Fogyatékossági támogatás, rokkantsági járadék, táppénz, nyugdíj előtti segély,….

házastársi pótlék és ahhoz kapcsolódó kiegészítés

házastárs utáni jövedelempótlék

Táppénz

Álláskeresési járadék

Keresetpótló juttatás

Nyugdíj előtti álláskeresési segély (NYES)

Foglalkoztatást helyettestő támogatás FHT)
Krízishelyzetbe került személyek támogatása

fogyatékossághoz, egészségkárosodáshoz kötött ellátások:

• rokkantsági járadék
• átmeneti járadék
• rendszeres szociális járadék (NINCS 2012. 01. 01-től)
• vakok személyi járadéka
• cukorbetegek támogatása
• Mozgáskorlátozott parkolási igazolvány, gépjármű szerzési támogatás
• Mozgáskorlátozott gépjármű adókedvezmény
• bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka
• fogyatékossági támogatás (VÁLTOZÁS 2015.04.01-illetékesség, hatáskör Kormányhivatalon belül – minden hivatal ide került – különböző Főosztályokra, ez a Családtámogatási Főosztály)
• baleseti járadék
• utazási kedvezmény hatósági igazolvánnyal is

Házastársi pótlék és ahhoz kapcsolódó kiegészítés: 1998. január 01.-től nincs új megállapítás
Jogosultság: házastársi pótlékra az volt jogosult, akinek saját jogú nyugellátása a havi 9.670,- Ft-ot nem érte el, és a vele együtt élő házastársa az állandó özvegyi nyugdíjra jogosító életkort betöltötte vagy rokkant (67 % munkaképesség csökkenés) és akinek nyugellátása, baleseti nyugellátása, keresete, jövedelme az özvegyi nyugdíj legkisebb összegét nem haladta meg.
Folyósítja a Nyugdíj-folyósító Igazgatóság.
Összeg, forma: 20. 410 Ft.
Hivatkozás: 89/1990. (V. 1.) MT rendelet [187/1997. (X.31.) Korm. rendelet 12. § (4) bek.]

Házastárs utáni jövedelempótlék: 1998.január 01.-től nincs új megállapítás. jogosultság: Az öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülőnek a házastársa (élettársa) után akkor adták, ha egyébként jövedelme miatt házastársi pótlékra nem volt jogosult.
Folyósítja a Nyugdíj-folyósító Igazgatóság.
Összeg, forma: 14. 160 Ft.
Hivatkozás: 89/1990. (V. 1.) MT rendelet [187/1997. (X.31.) Korm. rendelet 12. § (4) bek.]

Táppénz

Jogosultság: az a biztosított igénylő részesülhet, aki rendelkezik fennálló vagy fennállott biztosítási jogviszonnyal, betegsége miatt kezelőorvosa keresőképtelen állományba vette, mindezek mellett egészségbiztosítási járulék fizetésére is kötelezett.
A biztosított a táppénzre akkor is jogosult, ha esetleg a munkáltatójának a NAV felé elmaradása van. Ha a biztosítottnak jár betegszabadság, akkor a táppénz a betegszabadságra való jogosultság lejártát követő naptól jár részére.

A táppénz összege elsősorban attól függ, hogy milyen jövedelmek képezik a táppénz alapját, mely időintervallum képezi az irányadó és ezen belül a számítási időszakot. A táppénz minden naptári napra jár.
A keresőképtelenség időtartamára táppénz jár, de legfeljebb a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt egy éven keresztül.

Összege: (1997.évi LXXXIII.tv. Ebtv. 48§(8):

• a táppénz alapjának 60%-a (folyamatos biztosítási időszak alatt legalább 730 nap biztosításban töltött nappal rendelkezik)
• a táppénz alapjának 50%-a (legalább 2 évnél rövidebb biztosítási idő esetében vagy fekvő-gyógyintézeti ellátás esetén ha a szülő azért vesz igénybe táppénzt, mert 12 évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése ideje alatt gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben.
• A táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad részét. (2024-ben napi 17.788Ft)

Táppénz az igénylő betegsége miatt a betegszabadságra való jogosultság lejártát követő naptól az igazolt keresőképtelenség időtartamára jár, legfeljebb azonban egy éven át. Egy évig azonban csak akkor jár a táppénz, amennyiben az igénylő keresőképtelenségét közvetlenül megelőzően legalább egy évig folyamatosan biztosított volt.
Ha valaki egy hosszabb betegség miatti keresőképtelenség címén már kimerítette betegszabadságát, akkor táppénzt kap. A hatályos jogszabály szerint a táppénz a keresőképtelenség időtartamára jár, de legfeljebb a biztosítási jogviszony fennállása alatt egy éven át. Betegszabadságra csak saját betegsége esetén lehet jogosult valaki, tehát gyermek ápolása címén vagy üzemi baleset miatti keresőképtelenség esetén a keresőképtelenség első napjától táppénz jár.

A 2011. május elsejével életbe lépő módosítással a veszélyeztetett terhesség miatt keresőképtelen állományba vett biztosítottak is az első naptól táppénzre jogosultak.
Akik bármilyen nyugellátást kapnak, táppénzre nem jogosultak. 2011. július 1. napjától a biztosítási jogviszony megszűnését követően táppénz nem jár!!! (Megjegyzés: a passzív jogon járó táppénz jogintézménye 2011. július 1. napjával hatályon kívül helyezésre került, tehát e naptól táppénzben csak biztosítási jogviszonyban álló személy részesülhet, biztosítási jogviszonyának fennállása alatt, de, legfeljebb 1 év időtartamban.)

2015-ben érdemben változtak a táppénzre vonatkozó szabályok: többek között másként kell kiszámolni a táppénz összegét, amelyet különleges esetek bonyolítanak. A jogszabályváltozások újradefiniálnak számos fogalmat is.
A táppénzre vonatkozó szabályok 2015-ben jelentősen változtak. A táppénzt érintő módosítások a 2014. évi 186-os valamint a 187-es Magyar Közlönyben hirdették ki. Az alábbiakban részletesen:
Keresőképtelenség igazolása:
A módosítás lehetővé tette, hogy az ellenőrző (fő)orvos, ha az orvosi dokumentáció alapján indokoltnak tartja, akkor 30 napra visszamenőleg igazolhatja a keresőképtelenséget. Az ellenőrző (fő)orvos – a kezelő orvos jelenlétében – a keresőképtelenség fennállását a biztosított tartózkodási helyén is ellenőrizheti.

