját felelőssége, hiszen
 nem tartalmazhat mindent a honlapom, a hivatkozott jogszabályokkal együtt értelmezendő és a szakértő telefonos rövid segítő tájékoztatására szükség van (minden eset más), ha korrekt, pontos, konkrét válasz szeretne esetére, mert
a jogszabályokat gyakran más jogszabályokkal együtt kell értelmezni,
és tudni kell alkalmazni. 

(Hivatkozás: 1999. évi LXXVI.tv.a szerzői jogokról)

 

Sok munkaadó csak a költségtakarékosságot látja a fogyatékossággal élő emberek foglalkoztatásában - HR Portál 2016. 06.30.:

http://www.hrportal.hu/hr/sok-munkaado-csak-a-koltsegtakarekossagot-latja-a-fogyatekossaggal-elo-emberek-foglalkoztatasaban-20160629.html

Tájékoztatás

FOGLALKOZTATÁST SEGÍTŐ TÁMOGATÁSOK, KEDVEZMÉNYEK

2018.

FRISSÍTVE: 2018. 09. 08.


TARTALOM:

-1.) CSALÁDI adókedvezményre jogosultság (bővült 2015-től, 2015.01.19.)

0.) SZEMÉLYI KEDVEZMÉNY (munkavállalói kedvezmény)

1.) munkáltatót terhelő szociális hozzájárulási adóból és szakképzési hozzájárulásból 2013. január 1-jétől igénybe vehető kedvezmények
2. ) részkedvezmény részmunkaidős foglalkoztatás esetén
3. ) rehabilitációs Start kártya
4. ) megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatás támogatása adótörvényben
5.) Költségvetési támogatás: munkahely teremtési és bértámogatások (akkreditáció), és rehabilitációs hozzájárulás külön-külön linken is
6.) piaci előnyben részesítés
7.) szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető egyéb részkédvezmények
8. ) közfoglalkoztatási, és szociális intézményben foglalkoztatás támogatása
9. ) támogatás szociális intézményen belüli foglalkoztatáshoz 

10.) Összefoglalás

BŐVEBBEN személyre szólóan (mert minden eset minden szervezet más):

Bernáthné Székely Julianna, rehabilitációs gazdasági menedzser, szakértő +36-20-420-20-39

This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it. '; document.write(''); document.write(addy_text77874); document.write('<\/a>'); //-->\n This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

Gyermekgondozási díj, illetve gyermekgondozást segítő ellátás, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt vagy azt követően adható kedvezmény:
gyermekgondozást segítő ellátás, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt vagy azt követően adható kedvezmény.

Mértéke: az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérnek, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének hét százalékával. Ugyanabban a munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után részkedvezmény csak abban az esetben jár, ha a tv-ben meghatározott feltételek a gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállaló munkába állását követően legalább 1 évig fennállnak. A kedvezmény a törvényi feltételek fennállása alatt, legfeljebb azonban 3 évig jár.
Az adókedvezmény a munkaadót csak abban az esetben illeti meg, ha a létszámát a részmunkaidős foglalkoztatás szerint számolja el.

Igazolás:Gyermekgondozási díj folyósítását vagy annak megszűnését az egészségbiztosítási szerv, illetve a társadalombiztosítási kifizetőhely igazolja. A gyermekgondozást segítő ellátás, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítását, illetve a folyósítás megszűnését a fővárosi és megyei kormányhivatal vagy a családtámogatási kifizetőhely igazolja. Az igazolásokat az ellátásban részesülő személy kérelmére állítják ki. A kedvezményt a foglalkoztató az ellátásokról szóló igazolás birtokában érvényesítheti.

(2004.évi CXXIII.tv. és 2011.évi CLVI.tv.)

Minimum három gyermekre tekintettel családi pótlékra szülőként jogosult, és gyermekgondozási díjban, illetve gyermekgondozást segítő ellátásban vagy gyermeknevelési támogatásban részesült vagy részesülő alkalmazása esetén adható kedvezmény:
Mértéke:

az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérnek, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének hét százalékával. Ugyanabban a munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után részkedvezmény csak abban az esetben jár, ha a tv-ben meghatározott feltételek a gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállaló munkába állását követően legalább 1 évig fennállnak. A kedvezmény a törvényi feltételek fennállása alatt, legfeljebb azonban 3 évig jár.


Igazolás: Minimum három gyermekre tekintettel családi pótlékra szülőként jogosult, és gyermekgondozási díjban, illetve gyermekgondozást segítő ellátásban részesült vagy részesülő, vagy gyermeknevelési támogatásban részesült vagy részesülő alkalmazása esetén azt is igazolni kell, hogy minimum három gyermek után a szülőnek jár a családi pótlék, amit szintén a fővárosi és megyei kormányhivatal igazol. Az igazolásokat az ellátásban részesülő személy kérelmére állítják ki. A kedvezményt a foglalkoztató az ellátásokról szóló igazolások birtokában érvényesítheti.

(2004.évi CXXIII.tv. és 2011.évi CLVI.tv.)

25 év alatti, legfeljebb 180 nap biztosítási idővel rendelkező pályakezdő esetében adható kedvezmény:

A részkedvezmény egyenlő az érvényes START BÓNUSZ kártyával rendelkező természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérnek, de legfeljebb a minimálbér másfélszeresének huszonhét százalékával a foglalkoztatás első évében.

(2004.évi CXXIII.tv. és 2011.évi CLVI.tv.)

50 év feletti munkanélküli és tartós álláskereső és családtag ápolását követően munkát keresők utáni kedvezmény:
Mértéke:

A részkedvezmény egyenlő az érvényes START BÓNUSZ kártyával rendelkező természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérnek, de legfeljebb a minimálbér másfélszeresének huszonhét százalékával a foglalkoztatás első évében.
Igazolás: Az adókedvezmény az adóhivatal igazolása alapján érvényesíthető, amit a foglalkoztatott személy kérelmére állítanak ki. Az igazolás nem lehet 15 napnál régebbi. A foglalkoztató az igazolás birtokában érvényesítheti a szochokedvezményt.

(2004.évi CXXIII.tv. és 2011.évi CLVI.tv.)

