Változás 2024-től, hogy a személyi kedvezmény, az első házasok kedvezménye és a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye esetében nem kell évente új nyilatkozatot leadni, ha a nyilatkozaton bejelölik, hogy a munkáltató / kifizető mindaddig vegye figyelembe a nyilatkozatot, amíg módosítás vagy lemondás nem történik.

A családi kedvezményt és a 30 év alatti anyák kedvezményét továbbra is minden év elején meg kell igényelni abban az esetben, ha év közben szeretnénk érvényesíteni. Ha csak az adóbevalláskor egy összegben szeretnénk visszakapni az adót, akkor nem szükséges nyilatkozatot leadni.

A 25 év alatti fiatalok kedvezményét továbbra sem kell igényelni, mert ez automatikusan érvényesül. Csak akkor kell nyilatkozatot leadni, ha nem kérjük a kedvezmény érvényesítését.

Személyi kedvezmény A kedvezményt azok vehetik igénybe, akik súlyos fogyatékosságról szóló orvosi igazolással, rokkantsági járadékra vagy fogyatékossági támogatásra való jogosultságot megállapító határozattal rendelkeznek. A kedvezmény havonta érvényesíthető, vagy az éves adóbevallásban egy összegben is igénybe vehető. Öt évre visszamenőleg önellenőrzéssel visszaigényelhető.

A személyi kedvezmény összege 2026-ban havi 16 100 forint adómegtakarítást jelent, a minimálbér emelkedése miatt.

Ez azt jelenti, hogy:

• a kedvezmény alapja a minimálbér meghatározott része,
• és ennek 15%-a adja a tényleges adómegtakarítást.
  

Az első házasok kedvezménye akkor érvényesíthető, ha a házastársak közül legalább egyik félnek ez az első házassága. A kedvezmény a házasságkötést követő hónaptól számított 24 hónapon át vehető igénybe.

Ha a házaspár mindkét tagja 25 év alatti, akkor a kedvezmény érvényesítésének első hónapja az a hónap, amelyet megelőző hónapban valamelyikük betölti a 25. életévét.

A kedvezmény összege 2026-ban:

• 33 335 Ft adóalap-kedvezmény havonta,
• amely nettó 5 000 Ft adómegtakarítást jelent a pár számára. (A kedvezményt bármelyik fél igénybe veheti, vagy megoszthatják.) Forrás: Bank 360

25 év alatti fiatalok kedvezménye – 2026-ra javítva

A 25 év alatti fiatalok személyi jövedelemadó‑mentessége 2026-ban is változatlan formában működik. A kedvezmény a munkajövedelemre vonatkozik, és a 25. életév betöltésének hónapjáig érvényesíthető.

2026-ban a kedvezmény havi 693 700 forint bruttó jövedelemig jár, ami azt jelenti, hogy a 25 év alatti munkavállaló legfeljebb 104 055 forinttal több nettó jövedelmet tarthat meg havonta

A kedvezmény:

• év közben havonta automatikusan érvényesül,
• vagy az éves adóbevallásban egy összegben is elszámolható.

30 év alatti anyák kedvezménye – 2026-ra javítva

A 30 év alatti anyák kedvezményére jogosult minden olyan nő, aki:

• vér szerinti vagy örökbefogadott gyermeke, vagy
• magzata után

családi kedvezményre jogosult, és a jogosultság a 30. életév betöltése előtt megnyílik.

2026. január 1‑től a kedvezmény teljes személyi jövedelemadó‑mentességet biztosít, vagyis:

• nincs jövedelmi plafon,
• a teljes munkával szerzett jövedelem SZJA‑mentes,
• a kedvezmény automatikusan érvényesíthető a munkáltatónál.

A NAV szerint a mentesség minden munkából származó jövedelemre kiterjed, például: munkabér, vállalkozói kivét, átalányadózott jövedelem, őstermelői jövedelem, megbízási díj Forrás: NAV

A családi kedvezmény 2026. január 1‑től jelentősen emelkedik. A kedvezmény továbbra is havonta érvényesíthető a munkáltatónál, vagy az éves adóbevallásban egy összegben.

2026. január 1‑től a családi kedvezmény összege:

Gyermekek száma	Havi nettó kedvezmény gyermekenként	Forrás
1 gyermek	20 000 Ft

Tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos eltartott után járó kedvezmény 2026-ban

A 2022-es rendelet alapján eddig +66 670 Ft adóalap-kedvezmény járt. 2026-tól azonban nettó összegben is meghatározzák: 2026-ban a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos eltartott után havi nettó 20 000 Ft kedvezmény j Ez a kedvezmény a családi kedvezményen felül érvényesíthető. Forrás: NAV

Fogyatékossági támogatásban részesülők – saját jogú kedvezmény

A 2022-es rendelet alapján 2023. január 1‑től:

• aki fogyatékossági támogatásban részesül,
• saját maga után is jogosult a családi kedvezményre.