Táppénz előleg folyósítása:
Ha a táppénz összege – a 2004. évi CXL. törvény 33. § (3) bekezdésében meghatározott időtartam figyelmen kívül hagyásával – 21 napon belül azért nem állapítható meg, mert nem került sor a biztosított jövedelméről bevallás benyújtására az adóelőleg megállapításához, a rendelkezésre álló adatok alapján az igénylő részére végzésben előleget kell megállapítani.
Ez esetben – legkésőbb az előlegről szóló végzés meghozatalát követően egy év áll rendelkezésre a pénzbeli ellátásról szóló érdemi döntés meghozatalára.

Változott a táppénz számításának a szabálya is.

2014-ben hatályos szabály alapján a táppénz alapja a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben elért jövedelem naptári napi átlaga volt. Ha a biztosított ezen időtartam alatt nem rendelkezett legalább 180 naptári napi jövedelemmel, az ellátás összegét a táppénzre jogosultság kezdő napját megelőző 180 naptári napi jövedelem napi átlaga alapján kellett megállapítani. Ha ezen időszakban a biztosított nem rendelkezett 180 naptári napi jövedelemmel,
*de a táppénzre való jogosultság első napját megelőzően volt legalább 180 napi folyamatos biztosítási jogviszonya, táppénzét a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelme alapján kellett megállapítani, illetve *és a táppénzre való jogosultság első napját megelőzően nem volt legalább 180 naptári napi folyamatos biztosítási jogviszonya, táppénzét a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapulvételével kellett megállapítani, kivéve, ha a tényleges vagy a szerződés szerinti jövedelme a minimálbért nem érte el.

A módosítás alapján a táppénzszámítás az alábbiak szerint változott: Ha a biztosítási idő a táppénzre való jogosultság kezdő napját megelőzően folyamatos, akkor a táppénz alapját a táppénzre jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári év első napjától a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjáig terjedő időszakban az időszak utolsó napjához időben legközelebb eső 180 naptári napra jutó jövedelem alapján kell megállapítani. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén a táppénz alapjaként a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni.
Példa: Azaz, ha a táppénzre jogosultság 2015. június 5-étől áll fenn, akkor folyamatos biztosítás esetén az irányadó időszak 2014. január 1-2015.március 31 közötti idő azzal, hogy a 180 naptári napra jutó keresetet 2015. március 31-étől kell visszamenőleg keresni.

Abban az esetben, ha a biztosított a fenti időszakban nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, azonban a fenti bekezdésben leírt időszak utolsó napjához időben legközelebb eső időszakban rendelkezik legalább 120 naptári napi jövedelemmel, és van legalább a táppénzre való jogosultság kezdő napjától 180 nap folyamatos biztosítási jogviszonya, akkor a táppénz naptári napi alapját a 120 napi tényleges jövedelem alapján kell megállapítani.

Más a számítás akkor, ha a biztosított a fenti időszakban nem rendelkezik 120 naptári napi jövedelemmel, *de a táppénzre való jogosultság első napját megelőzően van legalább 180 nap folyamatos biztosítási jogviszonya, a táppénz naptári napi alapját a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelme alapján kell megállapítani, illetve *ha a biztosított a táppénzre való jogosultság első napját megelőzően nem rendelkezik 180 nap folyamatos biztosítási jogviszonnyal, a táppénz naptári napi alapját a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér (azaz 2015-ben havi 105 000 forint) alapulvételével kell megállapítani, kivéve ha a tényleges vagy a szerződés szerinti jövedelme a minimálbért nem éri el. Ez esetben a táppénz naptári napi alapja a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem.

Megjegyzés: A biztosítás akkor tekinthető folyamatosnak, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs.

Táppénz számítási szabály különleges esete:
A módosítás tartalmazza azt az élethelyzetet is, amikor a figyelembe vett 180 napban a biztosítottnak azért nem volt jövedelme, mert ellátást kapott. Ez esetben a táppénzszámítás az alábbiak szerint alakul:
Ha a biztosított a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától a táppénzre jogosultságot közvetlenül megelőző év első napjáig terjedő időszakban azért nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel, mert legalább 180 napig táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban vagy gyermekgondozási díjban – kivéve a méltányosságból megállapított ellátásokat – részesült, a táppénz naptári napi összegét az utolsóként megállapított ellátás alapjának figyelembevételével kell megállapítani, ha az a szerződés szerinti jövedelménél kedvezőbb. Az ellátások idejének összeszámításánál csak azt az időszakot lehet figyelembe venni, ameddig a biztosítási idő folyamatos. Ez a szabály csak akkor alkalmazható, ha az utolsóként megállapított ellátás alapja kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló foglalkoztatónál elért jövedelem figyelembevételével került megállapításra.

Visszafizetési kötelezettség
Az, aki táppénzt azért vett fel jogalap nélkül, mert az ellátásban részesülő biztosítottra vonatkozóan a korábban bevallott jövedelemadatok az állami adóhatóságnál módosításra kerültek, felróhatóságra való tekintet nélkül köteles azt visszafizetni.
Az egészségbiztosító ellenőrzési eljárása során kérheti annak igazolását, hogy a pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem bevallására kötelezett ezen kötelezettségének eleget tett.
Ha az ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy a bevallásra kötelezett nem teljesítette bevallási kötelezettségét, az egészségbiztosító felhívja a bevallásra kötelezettet, hogy 10 napon belül mulasztását pótolja, annak elmaradása esetén értesíti az állami adóhatóságot.