Karrier Híd Programban részt vevők esetében járó kedvezmény.
Mértéke: A bruttó munkabérnek, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének a 9,5 százalékával csökkenthető a szocho.
Igazolás: Az adókedvezmény a hatósági bizonyítványban foglaltakon alapul. Az állami foglalkoztatási szerv adja ki a hatósági bizonyítványt az ügyfél kérelmére. A hatósági bizonyítvány a kiállításának napjától a kiállításának hónapját követő tizenkettedik hónap utolsó napjáig érvényes, amit a hatósági bizonyítványon is feltüntetnek. A foglalkoztató a bizonyítvány birtokában érvényesítheti a szochokedvezményt.

(Szja és 2011.évi CLVI.tv.)

Megváltozott munkaképességű vállalkozók és munkavállalók utáni kedvezmény:

Mértéke: A kedvezmény az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének az 2011.évi CLVI.tv. Eat. 459. § (1) bekezdésében meghatározott adómérték szerinti része.

Aa munkába lépést megelőző napon rendelkezni kell ezzel a kártyával vagy az azt helyettesítő igazolással.

Az olyan személynek juttatott bevétel után nem kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót, akire a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény 11. §-a, 11/B. §-a, és 13. §-a szerint a biztosítási kötelezettség nem terjed ki.

Rehabilitációs kártyára jogosult:
- az a megváltozott munkaképességű személy, akinek a rehabilitációs hatóság által végzett komplex minősítés szerint:
a) foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, (B1)vagy
b) tartós foglalkozási rehabilitációt igényel (C1) ill. az is, aki
c) 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesült, vagy

d) rehabilitációs járadékban részesül,(ilyen nincs 2014.12.31-től)

e) bővül a köre 2017.01.01-jétől: azokat is megilleti a rehabilitációs kártya, akiknek a rehabilitációja nem javasolt, és egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, (B2)
f) egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt.(C2)

(Hivatkozás: 2004. évi CXXIII.tv. 16/A § /1/, /2/) 

Igazolás: A jogosult kérelmére a kormányhivatal rehabilitációs hatósága gondoskodik a rehabilitációs kártya igénylésével kapcsolatos eljárás megindításáról, ennek keretében adatot szolgáltat az adóhivatal részére a rehabilitációs kártyára való jogosultság fennállásáról. Az adókedvezmény igénybevételéhez szükséges jogosultságot igazoló rehabilitációs kártyát az adóhivatal állítja ki. A kedvezményt a foglalkoztató a kártya (illetve azt helyettesítő igazolás) birtokában érvényesítheti.

Mezőgazdasági munkakörben – (FEOR-08) 6. főcsoport 61. csoportjába tartozó, a  7. főcsoport 7333 számú foglalkozásából a  mezőgazdasági gép (motor) karbantartója, javítója munkakörben és a 8. főcsoport 8421 számú munkakörben – foglalkoztatott 25 év feletti és 55 év alatti munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény
Mértéke: A bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 9,5 százalékával csökkenthető az adó.

(Szja és 2011.évi CLVI.tv.) 

 

Szabad vállalkozási zónában működő vállalkozás új munkavállalóira igénybe vehető kedvezmény:
Mértéke: A szocho a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 19,5 százalékával csökkenthető a foglalkoztatás első két évében, 12,5 százalékával a foglalkoztatás harmadik évében.
Szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatottak utáni kedvezmény.
Mértéke: A bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 9,5 százalékával csökkenthető a szocho.
Tartósan álláskeresők után igénybe vehető kedvezmény.
Mértéke: Az adó a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 19,5 százalékával csökkenthető a foglalkoztatás első két évében, 12,5 százalékával a foglalkoztatás harmadik évében.
Igazolás: Feltétel, hogy az állami foglalkoztatási szerv a foglalkoztatást megelőző 275 napon belül legalább 183 napig álláskeresőként nyilvántartotta a munkavállalót. Ennek a feltételnek a fennállását az állami foglalkoztatási szerv igazolja, az álláskereső személy kérelmére. A foglalkoztató az igazolás birtokában érvényesítheti a szochokedvezményt. 

(Szja és 2011.évi CLVI.tv.)

______________________________________________ 

bővült a köre 2015-től

A családi kedvezmény a feltételek fennállása esetén az Ön összevont adóalapját csökkenti.

2015. január 1-jétől bővült a családi kedvezmény jogosultjainak köre:
A családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek, továbbá a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély saját maga vagy a vele közös háztartásban élő hozzátartozói közül közös döntéssel kiválasztott magánszemély minősül jogosultnak
A változás eredményeképpen a családi kedvezmény például abban az esetben is érvényesíthető, ha a magánszemély tartós megbízási jogviszonyból, kifizetőtől ingatlan bérbeadásból származó rendszeres jövedelmet szerez.
Az Szja törvény 2015. január 1-jétől hatályos 48. § (3) bekezdés b) pontja értelmében az adóelőleg nyilatkozatban kötelező szerepeltetni az eltartottak, kedvezményezett eltartottak adóazonosító jelét. Azonban az Szja törvény 84/ZS. § (5) bekezdésében foglalt átmeneti szabályra tekintettel az adóelőleg nyilatkozatban csak 2016. január 1-jétől kell az adóazonosító jelet kötelezően feltüntetni. Azaz, míg 2015. évben igen, addig 2016. január 1-jétől nem érvényesíthető a kedvezmény, ha az adóelőleg nyilatkozaton az eltartott (kedvezményezett eltartott) neve mellett kizárólag a természetes azonosító adatai szerepelnek.
2016-tól kezdődően két eltartott esetén a kedvezményezett eltartottanként érvényesíthető kedvezmény havi összege emelkedik.

Az 2018-ban egy gyerekesek családi kedvezménye és a 3+ gyerekesek kedvezménye évek óta változatlan, a két gyereket nevelők családi adókedvezménye 2018-ban tovább nő: 15 000 Ft helyett már 17 500 Ft jár gyerekenként és havonta!
•    1 gyermek esetén havonta 66 670 forint adóalap-kedvezményt
•    2 gyermek esetén havonta 116 670 forint adóalap-kedvezményt
•    3 vagy több gyermek esetén 220 000 forint adóalap-kedvezményt lehet igénybe venni GYERMEKENKÉNT.
•    1 gyermek esetén havonta 10 000 forint gyermekenként és havonta
•    2 gyermek esetén havonta 17 500 forint gyermekenként és havonta
•    3 vagy több gyermek esetén 33 000 forint gyermekenként és havonta.