Ez 2026-ban is változatlanul érvényes.

A családi kedvezmény 2026. január 1‑től jelentősen emelkedik. A kedvezmény havonta vagy az éves adóbevallásban egy összegben érvényesíthető. 2026-tól a kedvezmény összege egy gyermek esetén havi 20 000 Ft, két gyermek esetén gyermekenként 40 000 Ft, három vagy több gyermek esetén gyermekenként 66 000 Ft.

A tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos eltartott után 2026-ban havi nettó 20 000 Ft kedvezmény jár. A fogyatékossági támogatásban részesülő személy 2023. január 1‑től saját maga után is jogosult a családi kedvezményre; ezt 2026-ban is változatlanul érvényesítheti.

SZÉP‑kártya – 2026-ra javított szöveg

A SZÉP‑kártya éves rekreációs keretösszege 2026-ban is 450 000 forint, azonban a rendszer két zsebre oszlik:

• Főszámla (szállás, vendéglátás, szabadidő): 450 000 Ft/év
• „Aktív Magyarok” alszámla (sport): 120 000 Ft/év Forrás: Berkalkulato

A két zseb között nincs átjárás. A keretösszeget év közben kezdődő vagy megszűnő munkaviszony esetén arányosítani kell.

Adózás 2026-ban:

• 15% személyi jövedelemadó, és
• 13% szociális hozzájárulási adó Forrás: szepkarty

Fontos 2026-os változások:

• A teljes egyenleg hideg élelmiszerre csak 2026. április 30‑ig használható fe
• A lakásfelújítási felhasználás megszűnt 2026. január 1‑tő
• A 2025 első három negyedévében feltöltött, fel nem használt egyenleg után 2026. szeptember 20‑tól 15% díjat vonnak l

Adók és járulékok 2026-ban – javított szöveg

A munkabérből 2026-ban is 15% személyi jövedelemadót kell levonni

A munkavállalót terhelő társadalombiztosítási járulék mértéke változatlanul 18,5%, amely magában foglalja a nyugdíjjárulékot, az egészségbiztosítási járulékot és a munkaerő‑piaci járulékot

A munkáltató a munkabér után 13% szociális hozzájárulási adót amely különböző szocho‑kedvezményekkel csökkenthető.

SZJA: 15%

TB‑járulék: 18,5%

Szocho (munkáltató): 13%

2026-ban nincs változás a százalékokban

Rehabilitációs hozzájárulás A rehabilitációs hozzájárulás összege 2026-ban a kötelező legkisebb munkabér kilencszerese, amely 2 905 200 forint/fő/év. A hozzájárulást azoknak a 25 főnél több munkavállalót foglalkoztató munkaadóknak kell megfizetniük, akik nem teljesítik az előírt 5%-os megváltozott munkaképességű foglalkoztatási kvótát.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege 2026. január 1‑től 12 300 forint havonta, törthónap esetén 410 forint naponta. Ezt a járulékot azoknak kell fizetniük, akik a társadalombiztosítási szabályok szerint nem minősülnek biztosítottnak, és más jogcímen nem jogosultak egészségügyi szolgáltatásra. Források: NAV –

Egyszerűsített foglalkoztatás 2026-ban az egyszerűsített foglalkoztatás minimálisan fizetendő órabérei a minimálbér és a garantált bérminimum 85%-ához igazodnak. Szakképzettséget nem igénylő munkakörben a minimum órabér 1 578 Ft, szakképzettséget igénylő munkakörben 1 823 Ft. A napi mentesített keretösszeg szakképzettséget nem igénylő munkakörben 14 850 Ft, szakképzettséget igénylő munkakörben 17 160 Ft.

GYES 2026-ban is 28 500 forint a gyermekgondozási segély (GYES). 2008.óta változatlan.

Diplomás GYED 2026-ban az alapképzésben részt vevők diplomás GYED‑je 225 960 Ft, a mesterképzésben részt vevőké 261 240 Ft havonta.

GYED maximuma 2026-ban a gyermekgondozási díj felső határa a minimálbér emelkedése miatt kb. 451 900 Ft.

GYOD A gyermekek otthongondozási díja 2026-ban a minimálbérrel együtt 322 800 Ft havonta.

Táppénz A táppénz napi maximuma 2026-ban 21 520 Ft.

Rehabilitációs hozzájárulás (részletesen külön linken)

• ez csak 25 fő feletti munkáltatókra vonatkozik

Szocho-kedvezmény

• ez biztosan igénybe vehető, ha a megváltozott munkaképességű munkavállaló rendelkezik megfelelő hatósági igazolással. Részletesen lentebb.