A módosítások továbbá fogalmakat is meghatároznak:

• az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai: a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és a táppénz. Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál – az 1997.
  évi LXXXIII. törvényben foglalt kivételekkel – az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban személyi jövedelemadó-előleg megállapításához bevallott jövedelmet kell figyelembe venni. Szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni, ha a tényleges jövedelem 30 naptári napnál kevesebb,
• jövedelem: az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai összegének kiszámításánál az 1997. évi LXXXIII. törvényben meghatározott időszakban adóelőleg megállapításához az állami adóhatóságnál bevallott, pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapot képező jövedelem;
• szerződés szerinti havi jövedelem:
• betegszabadságra jogosultak esetén a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény szabályai szerint megállapított, a betegszabadság idejére járó távolléti díj,
• egészségügyi szabadságra jogosultak esetében az egészségügyi szabadság idejére járó távolléti díj,
• egyéni és társas vállalkozók esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér másfélszerese,
• a 1997. évi LXXX. törvény 5. § (1) bekezdés g) pontja esetében a 30 napot meg nem haladó biztosítási jogviszony esetén a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér, egyéb esetben a jogviszony alapjául szolgáló szerződésben meghatározott díj,
• mezőgazdasági őstermelő esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér;
• kereset: a Tbj. 5. §-ában meghatározott jogviszonyban személyes munkavégzésért járó pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem,
• irányadó időszak: folyamatos biztosítás esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszony első napjától az ellátásra való jogosultságot megelőző harmadik hónap utolsó napjáig terjedő időszak, melynek kezdő napja nem lehet korábbi az ellátásra való jogosultságot megelőző naptári év első napjánál,
• számítási időszak: az irányadó időszakon belül az 1997. évi LXXXIII.
  törvény 48. § (1)-(4) bekezdésében meghatározott időszak azon naptári napjainak a száma, amelyre pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet vallottak be, amely legfeljebb azon hónapig tarthat, ameddig a biztosított jövedelméről a bevallás benyújtásra került,
• keresőtevékenység: a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 5. §-ában meghatározott biztosítási jogviszonyban, valamint egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett személyes tevékenység.

A módosításokat a 2014. december 31-ét követően kezdődő ellátásra kell alkalmazni.
Hivatkozás: 1997. évi LXXXIII. tv. (Eb. tv.) 48. § (8) bek.
Folyósítja: Társadalom-biztosítási kifizetőhelyek vagy egészség-biztosítási pénztárak.

Álláskeresési járadék
Jogosultság: azt illeti meg, aki
– mielőtt elveszítette a munkáját, legalább 360 nap munkaviszonnyal rendelkezett (a megelőző 3 évet számítják). A jogosultsági időbe beleszámít a munkaviszony, a közfoglalkoztatás keretében végzett munka, de az egyéni vagy társas vállalkozói tevékenység is – feltéve, ha a vállalkozói tevékenység alatt rendben fizette maga után a járulékokat. Feltétel ez utóbbi esetben, hogy az álláskereséskor vissza kell adni a vállalkozói igazolványt, vagy szüneteltetni kell (tehát egy álláskereső nem lehet számlaképes).
Azok a munkaképes korúak válnak jogosulttá, akik rokkantsági nyugdíjra nem jogosultak, nincsenek táppénzen, és munkát akarnak vállalni, de az önálló álláskeresésük nem volt eredményes, és a munkaügyi kirendeltség sem tud megfelelő munkát felkínálni nekik.

Álláskeresési járadék folyósítási idő maximum 90 nap. Minden 10 nap jogosultsági idő 1 nap járadékfolyósítási időnek felel meg. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha valaki az állása elvesztése előtt 3 éven keresztül folyamatosan munkaviszonyban volt, akkor 90 napig kapja a járadékot, ha viszont épp a minimálisan megkövetelt 360 napot dolgozott, akkor csak 36 napig.
Az álláskeresési járadékot attól a naptól kezdve folyósítják, amikor az álláskereső a munkaügyi központnál először jelentkezett. Ezért érdemes rögtön regisztráltatni magunkat munkanélküliként, amikor elbocsátanak, hiszen ketyeg az óra: elképzelhető, hogy kevesebb ideig és kevesebb összeg jár, ha kicsúszunk az időből.
(Fontos, hogy értelmezési különbség van a két szó: a munkanélküli és az álláskereső között. Ugyanis munkanélkülinek tekinthető mindenki, aki aktív korú, munkaképes és nincs munkája, ám álláskeresővé csak akkor válik, amikor a munkaügyi kirendeltségen nyilvántartásba veteti magát.)

Az álláskeresési járadék összegét úgy számítják ki, hogy első lépésben megnézik: a nyilvántartásba vétel időpontjától 4 naptári negyedévre visszamenőleg mennyi volt az álláskereső munkaerő-piaci járulék alapjának (azaz a bruttó fizetésének) az átlaga.
Ennek az összegnek a 60 százaléka lesz az álláskeresési járadék.
Fontos azonban, hogy ez nem lehet magasabb a mindenkori minimálbérnél,

azaz 2024-ben 266. 800 Ft-nál/hó. és nem lehet kevesebb a mindenkori minimálbér 60%-ánál (2024-ben 160.800Ft)
Ha az álláskereső több munkaadóval állt munkaviszonyban a vizsgált 4 negyedév alatt, vagy több vállalkozói tevékenységet is folytatott, akkor az összes munkaadótól (illetve vállalkozóként) kapott bérét figyelembe kell venni, ennek az átlagából számítják ki az álláskeresési járadék összegét.
A vidéki álláskeresőknek megtérítik a munkaügyi központba való beutazás költségét is, ám ez kizárólag a helyközi közlekedésre vonatkozik, a városi, helyi tömegközlekedésre nem. Ha olyan orvosi szakvéleményre van szükség a munkakeresés során, amelyért külön fizetni kell, annak a számláját is benyújthatja az álláskereső a munkaügyi központnak.

Megállapítja: Munkaügyi Kirendeltség.
Szüneteltethetik is az álláskeresési járadékot a törvény szerint.
Ha letelik a 90 nap álláskeresési járadék, a törvény szerint az álláskereső „kimerítette” a folyósítási időt, nem kap több álláskeresési járadékot. Ha nem tudott elhelyezkedni, akkor úgynevezett foglalkoztatást helyettesítő támogatásra válik jogosulttá (ez egyébként az a segély, amit korábban rendelkezésre állási támogatásnak neveztek).
Ennek az összege 2012. január elsejétől a mindenkori nyugdíjminimum 80 százaléka, vagyis 22 800 forint egy hónapra. Ezt azok kapják, akik úgynevezett „aktív korú nem foglalkoztatott személyek”.
Az ellátásra való jogosultságot a települési önkormányzat szociális rászorultság alapján állapítja meg. A jogosultságot évente felülvizsgálják, és a következő esztendőben csak azok kaphatnak foglalkoztatást helyettesítő támogatást, akik legalább 30 napnyi munkaviszonyt vagy legalább féléves képzést fel tudnak mutatni.
A közfoglalkoztatásról szóló törvény ezt azzal egészítette ki, hogy a szociális segélyeseknek aktívabban kell közreműködniük a munkakeresésben, és a munkaügyi központ által felajánlott bármilyen munkát – akár a közmunkát is – el kell vállalniuk, függetlenül attól, hogy milyen végzettségük van. Ha ezt megtagadják, akkor még ezt a kis pénz is elveszítik. Ezt azzal indokolták a jogszabály szövegében, hogy „a szociális ellátórendszerben kapható támogatások ne ösztönözzenek a munkavégzés ellen”.
Hivatkozás: 1991. évi IV. tv. 26. § 27.§