Abban az esetben, ha Ön e nyilatkozattal kéri a családi kedvezmény érvényesítését, a kedvezmény az adóelőleg alapját, és ezért a munkáltatójától származó adóévi jövedelmeiből fizetendő adóelőleg összegét is csökkenti.
A családi kedvezmény érvényesítésére jogosult az a magánszemély, aki jogosult a családi pótlékra.
A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény alapján családi pótlékra 50/50 százalékban jogosultak a gyermeküket bírósági ítélet alapján felváltva gondozó szülők (közös felügyelet), így őket is megilleti a családi kedvezmény. A közös felügyelet alatt álló gyermekre tekintettel a szülők a családi kedvezményre is

Egymás között azonban nem érvényesíthetik a kedvezményt közösen. Annak ellenben nincs akadálya, hogy (jelenlegi) házastársukkal a rájuk vonatkozó kedvezményt közösen vegyék igénybe. a várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek, továbbá a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély. Esetükben saját maga vagy a vele közös háztartásban élő hozzátartozói közül közös döntéssel kiválasztott magánszemély minősül jogosultnak az a magánszemély is, aki bármely külföldi állam jogszabálya alapján családi pótlékra, rokkantsági járadékra, vagy más hasonló ellátásra jogosult. Természetesen a többi feltételnek ilyenkor is teljesülnie kell (ld. a kedvezményezett eltartottaknál.
Amennyiben a családi kedvezményre több magánszemély jogosult, akkor közös nyilatkozatot kell tenniük. Igaz ez abban az esetben is, ha azt teljes egészében kizárólag a jogosultak egyike érvényesíti. Nem vonatkozik ez a fent említett, bíróság döntése alapján közösen felügyelt gyermek vér szerinti szüleire, mert ők a kedvezmény 50/50 százalékát a másik szülőtől függetlenül érvényesíthetik. Amennyiben a rájuk eső kedvezményt jelenlegi házastársukkal közösen érvényesítik, úgy természetesen nekik közös nyilatkozatot kell tenniük.

Kedvezményezett eltartott:
- akire tekintettel a magánszemély belföldön családi pótlékra jogosult
- aki a családi pótlékra saját jogán jogosult
- a rokkantsági járadékban részesülő személy,
- a magzat (a fogantatás 91. napjától a világra jöttét megelőző hónapig az erről szóló orvosi igazolás alapján)
- a bíróság döntése alapján közösen felügyelt gyermek mindkét szülőnél, valamint a szülők házastársainál is.

Amennyiben a magánszemély azért érvényesíthet családi kedvezményt, mert külföldi állam jogszabálya alapján ott jogosult családi pótlékra, rokkantsági járadékra, vagy más hasonló ellátásra, kedvezményezett eltartottként azt a magánszemélyt (gyermeket) veheti figyelembe, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény megfelelő alkalmazásával a családi pótlékra való jogosultsága megállapítható lenne.

Eltartott a fenti kedvezményezett eltartott, és a családi pótlékra már nem jogosító személy is, ha figyelembe vehető a kedvezményezett eltartottak után járó családi pótlék összegének megállapításánál a családok támogatásáról szóló törvény szerint.
Így például, ha egy családban 10 és 12 éves gyermekek (kedvezményezett eltartottak) mellett olyan 18 évnél idősebb gyermek is van, aki felsőoktatási intézményben első akkreditált felsőfokú iskolai rendszerű szakképzésben, első egyetemi vagy főiskolai szintű képzésben részt vevő hallgató és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik (eltartott), akkor a családban az eltartottak száma három.

A családi járulékkedvezmény 2014. január 1-jétől lehetőség nyílik arra, hogy a családi kedvezményt a magánszemély a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. Törvény 5. § a szerinti biztosítottként fizetendő természetbeni egészségbiztosítási járulékkal, pénzbeli egészségbiztosítási járulékkal, nyugdíjjárulékkal szemben elszámolja (a munkaerő-piaci járulékkal szemben tehát nem lehet kedvezményt érvényesíteni). A járulékkedvezmény igénybevételének feltétele, hogy a családi kedvezményt a személyi jövedelemadó-alappal (adóelőleg-alappal) szemben nem lehetett teljes összegben érvényesíteni. 

Bővebben itt 11) pont: http://www.versenykepesseg.eu/index.php?option=com_content&view=article&id=86&Itemid=674

 
A családi járulékkedvezmény összege egyenlő a családi kedvezmény adóalappal (adóelőleg-alappal) szemben nem érvényesített részének 15 százaléka, de legfeljebb az egészségbiztosítási járulék és nyugdíjjárulék együttes összege. A családi járulékkedvezményt a munkáltató (foglalkoztató) automatikusan figyelembe veszi, ha a magánszemély a családi kedvezmény érvényesítéséről nyilatkozik. .
A magánszemély azonban kérheti, hogy járulékkedvezményt a munkáltató (foglalkoztató) ne érvényesítsen, és a családi kedvezményre jogosító keretből csak azt az összeget számolja el, ami a személyi jövedelemadó előlegének terhére érvényesíthető. Például, ha az egyedülálló magánszemély 2 kiskorú gyermekére tekintettel kéri a családi kedvezmény igénybevételét, akkor havonta kétszer 62500 forint, együttesen 125 ezer forint családi kedvezményt érvényesíthet.
Ha ez a magánszemély egy hónapban 100 ezer forint bérben részesül, a munkáltató a 125 ezer forintnak a bért meghaladó részét, azaz 25 ezer forintot fordít át járulékkedvezménnyé. Ezért a munkáltató az adott hónapban a 25 ezer forint 15 százalékának megfelelő összeget, azaz 4000 forintot vesz figyelembe járulékkedvezményként, ezt az összeget nem vonja le járulékként a magánszemély béréből.