Keresetpótló juttatás

A közfoglalkoztatási bér (2011.évi CVI.tv.közfoglalkoztatási bér 60-100%-a között mérlegelési jogkörben állapítható meg,-80.280,-Ft/hó – 133.400-,-Ft/hó (2024-ben) mérlegelési jogkörben
Csak a munkaügyi kirendeltség által ajánlott, vagy elfogadott intenzív – heti 20 órás – képzésben való részvétel esetén jár!
Hivatkozás: 1991. évi IV. tv. 14. § (6) bek. alapján

Nyugdíj előtti álláskeresési segély (NYES)

Összeg: a kérelem benyújtásakor hatályos minimálbér 40%-a: 106.720Ft (előbbi összegnél alacsonyabb járadékalap esetén a havi összeg a járadékalap 40%-a, a napi összeg pedig ennek harmincad része)
Hivatkozás: 1991. évi IV. tv. 30.§ (2) bek.

Foglalkoztatást helyesítő támogatás (FHT)

Jogosultság:: akinek az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították, kivéve azt, aki RSZS-re jogosult (a fent hivatkozottak szerint)
Megállapítja: Járási hivatal
Összeg, forma: az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 80%: 1800Ft/hó,
Hivatkozás: 1993. évi III. tv. (Szoc. tv.) 35.§

Krízishelyzetbe került személyek támogatása

Jogosultság: a támogatás megállapítása iránti igényt 2009. augusztus 1-je és 2009. november 30-a között lehet benyújtani a lakóhely szerint illetékes önkormányzat jegyzőjéhez.
Krízishelyzetnek minősül:
súlyosan veszélyeztető krízishelyzetnek minősül különösen, ha a kérelmező

• a munkahelyét 2008. szeptember 30-át követően elveszítette,
• jövedelme a 2008. szeptember havi jövedelméhez képest 20%-ot elérő mértékben csökkent,
• lakáscélú kölcsönszerződéséből eredő fizetési kötelezettsége a törlesztő-részlet 2008. szeptember havi összegéhez képest 20%-ot elérő mértékben emelkedett, vagy
• egészségi állapota indokolja.

Támogatásra jogosult a nagykorú személy, ha

• a családjában a kérelem benyújtását megelőző hónapban az egy főre jutó havi jövedelem a minimálbér nettó összegét (2024-ben 266. 800,- Ft) nem haladta meg,
• részére a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján nem folyósítanak öregségi nyugdíjat, rokkantsági ellátást, rehabilitációs járadékot, özvegyi nyugdíjat, árvaellátást, szülői nyugdíjat, baleseti hozzátartozói nyugellátást, bányásznyugdíjat, korengedményes nyugdíjat, az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíját, szolgálati nyugdíjat, előnyugdíjat, mezőgazdasági szövetkezeti járadékot, mezőgazdasági szakszövetkezeti járadékot, és a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű járadékát, és
• a gazdasági válsághoz kapcsolódó, előre nem látható esemény következtében a családja mindennapi életvitelének fenntartását súlyosan veszélyeztető krízishelyzetbe került.

Megállapítja: Regionális Nyugdíj-biztosítási Igazgatóság a helyi önkormányzat jegyzőjének felterjesztése alapján
Összeg, forma: a támogatás összege legalább 20. 000,- forint,
legfeljebb 50. 000,- forint, illetve különös méltánylásra okot adó körülmény fennállása esetén legfeljebb 100. 000,- forint.
Hivatkozás: 136/2009. (VI. 24.) Korm. rend.)

fogyatékossághoz, egészségkárosodáshoz kötött ellátások

Rokkantsági járadék
Jogosultság: az a személy, akinek a 25. életéve betöltése előtt keletkezett egészségkárosodása legalább 70%-os mértékű, és nyugellátásban, baleseti nyugellátásban vagy megváltozott munkaképességű személyek ellátásában nem részesül. A rokkantsági járadékra jogosult személy egészségi állapotát a döntésben meghatározott időpontban felül kell vizsgálni.

A rokkantsági járadék folyósítása mellett jövedelmi és időbeli korlátozás nélkül lehet kereső tevékenységet folytatni. A rokkantsági járadék megállapításának nem feltétele, hogy az igénylő szolgálati időt szerezzen.

Akkor szűnik meg a rokkantsági járadék, ha
a jogosult részére nyugellátást, vagy megváltozott munkaképességű személyek ellátásait állapítanak meg, vagy
ha a járadékos egészségkárosodása a 70 százalékot már nem éri el, vagy
az árvaellátás megállapításával egyidejűleg megszűnik a rokkantsági járadékra jogosultsága, ugyanis a rokkantsági járadékról szóló 83/1987. (XII. 27.) MT rendelet 1. § (1) bekezdése kizárja a két ellátás együttes folyósítását.

A rokkantsági járadékot az igénylő kérelme alapján a lakóhely szerint illetékes általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szerv állapítja meg és a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság folyósítja.
Az igény az erre a célra rendszeresített K04 számú formanyomtatvány, kitöltésével érvényesíthető, amelyekhez mellékelni kell
az egészségi állapotára, gyógykezelésére, rehabilitációjára vonatkozó összefoglaló adatokat tartalmazó, a házi orvostól, kezelőorvostól beszerezhető véleményt („Beutaló”),
az egészségügyi ellátásról szóló zárójelentés(eke)t, ha korábban ilyen ellátás(ok)ban részesült, továbbá közölni kell az igénylő azonosításához szükséges adatokat, a társadalombiztosítási azonosító jelét, és gondnokolt esetében mellékelni kell a gondnokrendelésről szóló határozatot.

Megállapítás: a lakóhely szerint illetékes Kormányhivatal nyugdíj-biztosítási igazgatóság (Hatóság szakvéleménye alapján) határoz, folyósítja a Nyugdíj-folyósító Igazgatóság.
Összeg, forma: egységes, 2024.01.01-jétől 58.830Ft
(524/2023. (XI. 01.) Korm. rendelete a nyugellátások és egyes más ellátások 2023. január havi emeléséről MK 172/2023..)
A rokkantsági járadék a Tny. 62. § (1) bekezdésében meghatározott szabályok szerint, a nyugdíjemeléssel megegyező arányban emelkedik.