A járulékkedvezmény elszámolásakor is fokozott figyelemmel kell eljárni!
Ha a magánszemély jogosulatlanul veszi igénybe a családi járulékkedvezményt, akkor is felmerülhet a 12 százalékos különbözeti bírság fizetési kötelezettség. A személyi jövedelemadó törvény alkalmazásában munkáltatónak kell tekinteni azt, aki bért fizet ki, illetve a társaság tevékenységében személyesen közreműködő tag tekintetében a társas vállalkozást. Bérnek minősül a munkabér, de az adóköteles társadalombiztosítási ellátás, például a gyermekgondozási díj is, így a kedvezmény azzal szemben is érvényesíthető. A munkáltató (a bér kifizetője) a nyilatkozatban foglaltakat az adóéven belül az átadást követő kifizetéseknél veszi figyelembe. A nyilatkozat tartalmát érintő bármely változás esetén Ön köteles haladéktalanul új nyilatkozatot tenni, vagy a korábbi nyilatkozatot visszavonni. A nyilatkozat egyik példányát a munkáltatónak, másik példányát pedig Önnek kell az adóbevallás elkészítéséhez szükséges bizonylatokkal együtt az elévülésig, azaz 5 évig megőriznie.

Az adóelőleg megállapítása során a családi kedvezményt a házastársak, az élettársak az összeg vagy a kedvezményezett eltartottak számának felosztásával közösen is igénybe vehetik azzal, hogy erre az élettársak csak a közös háztartásban nevelt közös gyermekre tekintettel jogosultak. Ha a családi kedvezményre ugyanazon kedvezményezett eltartott után több magánszemély jogosult, illetve ha a magánszemélyek a családi kedvezményt közösen veszik igénybe, akkor a jogosultaknak a nyilatkozatot közösen kell megtenniük.
 
Amennyiben Ön a nyilatkozattételkor fennálló körülmények ellenére a családi kedvezmény érvényesítését jogalap nélkül kéri, aminek következtében az adóbevallása alapján 10 ezer forintot meghaladó befizetési különbözet mutatkozik, a befizetési különbözet 12 százalékát különbözeti bírságként kell megfizetnie.
Hivatkozás: 1995. évi CXVII.tv. (Szja)

_______________________________________________________________________

A személyi kedvezményt az Szja tv. szerint súlyos fogyatékos magánszemélynek minősülő személy érvényesítheti az összevont adóalap adójából.
 
Súlyos fogyatékos személynek azt a magánszemélyt kell tekinteni, aki az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló kormányrendeletben említett betegségben szenved, továbbá, aki rokkantsági járadékban részesül.
Tehát orvosi igazolás nélkül veheti igénybe a személyi kedvezményt az, aki rokkantsági járadékban részesül, illetőleg a támogatást megállapító határozat alapján az a személy, akinek fogyatékossági támogatásra való jogosultságát külön jogszabály szerint megállapították. Az ideiglenes igazolásokat évente kell kiállítani, a végleges állapotot nem kell újra igazolni.

A súlyos fogyatékosság eseteit, illetve a betegségeket a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló 335/2009. (XII. 29.) Kormányrendelet, valamint a vonatkozó minősítéseket, kapcsolódó igazolásokat a súlyos fogyatékosság minősítéséről és igazolásáról szóló 49/2009. (XII. 29.) EüM rendelet határozza meg.
Fő szabály szerint a Kormányrendeletben felsorolt betegségben szenvedő magánszemélyek a betegség fennállásáról kiállított igazolás birtokában jogosultak a személyi kedvezmény igénybevételére.

A kedvezmény mértéke
a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától ezen állapot fennállása idején havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeg.
2014-ben 101.500Ft 5 %-a. 5075Ft/hó,

2015-ben 105000Ft 5%-a: 5250Ft.   

2016. évben 111.000Ft 5%-a: 5550Ft/hó,

2017. évben 127.500Ft 5%-a: 6.375Ft/hó,

2018. évben 138.000Ft 5%-a: 6.900Ft.

A kedvezményre való jogosultság kérdésének eldöntése, vagyis a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegség fennállásának megállapítása nem tartozik az állami adóhatóság hatáskörébe.  
Az Szja tv. értelmében kizárólag a betegségben szenvedő magánszemélynek van lehetősége érvényesíteni a kedvezményt,  ha rendelkezik a szakorvos által kiállított érvényes igazolással, illetve rendelkezik összevont adóalapba tartozó jövedelemmel. Amennyiben a gyermek nem rendelkezik adóköteles jövedelemmel, akkor a kedvezmény érvényesítésére nincs lehetőség. Gyermek helyett a szülő nem jogosultak a kedvezmény figyelembevételére.
 
Igazolás beszerzése
A kedvezmény igénybevételére jogosító, az EüM rendelet mellékletében foglaltaknak megfelelő igazolást a szakambulancia vagy kórházi osztály szakorvosa, illetve a szakambulancia vagy szakorvos által készített orvosi dokumentáció alapján a beteg által választott háziorvos állíthatja ki. A betegség, illetve fogyatékosság megállapítására és az állapot végleges vagy átmenti jellegének meghatározására szakambulancia vagy kórházi osztály szakorvosa jogosult.
Az igazolásnak tartalmazni kell a kedvezményt igénybevevő személyazonosító adatait, lakóhelyét, adóazonosító jelét, az igazolás kiállítását megalapozó szakorvosi dokumentáció kiadásának dátumát, valamint a betegség véglegességének vagy ideiglenességének megállapítását és ezen igazolást kiállító szakorvos/háziorvos aláírását.

Az EüM rendelet melléklete tartalmazza az igazolás tartalmát, azonban annak formai követelményeit nem.
 
Az adóhatóság külön nem rendszeresített formanyomtatványt a súlyos fogyatékosság igazolására, azonban a munkáltató, kifizető összesített igazolása az adott évi személyi jövedelemadó bevalláshoz, adónyilatkozat benyújtásához elnevezésű ’M30-as nyomtatvány lapjai között megtalálható.
 
Kedvezmény igénybevétele  
Az igazolás birtokában a magánszemély az adóelőleg megállapítása során (adóelőleg-nyilatkozat megtételével) év közben is kérheti a kedvezmény figyelembevételét. A 2015. évre vonatkozó adóelőleg-nyilatkozat az alábbi elérési útvonalon érhető el:
https://hirkozpont.magyarorszag.hu/hirek/nav_20150122.html

Amennyiben a magánszemély nem tesz adóelőleg-nyilatkozatot, akkor a kedvezményt nem veszti el, az a személyi jövedelemadó bevallásban is érvényesíthető év végén.
 
A kedvezmény igénybevételéhez szükséges igazolást nem kell csatolni az adóelőleg-nyilatkozathoz, illetve a személyi jövedelemadó bevalláshoz sem eredeti, sem másolati példányban. Az igazolást a bevallás másolati példányával együtt meg kell őrizni az 5 éves elévülési időn belül. A kiállított igazolás alapján a magánszemély az adóelőleg megállapításához tett adóelőleg-nyilatkozatában is kérheti a kedvezmény figyelembevételét az adóelőleg megállapítására kötelezett kifizetőtől. Nyilatkozat hiányában év végén a személyi jövedelemadó bevallásában is érvényesíthető a kedvezmény.
 
Kedvezmény utólagos érvényesítése
Ha valaki évek óta igazoltan a fent említett Kormányrendeletben felsorolt betegségek egyikében szenved, tehát jogosult lett volna a személyi adókedvezményre, akkor a kedvezményt az igazolás megszerzését követően az 5 éves elévülési időn belül a személyi jövedelemadó bevallások önellenőrzésével érvényesítheti.  
Az utolsó év, amely még önellenőrzéssel módosítható a 2008. adóév. A 2008. évi bevallást a 0853., a 2009. évi bevallást a 0953., a 2010. évi bevallást a 1053., a 2011. évi bevallást a 1153., a 2012. évi bevallást a 1253., a 2013. évi bevallást a 1353. számú nyomtatványon lehet önellenőrizni.
Hivatkozás: 1995. évi CXVII.tv. (Szja) 2003. évi XCII.tv.

A Start kártyák igénylése 2013. január elsejével megszűnt.

_____________________________________________________________________


o    25 év alatti munkavállalók utáni kedvezmény
o    55 év feletti munkavállalók utáni kedvezmény
o    szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók utáni kedvezmény
o    25 év alatti, legfeljebb 180 nap munkaviszonnyal rendelkező pályakezdő munkavállaló
o    Tartósan álláskeresők utáni kedvezmény
o    Kisgyermekes munkavállalók utáni kedvezmény

Nemcsak az új alkalmazottakra, hanem a jelenleg foglalkoztatottakra is érvényes, így a módosítások a foglalkoztatottak megtartását és új dolgozók felvételét egyaránt segíti.

1. A munkáltatót terhelő szociális hozzájárulási adó 22 % nak a kedvezményes része: 11%:
- a 25 év alatti
- az 55 év feletti
- a szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló foglalkoztatása esetén.

2. A bér utáni szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás a foglalkoztatás első két évében 23, 5 %-os együttes összege 0%-ra csökken:
- a 25 év alatti, legfeljebb 180 nap munkaviszonnyal rendelkező pályakezdő munkavállaló foglalkoztatása esetén.

3. A szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás együttes összege a foglalkoztatás első két évében 23, 5% helyett 0%, a harmadik évben 14 %-ra csökken:
- a tartós - 6 hónapot meghaladó - munkanélküliséget követően elhelyezkedő
- a gyermekgondozási díj folyósítását követően, illetve a gyermekgondozási segély és a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt vagy azt követően foglalkoztatott munkavállaló foglalkoztatása esetén.

A kedvezmény alapja mindhárom pont esetében a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér összegéig, de legfeljebb 100 ezer forintig terjedhet, az ezen felüli részt már az általános szabályok szerint terheli közteher.

A bevezetésre kerülő adókedvezmények a START PLUSZ, START EXTRA vagy START
BONUSZ kártyák alapján járó adókedvezménnyel nem vonhatók össze.
Hivatkozás: 2004. évi CXXIII.tv. 2011.évi CLVI.tv.

és a kisadózó vállalatok tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. Törvény és Szja 

__________________________________________________________________________________________________


ha a gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállaló munkakörét - feltéve, hogy e munkavállaló annak időtartama alatt terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben vagy gyermekgondozási díjban részesül, vagy a  lejártát követően vele azonos vagy hasonló munkakör ellátására létesített munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállaló esetén - közvetlenül a visszatérését követően munkaviszonyban foglalkoztatás esetén és
heti 20-20 órás részmunkaidős munkaviszony keretében látják el.
 
A részkedvezmény egyenlő a fent meghatározott két természetese személyt (munkavállalót) az adó megállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérnek, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének hét százalékával.
 
A szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető részkedvezmény csak abban az esetben jár, ha a fent felsorolt feltételek a gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállaló munkába állását követően legalább 1 évig fennállnak. A részkedvezmény a feltételek fennállása alatt, legfeljebb azonban 3 évig jár.
 
A szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető részkedvezmény a munkaadót csak abban az esetben illeti meg, ha a létszámát a részmunkaidős foglalkoztatás kezdetét megelőző hónap átlagos statisztikai állományi létszámához képest növeli, és azt a részmunkaidős foglalkoztatás időtartama alatt nem csökkenti.
 
A szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető részkedvezmény és egyéb, törvény alapján járó foglalkoztatási célú, a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető részkedvezmény ugyanazon személy után egyidejűleg nem vehető igénybe.
Hivatkozás: 2004. évi CXXIII. tv. és 1991. évi IV.tv.  


______________________________________________________________________


A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának ösztönzése
Érvényes: visszavonásig.
Ha az állami adóhatóság a Rehabilitációs kártyát visszavonja, erről értesíti a Rehabilitációs kártyát letétben tartó munkaadót. A munkaadó az értesítés átvételét követő naptól nem jogosult a kedvezményre.

A rehabilitációs Start kártyával rendelkező munkavállaló után a munkáltató szociális hozzájárulási adó kedvezményben részesül. 2018-01-01-től 19,5% (2016-ban még 27%, 2017-ben 22%), a kedvezmény 9,75% a személy foglalkoztatásának ideje alatt, de a munkába lépést megelőző napon rendelkezni kell ezzel a kártyával vagy az azt helyettesítő igazolással.

Az olyan személynek juttatott bevétel után nem kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót, akire a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény 11. §-a, 11/B. §-a, és 13. §-a szerint a biztosítási kötelezettség nem terjed ki.