(2016.) havi 34. 475 Ft. 2017.évi: 35.025Ft, 2018. januárjától 36.365Ft,..2022.01.01. 21.389FT 2023.01.01. .)
2016.01.01-től további változás a jogi szabályozásban, hogy az egyéb jogosultsági feltételek fennállása esetén nem befolyásolja a rokkantsági járadékra való jogosultságot, hogy az érintett személy intézményben van-e elhelyezve, s az elhelyezés terítés nélküli-e vagy térítéses. A rokkantsági járadékos jogosult a nyugdíjasok részére biztosított utazási kedvezményre.
Hivatkozás: 83/1987. (XII. 27.) MT rendelet, 300/2019.Korm.r. MK 200/201.(XII.11.)

Átmeneti járadék Rendszeres szociális járadék NEM MEGÁLLAPÍTHATÓ 2012.01.01-től. Hivatkozás: 387/2007. (XII.23.) Korm. rend. És 242/2008 (X.1.) Korm. rend. 5.§ (3) b.) pont és 2011.évi CXCI.tv.

Vakok személyi járadéka 2001.július 01.-től nincs új megállapítás.

Jogosultság: 18. évét betöltött erősen látáscsökkent és vak személy, aki látását tartósan (1 év), ill. véglegesen elvesztette.
Megállapítás: a Kormányhivatal (lakcím szerinti).
Összeg, forma: folyósítja a Kormányhivatal.
Minden évben a nyugdíj és egyéb ellátások emelésével emelkedik az összege 2014. óta.
havi összege: 2024.01.01-jétől: 29.186Ft (2023.01.01. 26.706Ft)

Utalások időpontja: http://www.allamkincstar.gov.hu/hu/oldalak/tartalom/8141/

A vak személyi járadék, ugyan úgy, mint a családi ellátások és fogyatékossági támogatás, mindig a tárgyhót követő hónapban (utólag) kerülnek folyósításra (ellentétben a nyugdíjakkal, egyéb ellátássokkal, mert azok a tárgyhóban).
A 2017.novemberi emelés végrehajtása a következők miatt jogszerű:
minden éveben külön Korm.r. és Tny 62.§/3/: “Ha a fogyasztói árak növekedésének tárgyévben várható mértéke legalább 1 százalékponttal meghaladja a Tny 62.§(1) bekezdés szerinti mértéket, akkor november hónapban – január 1-jére visszamenőleges hatállyal – kiegészítő nyugdíjemelést kell végrehajtani. Amennyiben az eltérés az 1 százalékpontot nem éri el, akkor november hónapban az egész évre járó különbözetet egy összegben kell kiutalni.”
Tny. 62. § (5) bekezdése értelmében meg kell emelni az egyösszegű kifizetés összegének alapjául szolgáló százalékos mérték egy-tizenketted részével”, amely összeg beépül az ellátás összegébe és ennek a jövő év januárjában lesz jelentősége.
Hivatkozás: 6/1971. (XI. 30.) Eü.M rendelet, 1032/1971 (VII. 14). Kormányhatározat, 242/2008 Korm. rend. 1§ (3) 312/2017 (X.31.)Korm.r.

Cukorbetegek támogatása: 2000.január 01.-től nincs új megállapítás.
Jogosultság: aki rendszeres inzulin vagy perorális antidiabetikus kezelt és 70. évét betöltötte, vagy I-II. cs. rokkant, vagy a kiemelten kezelt csoportba tartozik. Forrás: Központi Költségvetés.
Összege: 100-Ft. Hivatkozás: 18/1987. (XII. 24.) EüM rendelet

Mozgáskorlátozottak közlekedési támogatása

Jogosult: 2012. III. 30. napját követően felhasználható igazolások:

• Fogyatékossági támogatás megállapításáról szóló határozat, vagy az ennek alapjául szolgáló szakhatósági engedély (OOSZI, ORSZI, NRSZH), amelyre nem csak feltétlenül mozgássérült személyek jogosultak.
• Magasabb összegű családi pótlék folyósítását, 18 év alatti fiatalkorú személyt nevelő családtag számára megállapító határozat, vagy ennek alapjául szolgáló, az 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet I. melléklet L. pontja szerint kiállított szakvélemény, vagy saját jogú magasabb összegű családi pótlékra jogosult, amelyre nem csak feltétlenül mozgássérült személyek jogosultak.
• A 61/2012. (III. 30.) módosító Korm. r. és a 102/2011. (VI. 27.) Korm.r..szerinti a közlekedőképességet vizsgáló NRSZH szakvélemény.

A „hétpontos” igazolást a háziorvosok 2011. július 2. napjától már nem állíthatják ki.Az 1. és 2. igazolással nem rendelkezik. A 3. számú igazolást a követkőképpen lehet beszerezni:
A mozgáskorlátozott kedvezmények igénybe vételére jogosult az a személy, aki tömegközlekedési eszközt önerőből igénybe venni nem tud, és a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH, majd BFKH) szakértői bizottságainak vizsgálata során közlekedőképességében akadályozottnak minősül, és állapota várhatóan legalább három évig fennáll. Ezzel a korábban háziorvosi feladatkörbe tartozó vizsgálat az NRSZH elsőfokú szakértői bizottságainak hatáskörébe került.

A szakértői szerv közlekedőképességében súlyosan akadályozottnak minősíti azt, akinek mozgásszervi, idegrendszeri, végtagi perifériás keringési károsodás miatt részegészség-károsodása, vagy a felsorolt részkárosodások közül két részkárosodása együttesen eléri, vagy meghaladja a 40%-ot, és közlekedési képessége a d4452, d4500, d4501 vagy d4702 FNO kódok szerinti és közlekedési képessége a szakértői szerv vizsgálata alapján súlyosan nehezített.
A közlekedőképesség vizsgálatát a rehabilitációs szervnél első fokon eljáró szerv kezdeményezi, a Hivatal: Járási Hivatal okmány irodája a parkolási igazolvány ügyben, és lakás akadálymentesítési ügyben jogosultság megállapítása céljából.