Rehabilitációs kártyára jogosult:
- az a megváltozott munkaképességű személy, akinek a rehabilitációs hatóság által végzett komplex minősítés szerint:
a) foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, (B1)vagy
b) tartós foglalkozási rehabilitációt igényel (C1) ill. az is, aki
c) 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesült, vagy

d) rehabilitációs járadékban részesül,(ilyen nincs 2014.12.31-től)

e) bővül a köre 2017.01.01-jétől: azokat is megilleti a rehabilitációs kártya, akiknek a rehabilitációja nem javasolt, és egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, (B2)
f) egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt.(C2)

(Hivatkozás: 2004. évi CXXIII.tv. 16/A § /1/, /2/) 

Rehabiitációs kártya kedvezmény mértéke: az adó megállapításánál figyelembe vett , a munkavállalót terhelő közterhekkel, és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének (2018-ban 2X138000Ft=276000Ft) 19,5%-a.


A kedvezményre egy megváltozott munkaképességű személy után egyszerre csak egy munkáltató jogosult.
Munkáltató köteles a Rehabilitációs kártyát letétben tartani.
Hivatkozás: 2004. évi CXXIII.tv. és 2011. évi CLVI. törvény, és 1995. évi CXVII.tv. (Szja)

__________________________________________________________________________



Az 1996. évi LXXXI. törvény (Tao.) 7.§ (1) bekezdés v) pontja alapján az adózás előtti eredményt csökkenti, legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatása esetén személyenként, havonta a megváltozott munkaképességű munkavállalónak kifizetett munkabér, de legfeljebb az adóév első napján érvényes minimálbér, feltéve, hogy az adózó által foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma az adóévben nem haladja meg a 20 főt.
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja.) 21. § (1) bekezdése alapján a tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági őstermelő az e tevékenységéből származó bevételét csökkentheti, ha a legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességű alkalmazott foglalkoztatása esetén személyenként havonta az alkalmazottnak fizetett bérrel, de legfeljebb a hónap első napján érvényes havi minimálbérrel, a szakképző iskola tanulójával kötött – jogszabályban meghatározott – tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés esetén minden megkezdett hónap után havonta a minimálbér 24 százalékával, ha a szakképző iskolával kötött együttműködési megállapodás alapján végzi a gyakorlati képzést, minden megkezdett hónap után havonta a minimálbér 12 százalékával;valamint 49/B § (6) bekezdés a) pontja szerinti kedvezmény érvényesíthető .

A kedvezmény megilleti a 2011. évi CLVI. törvény 462/A. § alapján
a)    Az egyéni vállalkozót a saját maga után fizetendő adóból;
b)    a közkereseti társaságot, a betéti társaságot, a korlátolt felelősségű társaságot, a közös vállalatot, az egyesülést, az európai gazdasági egyesülést, a szabadalmi ügyvivői irodát, a szabadalmi ügyvivői társaságot, az ügyvédi irodát, a közjegyzői irodát, a végrehajtói irodát, az egyéni céget a tagjával fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyára tekintettel terhelő adóból,
ha
a)    az egyéni vállalkozó, illetve a tag a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32–33. §-a alapján korábbi rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíját felváltó rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül, vagy
b)    ha az egyéni vállalkozó, illetve a tag komplex minősítést követően rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján legfeljebb 50%-os. 

A komplex minősítést követően rehabilitációs ellátásban, 51–60%-os egészségi állapot alapján rokkantsági ellátásban részesülő, vagy ellátásra nem jogosult személy károsodása fennállása esetén sem jogosult a kedvezményre!

A részkedvezmény egyenlő az adó megállapítási időszakra az egyéni vállalkozó által saját maga után megállapított, illetve a tag után a kifizető által megállapított adóalap, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének huszonkét százalékával. (2011. évi CLVI. törvény (Ear)  462/A. §,)
Hivatkozás: 2011. évi CXCI.tv.  


_________________________________________________________________________________



Költségvetési támogatás
A rehabilitációs hatóság az akkreditált munkáltató részére pályázati úton támogatást nyújt
•    a megváltozott munkaképességű munkavállalók rehabilitációs foglalkoztatásához (egyéni támogatás) vagy
•    a munkahely rehabilitációs célú átalakításához (munkahely-teremtési támogatás)
ha a munkáltató a rehabilitációs hatóság komplex minősítése szerinti megváltozott munkaképességű személy vagy fogyatékossági támogatásban részesülő személy foglalkoztatását biztosítja.
Az egyéni támogatás keretében a megváltozott munkaképességű munkavállaló után fizetendő bérköltség, illetve a foglalkoztatás megváltozott munkaképességből fakadó többletköltségei támogatható. 2014. évben az egy munkavállalóra jutó támogatás összege közel 1,2 millió forint.
A munkahely-teremtési támogatás támogatási intenzitás nem haladja meg az elszámolható költségek 100%-át.

TÁMOP 1.1.1-12/1. Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése kiemelt projekt bérköltség támogatása
A projektbe vont rehabilitációs ellátásban vagy rehabilitációs járadékban részesülő megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásához bérköltség-támogatás nyújtható. A támogatás maximális intenzitása 100%, a munkáltató által kifizetett bruttó bér, valamint az ahhoz tartozó szociális hozzájárulási adó összegének 100%-a támogatható. A bérköltség-támogatás további feltétele, hogy a támogatással foglalkoztatni kívánt személy rehabilitációs kártyával rendelkezzen. 

Napi munkaóra

Heti munkaóra

Támogatás ideje maximum

Havi bruttó bér maximum

Kifizethető támogatási összeg összesen

4 óra

20 óra

7 hónap

100 000 Ft

700000 Ft

6 óra

30 óra

5 hónap

150 000 Ft

750 000 Ft

8 óra

40 óra

4 hónap

200 000 Ft

800 000 Ft

A támogatással foglalkoztatott személy részére utazási költségtérítés (munkába járáshoz kapcsolódó helyközi utazás költségeinek megtérítése; foglalkozás-egészségügyi vizsgálat, szakmai alkalmassági vizsgálat költségei), a munkáltató részére az ügyfél munkába járásához kapcsolódó csoportos személyszállítás támogatása is nyújtható. A program résztvevői képzés elősegítését biztosító támogatásban részesülhetnek.

Hivatkozás: 2011. évi. CXCI. törvény a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról (Mmtv.)