Ugyan ezen Hivatal adóosztálya a gépjármű adókedvezmény ügyében, és a gépjármű szerzési, – átalakítási támogatás ügyében a megyei Kormányhivatala Szociális és Gyámhivatal KÉRELMI nyomtatvány és tájékoztató a honlapjukon: http://www.kormanyhivatal.hu/hu/budapest/hirek/sulyos-mozgaskorlatozott-szemelyek-kozlekedesi-kedvezmenyei-03

Jogorvoslat: Ha elutasító a határozat, amelyet az igazolások alapján hozott a Hivatal, akkor az Önkormányzat jegyzőjénél lehet fellebbezni másodfokon, amit már személyes vizsgálattal is szakértői szerv szakvéleményez, de csatolni kell a fellebbezéshez a friss szakorvosi-, háziorvosi igazolásokat jelenlegi állapotra vonatkozólag, hiszen a bizonyítás Önt terheli. Számítani kell arra, hogy a fellebbezésnek illetéke van a közigazgatási eljárásnál. A szakértői szerv közlekedési képességet vizsgáló szakvéleménye alapján határoz a Hivatal.
Viszont a pozitív elbírálásig ki kell fizetni a gépkocsiadót a megfelelő félévre addig, míg a jogosultságot nem szerzi meg.

Ám ha jogosultság fennáll, akkor visszamenőleg is lehet igényelni a gépjármű adómentességet a jogosultság fe fennállása idejére.
Ha az előző évi források bővülése lehetővé tette, hogy a támogatási igények mind teljesebb kielégítése érdekében pótkeretszám kerüljön meghirdetésre. Ezért mindazok, akik előző évben kértek gépjárműszerzési támogatást, a jogosultsági feltételeknek megfelelnek, de kérelmük a rendelkezésre álló keretszám kimerülése miatt került elutasításra, a 2013. évre meghirdetett pótkeretszám erejéig részesülhetnek támogatásban. Ez alkalommal módosíthatják igényeiket is, így például a használt helyett új autó megvásárlásához igényelhetik a támogatást. Az érintetteket a szociális és gyámhivatalok keresik meg a kérelmük megerősítése érdekében.
A támogatott gépkocsi a Suzuki Swift 1.2 GLX, amelyhez a Széchenyi Kereskedelmi Bank különböző hitelkonstrukcióin keresztül lehet hozzájutni. Azok, akik jelentős (1,2 millió forint) önerővel rendelkeznek, már 1,7 millió forintért hozzájuthatnak a listaáron 3,4 millió forintba kerülő kézi váltós Suzukihoz, de az automata váltós autót is elhozhatják már 2,1 millió forintért. A korábbinál kedvezőbb áron és alacsonyabb törlesztőrészlet megfizetésével juthatnak hozzá az autókhoz azok is, akik csak a minimális, 125 ezer forintos kezdő részletet tudják megfizetni: az ő esetükben 2,2 millióba kerül a kézi váltós, 2,6 millióba pedig az automata váltós verzió, ennek listaára 4 millió forint. Jelenleg nyolc konstrukcióból választhatnak az érintettek, mindegyikre jellemző, hogy az autó árának egy részét három éves futamidejű kölcsön formájában kell megfizetni, és a havi törlesztő mellett ötezer forintos casco biztosítással is számolni kell. Bővült az értékesítési hálózat is, a meglévő hét mellett a jövőben négy újabb értékesítési ponton, Zalaegerszegen, Nagykanizsán, Nyíregyházán és Szegeden is igénybe lehet venni a járműszerzési kedvezményeket.

http://www.kormanyhivatal.hu/hu/budapest/hirek/sulyos-mozgaskorlatozott-szemelyek-kozlekedesi-kedvezmenyei-03

A jármű szerzési támogatás igénylésének feltételei:
A gépkocsi szerzési támogatás megállapítását az a súlyos mozgáskorlátozott személy kérheti, aki érvényes vezetői engedéllyel rendelkezik, vagy gépjárművezetői alkalmasságát a szakértői bizottság megállapította, vagy ha vezetői engedéllyel nem rendelkezik, de személygépkocsival történő szállítását érvényes vezetői engedéllyel rendelkező szülője, házastársa vagy vele legalább egy éve közös háztartásban élő élettársa írásbeli nyilatkozatban vállalja.
Továbbá az is, aki a vele közös háztartásban élő, 3. életévét betöltött súlyos mozgáskorlátozott kiskorú gyermeke személygépkocsival történő szállítását írásbeli nyilatkozatban vállalja, feltéve, ha a szállítás a gyermek tanulói jogviszonya, gyógykezelése, rendszeres intézményi ellátása miatt indokolt.

Járműszerzési támogatás igényelhető:

1. új személygépkocsira,
2. olyan használt személygépkocsira, amelyet legfeljebb négy éve helyeztek forgalomba,
3. három- vagy négykerekű robbanómotoros, vagy elektromos meghajtású mopedre (mopedautóra)
4. a 10 km/óra végsebességet meg nem haladó robbanómotoros, vagy elektromos meghajtású kerekes székre.

Átalakítási támogatás: a vezetés feltételeinek megkönnyítését, vagy a biztonságos szállítás, rögzítés rendszereinek beszerelését segíti elő, mértéke az átalakítás igazolt költsége, de legfeljebb 90 ezer forint.
A szerzési- és az átalakítási támogatás nem zárja ki egymást, a kettő egyidejűleg is, de külön – külön is igényelhető.
A járműszerzési támogatás továbbra is csak hét évente igényelhető.
A támogatások odaítélésénél elsőbbséget élveznek:

• a munkába járók (ide számít a rendszeresen, legalább egy évig végzett, regisztrált önkéntes munkavégzés is),
• a tanulók,
• a hadirokkantak, valamint
• a regisztrált álláskeresőként átképzésben részt vevő súlyosan mozgáskorlátozott személyek.
  Szerzési támogatás: a gépjármű vételárának 60 %, legfeljebb 1millió-Ft; új autó esetén (öt évnél nem régebbi). 7 évente lehet igényelni.
  Átalakítási támogatás: átalakítás mértéke, de legfeljebb 1000-Ft;
  Hivatkozás: 102/2011. (VI. 27.) Korm.r. ls

GÉPJÁRMŰ ADÓKEDVEZMÉNY: 2012. III. 30. napját követően felhasználható igazolások fent említettek szerint. 1. Fogyatékossági támogatás megállapításáról szóló határozat, vagy az ennek alapjául szolgáló szakhatósági engedély (OOSZI, ORSZI, NRSZH), amelyre nem csak feltétlenül mozgássérült személyek jogosultak.

Magasabb összegű családi pótlék folyósítását, 18 év alatti fiatalkorú személyt nevelő családtag számára megállapító határozat, vagy ennek alapjául szolgáló, az 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet I. melléklet L. pontja szerint kiállított szakvélemény, vagy saját jogú magasabb összegű családi pótlékra jogosult, amelyre nem csak feltétlenül mozgássérült személyek jogosultak. A 102/2011. (VI. 27.) Korm.r..szerinti a közlekedőképességet vizsgáló NRSZH, ORSZI, vagy rehabilitációs szakértői szerv szakvéleménye.(102/2011.évi Korm.r.13.§/6/záró rendelkezés)

Az adó alanyáról: 1991.évi LXXXII.tv.2 § (1) Az adó alanya a személygépkocsi hatósági nyilvántartás szerinti üzemben tartója vagy ennek hiányában a tulajdonosa vagy a forgalmi engedélyt birtokló személy, több tulajdonos esetén, vagy közeli hozzátartozó is (Ptk.8:.1.1.), ha igazolja azt a tényt és közös háztartásban élnek, és nyilatkozik a közeli a hozzátartozó a szállítás vállalásáról.
Pénzügyi lízingbe adott, hatósági nyilvántartásba bejegyzett személygépkocsi esetén az adó alanya a lízingbe vevő. 5.§ Mentes az adó alól
f) a súlyos mozgáskorlátozott személy, a súlyos mozgáskorlátozott kiskorú, a cselekvőképességet korlátozó (kizáró) gondnokság alatt álló súlyos mozgáskorlátozott nagykorú személyt rendszeresen szállító, vele közös háztartásban élő szülő – ideértve a nevelő-, mostoha- vagy örökbefogadó szülőt is – (a továbbiakban együtt: mentességre jogosult adóalany) egy darab, 100 kW teljesítményt el nem érő, nem személytaxiként üzemelő személygépkocsija után legfeljebb 13 000 forint erejéig. (együtt értelmezve a 102/2011.Korm.r. vonatkozó rendelkezéssel, esetenként, sérülésenként változó, konzultálni szükséges a hozzáértővel, szakértővel)

Ha a mentességre jogosult adóalany adóalanyisága és adókötelezettsége az adóévben több személygépkocsi után is fenn áll, akkor a mentesség kizárólag egy, a legkisebb teljesítményű személygépkocsi után jár,
Hivatkozás: 1991. évi LXXXII. Törvény a gépjárműadóról

Bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka: (VÁLTOZÁS 2012.dec.29-én, bővebben a módosítás a jogszabály változások linkemen!!!!)

Jogosultság: akinek egészségkárosodása legalább 29%-os mértékű, és

• saját jogú nyugellátásra nem jogosult, és nem részesül rendszeres pénzellátásban, kereset-kiegészítésben, átmeneti kereset-kiegészítésben, jövedelem-kiegészítésben, átmeneti jövedelem-kiegészítésben, átmeneti járadékban, rendszeres szociális járadékban, és
• a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka megállapításakor keresőtevékenységet nem folytat, és
• a keresőtevékenység megszűnését megelőzően megváltozott munkaképességére, illetve egészségkárosodására tekintettel a bányászokat megillető kereset-kiegészítésben vagy átmeneti kereset-kiegészítésben részesült.

A járadékra jogosult tíz munkanapon belül köteles értesíteni a nyugdíjbiztosítási igazgatóságot, ha keresőtevékenység folytatása esetén hat egymást követő hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja a mindenkori kötelező legkisebb munkabér 80%-át.
Megállapítás: a lakóhely szerint illetékes nyugdíj-biztosítási igazgatóság, folyósítja a Nyugdíj-folyósító Igazgatóság.
Összeg, forma: a bányász dolgozók egészségkárosodási járadékának havi Összege a megállapításkor megegyezik a járadék megállapítását megelőzően folyósított kereset-kiegészítés, átmeneti kereset-kiegészítés összegével, de nem lehet magasabb, mint az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosa (85. 500-Ft).
Hivatkozás: 387/2007. (XII.23.) Korm. rend.és 242/2008 Korm. rend.1§ (2) b.)

Fogyatékossági támogatás: Jogosultság:
az a 18. életévét betöltött súlyosan fogyatékos személy jogosult, aki

• látási fogyatékos
• hallási fogyatékos
• értelmi fogyatékos
• mozgásszervi fogyatékos
• autista, illetőleg
• halmozottan fogyatékos
  és állapota tartósan vagy véglegesen fennáll, továbbá önálló életvitelre nem képes vagy mások állandó segítségére szorul.
  ILLETÉKES: Kormányhivatal, járási hivatal, kormány ablak, ügysegéd (2015.-04.01-től)
  Összeg: 2024.01.01-jétől: 35.214Fz, magasabb összegű: 43.342Ft (utólag folyósítják a januárit februárban)
• 2023.01.01.-32.222Ft vagy súlyosabb 34.487Ft
  az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 65 %-a (2013. júliusától az éves nyugdíjemelés mértékével rendszeresen növelve 2015-ben 20.327.Ft, 2016-ban 20.650.Ft , 2017-ben 20.982Ft, 2019-ben 22.373Ft, 2020.-23.160Ft, 2021-ben 24.141Ft, 2022.- 25.806Ft, majd 26.812Ft, 2022.11.01. 28.019Ft, 2023.01.01. 32.222Ft )
  MINDEN évben ugyan ez történik 2010-től, a fogyatékos személy hitelezi meg az emelés összegét az ÁLLAMNAK, amit utólag egy összegben, nem beépítve kapnak meg a fogyatékos emberek!!!
  abban az esetben, ha
• látási fogyatékos
• értelmi fogyatékos
• mozgásszervi fogyatékos,
  az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-a (2013. júiustól az éves nyugdíjemelés mértékével rendszeresen növelve:
• 2024.01.01-jétől: 35.214Fz, magasabb összegű: 43.342Ft (utólag folyósítják a januárit februárban)
• 2023.11.01. 33.221Ft a magasabb összegű 40.889Ft
  2023. 01.01. 39.660Ft, 2022.12.hó 33.002Ft, év végén 34.487Ft, (2015-ben 25. 018-Ft, 2016-ban 25.418Ft, 2017-ben 25.825Ft, 2018-ban 26.818Ft, 2019-ben 27.537Ft 2020.-28.566Ft, 2021-ben 29.361Ft 2022.11.01. 34.487Ft), ha

• halmozottan fogyatékos, vagy
• értelmi fogyatékos, vagy
• mozgásszervi fogyatékos,
  feltéve, hogy a súlyosan fogyatékos személynek az önkiszolgálási képessége teljesen hiányzik.