1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról (Szja tv.)
2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről (Art.)
327/2012. (XI.16.) Korm. rendelet a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról 

____________________________________________________________


Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban való részvétel jogát a külön jogszabályban meghatározottak szerint 2007. január elsejétől fenntarthatja, illetőleg köteles fenntartani az olyan, védett foglalkoztatónak minősülő szervezetek, védett szervezeti szerződést kötött szervezetek, továbbá szociális foglalkoztatási engedéllyel rendelkező szervezetek számára, amelyek 50 százalékot meghaladó mértékben megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztatnak. Illetőleg az olyan szociális foglalkoztatás keretében szociális intézményben ellátottakat foglalkoztató szervezetekre, amelyek 50 százalékot meghaladó mértékben fogyatékos munkavállalókat foglalkoztatnak.
Hivatkozás: A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény

_________________________________________________________________________



A munkáltatók csak Start kártyával rendelkező esetén (NAV állít ki a jogosult kérelmére) a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető részkedvezményt legfeljebb 2014. december 31-ig az alábbiak szerint érvényesíthetik:
–    az alap- és középfokú végzettséggel rendelkező vagy végzettséggel nem rendelkező pályakezdő fiatal foglalkoztatásakor a részkedvezmény egyenlő az érvényes Start kártyával rendelkező természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérnek, de legfeljebb a minimálbér másfélszeresének tizenhét százalékával a foglalkoztatás első évében, illetve hét százalékával a foglalkoztatás második évében, továbbá
–    a felsőfokú végzettségű pályakezdő fiatal foglalkoztatásakor a részkedvezmény egyenlő az érvényes Start kártyával rendelkező természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérnek, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének tizenhét százalékával a foglalkoztatás első kilenc hónapjában, illetve hét százalékával a foglalkoztatás azt követő három hónapjában.
 
Az alap- és középfokú végzettséggel rendelkező vagy végzettséggel nem rendelkező pályakezdő fiatal foglalkoztatása esetében a kötelező legkisebb munkabér másfélszeresén, felsőfokú végzettségű pályakezdő fiatal esetében a minimálbér kétszeresén felüli munkabér után a munkáltató az általános szabályok szerint köteles a szociális hozzájárulási adót megfizetni.

A kártya érvényességének időtartam:
–    alap- és középfokú végzettséggel rendelkező vagy végzettséggel nem rendelkező pályakezdő fiatal Start kártyája esetén a kiállítás keltétől számított két év,
–    a felsőfokú végzettségű pályakezdő fiatal Start kártyája esetén a kiállítás keltétől számított egy év,
de legfeljebb a kiállítás keltétől az igénylő huszonötödik életévének, felsőfokú végzettséggel rendelkező igénylő esetén a harmincadik életévének betöltéséig terjedő időszak.

A Start kártya kiváltására egy alkalommal van lehetőség. Új kártyát csak abban az esetben igényelhet az ügyfél, ha megrongálódik, megsemmisül vagy elveszíti azt.
A részkedvezményt érvényesítő munkáltató a részkedvezménnyel érintett foglalkoztatás időtartama alatt köteles a Start kártyát megőrizni, és a jogviszony megszűnésekor a pályakezdő fiatal részére visszaszolgáltatni. 


Hivatkozás: 2004. évi CXXIII.tv. és az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 20/A. § (2) bekezdésének da)  



Azon személyek, akik 2011.december 31-ig kiváltották a Start Plusz kártyát, megilleti a munkaadót a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető részkedvezmény. 


Ebben az esetben a munkaadót a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető részkedvezmény a kártya érvényességi időtartamán belül, legfeljebb 2013. december 31-ig a következők szerint illeti meg:
a munkavállalót az adó megállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérnek, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének tizenhét százalékával a foglalkoztatás első évében, illetve hét százalékával a foglalkoztatás második évében. 
Amennyiben a munkavállaló munkabére a kötelező legkisebb munkabér kétszeresét meghaladja, az azt meghaladó összeg tekintetében az általános szociális hozzájárulási adó fizetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
 
A munkaadó a részkedvezményre abban az esetben jogosult, ha a foglalkoztatás időtartama a 30 napot meghaladja és a munkaidő legalább a napi négy órát eléri.  
A kedvezmény a munkaadót abban az esetben illeti meg, ha a részkedvezmény igénybevételére jogosító személy a munkába lépést megelőző napon rendelkezik Start Plusz kártyával, vagy azt helyettesítő igazolással.
A munkáltató a részkedvezménnyel érintett foglalkoztatás időtartama alatt köteles a Start Plusz kártyát megőrizni, és a jogviszony megszűnésekor a kártya tulajdonosa részére átadni.
 
A kártya érvényességének időtartama a kiállítás keltétől számított két év, azonban legfeljebb a kiállítás keltétől az igénylő öregségi nyugdíjjogosultságának eléréséig terjedő időszak.
Ha a Start Plusz kártya érvényességének időtartama két évnél rövidebb, az érvényességi időtartam első 12 hónapjára a kedvezőbb szociális hozzájárulási adó fizetési lehetőséget kell alkalmazni.
A gyes melletti foglalkoztatáshoz igénybe vett Start Plusz kártya érvényességi idejének lejártát követően a gyes folyósításának megszűnését követő foglalkoztatáshoz újabb kártya nem váltható ki.
Hivatkozás: 2003. évi XCII.tv. az adózás rendjéről Art. 20/A. § (2) bekezdésének db) alpontja



Azon személyek, akik 2011. december 31-ig kiváltották a Start Extra kártyát, részkedvezményre jogosultak a szocho alól a kártya érvényességi időtartamán belül, legfeljebb 2013. december 31-ig a következők szerint; 


A munkavállalót az adó megállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérnek, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének huszonhét százalékával a foglalkoztatás első évében, illetve tizenhét százalékával a foglalkoztatás második évében.
Abban az esetben, ha a munkavállaló munkabére a kötelező legkisebb munkabér kétszeresét meghaladja, az azt meghaladó összeg tekintetében az általános szociális hozzájárulási adó megfizetésének általános szabályit kell alkalmazni.
 