A fogyatékossági támogatás, ugyan úgy, mint a családi ellátások, mindig a tárgyhót követő hónapban (utólag) kerülnek folyósításra (ellentétben a nyugdíjakkal, egyéb ellátássokkal, mert azok a tárgyhóban).
Az emelés végrehajtása a következők miatt jogszerű:
a minden évben Korm.r. és Tny 62.§/3/: “Ha a fogyasztói árak növekedésének tárgyévben várható mértéke legalább 1 százalékponttal meghaladja a Tny 62.§(1) bekezdés szerinti mértéket, akkor november hónapban – január 1-jére visszamenőleges hatállyal – kiegészítő nyugdíjemelést kell végrehajtani. Amennyiben az eltérés az 1 százalékpontot nem éri el, akkor november hónapban az egész évre járó különbözetet egy összegben kell kiutalni.” Az emelés a 312/2017.Korm.r. értelmében a fogyatékossági támogatásra is vonatkozik a rendelet felsorolása szerint.
Tny. 62. § (5) bekezdése értelmében a következő év januárjában a nyugellátás és egyéb, rendeletben meghatározott ellátások összegét – a tárgyév január emelés végrehajtását megelőzően – meg kell emelni az egyösszegű kifizetés összegének alapjául szolgáló százalékos mérték egytizenketted részével”,
Hivatkozás: 1998. évi XXVI. tv. 141/2000. Korm.r. és MK 175/2017. (XI.31.) 312/2017 és 313/2017. (XI.31.) Korm.r. és 2015.évi VIII.tv.

Baleseti járadék
Jogosult: akinek üzemi baleset következtében tizenhárom százalékot meghaladó egészségkárosodása keletkezett, de baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék nem illeti meg.Ha az egészségkárosodás mértéke a húsz százalékot nem haladja meg, a baleseti járadék legfeljebb két éven át, ha meghaladja, az egészségkárosodás tartamára időbeli korlátozás nélkül jár.
A szilikózisból és aszbesztózisból eredő és húsz százalékot meg nem haladó egészségkárosodás fennállása alatt a baleseti járadék időbeli korlátozás nélkül jár.
Megállapítás: a lakóhely szerint illetékes Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, folyósítja a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság.
Összeg, forma: A baleseti járadék mértéke az üzemi baleset okozta egészségkárosodás fokától függ. Az egészségkárosodás fokának megfelelően
az 1. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 14-20 százalék,
a 2. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 21-28 százalék,
a 3. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 29-39 százalék,
a 4. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 39 százalékot meghaladó mértékű.

A baleseti járadék összege a fent meghatározott fokozatok sorrendjében a havi átlagkereset nyolc, tíz, tizenöt, illetőleg harminc százaléka.
Hivatkozás: 1997. évi LXXXIII. tv..

Utazási kedvezmény hatósági igazolványokkal

A közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló kormányrendelet értelmében utazási kedvezmény igénybevételére jogosult többek között

• aki vakok személyi járadékában,
• aki fogyatékossági támogatásban,
• aki, vagy aki után szülője vagy eltartója magasabb összegű családi pótlékban részesül.
• 2007. május 1.-től a felsorolt személyek és kísérőik a helyközi közlekedésben egységesen 90 %-os jegyvásárlási-, bérletkedvezményt érvényesíthetnek, míg a helyi közlekedést díjmentesen vehetik igénybe.
• Az utazási kedvezmény igénybevételéhez a Magyar Államkincstár igazolja a felsorolt ellátásokra való jogosultságot, amelyről hatósági igazolványt állít ki.
  A kincstár 2010. július 1.-jéig postai úton, tértivevényes küldeményként juttatta el a jogosultak részére az új formátumú igazolványt, amely igazolvány plasztik alapú és azon kívül, hogy sorszámmal ellátott, hamisítás és másolás elleni védelemmel is rendelkezik. Az új igazolványok kiadásával a régiek érvényüket vesztik.

A fenti rendelet 2010. július 1-jétől történő módosítása révén a kedvezmény igénybevételére sorszámozott hatósági igazolvány birtokában kerülhet sor, amelyhez a kedvezmény érvényesítésekor az igazolvány mellé kérhetik személyi igazolvány vagy egyéb személyazonosság igazolást felmutatni.
85/2007. (IV.25.) Korm.r. 4§ (1)

Az „Ellátottak utazási utalványa” alapján évente 16 alkalommal az 1. mellékletben meghatározott kedvezményes menetjegy igénybevételére jogosult a 65. életévét be nem töltött:
a) személy, aki
aa) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 4. § f) pontja alapján saját jogú nyugellátásban, valamint azzal azonos elbírálás alá eső ellátásban részesül,
ab) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 6. § (2) bekezdése szerinti hozzátartozói nyugellátásban részesül,
ac) 2011. december 31-ig 57. életévét betöltötte és 2011. december 31-én korhatár előtti öregségi nyugdíjban [a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 1. § c) pontjában meghatározott ellátások] részesült,
ad) rokkantsági ellátásban részesül, és 2011. december 31-én I., illetve II. csoportos rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, vagy akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 30%-os vagy kisebb mértékű,
ae) rokkantsági ellátásban részesül, amennyiben 2011. december 31-ig 57. életévét betöltötte és 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági nyugdíjra vagy rendszeres szociálisjáradékra volt jogosult,
af) rokkantsági járadékban, nemzeti gondozási díjban, nemzeti helytállási pótlékban részesül,
b) külföldről hazatelepült magyar állampolgár, aki külföldről részesül nyugellátásban,
c) nyugdíjsegélyben részesülő egyházi személy,
d) gyám és gyámolt személy, gondnok és gondnokolt személy.
(2) A kedvezményre jogosult választása szerint két 50%-os kedvezményes utazási lehetőség összevonásával 90%-os magasabb kedvezményt is igénybe vehet.

Az Ellátottak utazási utalványa a kiállítás évében január 1-jétől a kiállítást követő év március 31-éig érvényes.
Hivatkozás: 85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről Magyar Közlöny 32. szám