A munkaadó a részkedvezményre abban az esetben jogosult, ha a foglalkoztatás időtartama a 30 napot meghaladja és a munkaidő legalább a napi négy órát eléri.  
Ha a Start Extra kártya érvényességének időtartama két évnél rövidebb, az érvényességi időtartam első 12 hónapjára a kedvezőbb szociális hozzájárulási adó megfizetésének lehetőségét kell alkalmazni.
A részkedvezmény a munkaadót abban az esetben illeti meg, ha a részkedvezmény igénybevételére jogosító személy a munkába lépést megelőző napon rendelkezik Start Extra kártyával, vagy azt helyettesítő igazolással.
A munkáltató a részkedvezménnyel érintett foglalkoztatás időtartama alatt köteles a Start Extra kártyát megőrizni, és a jogviszony megszűnésekor a kártya tulajdonosa részére átadni.
 
A kártya érvényességének időtartama a kiállítás keltétől számított két év, de legfeljebb a kiállítás keltétől az igénylő öregségi nyugdíjjogosultságának eléréséig terjedő időszak. 


Azon személyek, akik 2012. december 31-ig kiváltották a Start Bónusz kártyát, a munkaadót megilleti a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető részkedvezmény. 


Az érvényes Start Bónusz kártyával rendelkező személy foglalkoztatása esetén a munkaadót a következők szerint illeti meg a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető részkedvezmény:
A munkavállalót az adó megállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérnek, de legfeljebb a minimálbér másfélszeresének huszonkét százalékával a foglalkoztatás első évében.

A részkedvezmény a munkaadót abban az esetben illeti meg, ha a részkedvezmény igénybevételére jogosító személy a munkába lépést megelőző napon rendelkezik Start Bónusz kártyával, vagy azt helyettesítő igazolással.  
A munkáltató a részkedvezménnyel érintett foglalkoztatás időtartama alatt köteles a Start Bónusz kártyát megőrizni, és a jogviszony megszűnésekor a kártya tulajdonosa részére átadni.
A kártya érvényességének időtartama a kiállítás keltétől számított egy év, de legfeljebb a kiállítás keltétől az igénylő öregségi nyugdíjjogosultságának eléréséig terjedő időszak.
Hivatkozás: Szja és 2004. évi CXXIII.tv.


______________________________________________________________________________



A 2004. évi CXXIII. törvény (Pftv.) szerint a 2011. évi CVI. törvény 1.§ (3) bekezdésében felsorolt  közfoglalkoztatót a közfoglalkoztatási jogviszonyban történő foglalkoztatás esetén szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető részkedvezmény illeti meg:
Azt a közfoglalkoztatott természetes személyt illeti meg, aki az adó megállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a közfoglalkoztatottat terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett közfoglalkoztatási bér, de legfeljebb a közfoglalkoztatási garantált bér 130 százalékának tizenhárom és fél százalékával.

A szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető részkedvezmény és egyéb, törvény alapján járó foglalkoztatási célú adókedvezmény ugyanazon személy után egyidejűleg nem vehető igénybe.
Közfoglalkoztatás esetén a foglalkoztató kizárólag a 2004. évi CXXIII. törvény (Pftv.) szerinti adókedvezményt érvényesítheti.
Hivatkozás: 2004. évi CXXIII. törvény (Pftv.)


_________________________________________________________________________________



A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény és a szociális foglalkoztatás engedélyezéséről és a szociális foglalkoztatási támogatásról szóló 112/2006. (V. 12.) Korm. rendelet alapján a szociális intézményekben gondozott személyek intézményen belüli foglalkoztatása, azaz a szociális foglalkoztatás után támogatás igényelhető (szociális foglalkoztatási támogatás). A szociális foglalkoztatási támogatást munka-rehabilitációs díjra, bérjellegű kifizetésekre, valamint a foglalkoztatáshoz kapcsolódó személyi és dologi kiadásokra, valamint tárgyieszköz-beszerzésekre kell fordítani. A foglalkoztatás formája lehet munka-rehabilitáció, amelynek elsődleges célja a foglalkoztatott munkavégző képességének, készségeinek fejlesztése, valamint a fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás, amelynek célja a szociális intézményben ellátott személy számára munkafolyamatok betanítása és foglalkoztatása révén az önálló munkavégző képesség kialakítása, helyreállítása, fejlesztése, valamint az ellátott felkészítése védett munka keretében, illetve a nyílt munkaerőpiacon történő önálló munkavégzésre. A szociális intézményen belüli foglalkoztatás támogatása 2010. évtől pályázati rendszerben történik.
Hivatkozás: 1993. évi III. törvény és a szociális foglalkoztatás engedélyezéséről és a szociális foglalkoztatási támogatásról szóló 112/2006 

Forintosítható érték a speciális szakismeretem, információim, tudásom, innovatív erőforrás, egyedi elem, amely a cég versenyképességét befolyásolja, mert a foglalkozási rehabilitáció koordinálása szervezetfejlesztő, közösség építő, munkamorál és elkötelezettség erősítő, nő az egymás iránti figyelem, tolerancia, mindez javítja a munkahelyi légkört, amely pozitívan hat a teljesítményre, így versenyelőnyt jelent. Emellett életvezetést támogató, személyiség fejlesztő, információt nyújtó, motiváló, beilleszkedést ill. bennmaradást, megtartást, munkavégzést segítő komplex szolgáltatás, menedzselés.

Rehabilitációs gazdasági menedzserként felülvizsgálati, ellátási ügyekben ÖNZETLEN szakmai útmutatást, tájékoztatást nyújtok biztos jogszabályi tudással, hogy mi mit jelent, mit tehet vagy nem tehet, mi a teendő, hogyan, mik az alternatívák, stb. Hogy  minden információ birtokában helyes döntéseket hozhasson, hátrány ne érhesse információ hiány miatt, hiszen a jogszabályok sokasága folyton változik, segítek eligazodni benne.

Évtizedes gyakorlatom van fellebbezések, bírósági keresetek jogi-, szakmai megfogalmazásában, az ilyen speciális ügyek koordinálásában, támogató szakmai tudással.

Bízom benne, hamarosan személyesen is megismerkedhetünk, és gyümölcsöző együttműködés jöhet létre!

____________________________________________________________________________

Bernáthné Székely Julianna,
rehabilitációs gazdasági menedzser,
06-20-420-20-39
This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

UniCredit Bank 10918001-00000145-03880003