Bértámogatás (NFSZ / állami támogatások)

• az önálló rehabilitációs alapot 2012-ben megszüntette jelen kormány – amelyet köteles volt visszaforgatni a foglalkoztatásba az állam és visszakövethető így ellenőrizhető lenne – , és ezért a rehabilitációs hozzájárulásból befolyt pénzek útja nem transzparens.
• Az NFSZ elvileg adhat bértámogatást, de az ilyen támogatások nem automatikusak, hanem kormányzati döntés és költségvetési forrás függvénye.
• Jelenleg nincs olyan átfogó, folyamatos bértámogatási program, amely garantáltan elérhető lenne minden munkaadónak megváltozott munkaképességű dolgozók után. Időszakosan lehetnek pályázatok vagy egyedi támogatások, de ezek politikai döntésektől függenek.

EU-s támogatások (GINOP, EFOP stb.)

• Jelenleg Magyarország nem kap új EU-s forrásokat a jogállamisági problémák miatt (az EU visszatartja az összegeket).
• A GINOP és EFOP projektekben nemigen van most pénz megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására. Ami fut, az inkább már korábban megítélt, de még le nem zárt pályázatok.

ELLÁTÁSOK MELLETTI KERESŐTEVÉKENYSÉG 2025-től a megváltozott munkaképességű személy a rokkantsági ellátás folyósítása mellett korlátlan összeget kereshet.

Rehabilitációs hozzájárulás (plusz adó, kvóta, 2011.évi CXCI.tv.25.§/1/ – /5/) a tárgyév első napján a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összegének kilencszerese/fő/év jelenleg 2.401.200Ft/fő/év (a 25 főnél több személyt foglalkoztató munkaadók fizetik, a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszám alapján; a rehabilitációs hozzájárulás éves összege a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszám, valamint a rehabilitációs hozzájárulás szorzata. Külön linken részletesen itt.

A családi adókedvezmény a magyar adórendszerben egy olyan kedvezmény, amely az összevont adóalapból vonható le, és célja a gyermekes családok anyagi támogatása.

Jogosultak
Szülők (vér szerinti vagy örökbefogadó szülők).Nevelőszülők.Gyámok (amennyiben a gyermek után családi pótlékra jogosultak).Házastársak (ha az egyik fél jogosult a családi pótlékra).Élettársak (feltéve, hogy közösen nevelik a gyermeket, és családi pótlékra jogosultak).Terhes nők: a terhesség 91. napjától kezdve a magzat után is igénybe vehető a kedvezmény.

Eltartott és kedvezményezett eltartott

1. Eltartott: Az a személy, akire tekintettel a családi pótlékot folyósítják, ideértve a gyermekeket, és azokat a magzatokat is, akik után a 91. napot követően jogosult a család a kedvezményre.
2. Kedvezményezett eltartott:
   • Az a gyermek, aki után a családi pótlékot folyósítják, vagy magzat.
   • Csak a kedvezményezett eltartott után jár ténylegesen a családi adókedvezmény.

Kedvezmény összege 2025-ben

1. Egy gyermek esetén:
   • Havi 66.670 Ft adóalap-kedvezmény, amely kb. 10.000 Ft adócsökkenést jelent.
2. Két gyermek esetén:
   • Gyermekenként havi 133.330 Ft adóalap-kedvezmény, ami összesen kb. 40.000 Ft adócsökkenést eredményez.
3. Három vagy több gyermek esetén:
   • Gyermekenként havi 220.000 Ft adóalap-kedvezmény, amely gyermekenként kb. 33.000 Ft adócsökkentést jelent.
4. Magzat esetén:
   • Ugyanaz az összeg jár, mint az egy gyermek után járó kedvezmény.

Feltételek

1. Jogosultság feltételei:
   • A család valamelyik tagja jogosult a családi pótlékra.
   • A jogosultságot igazolni kell az adóbevallásban vagy munkáltatói adómegállapítás során.
   • Közös igénylés esetén a jogosult szülők nyilatkozata szükséges a kedvezmény megosztásához.
2. Igénybevétel korlátozása:
   • Csak az összevont adóalap terhére érvényesíthető (pl. munkabér, vállalkozói kivét).
   • Az adókedvezmény nem vihető át más adókategóriákba.

Jogszabályi háttér

• 1995. évi CXVII. törvény (Szja törvény): 29/A § és 29/B §.
• 1998. évi LXXXIV. törvény: A családi pótlékra vonatkozó szabályok.
• 2025. évi adótörvények módosítása: Aktualizált részletek.

Személyi kedvezmény 2025-ben

A személyi kedvezmény a személyi jövedelemadóból (Szja) érvényesíthető adókedvezmény, amely súlyos fogyatékosnak minősülő magánszemélyek számára biztosít anyagi könnyítést.

Jogosultság

Az a magánszemély, aki:

• Súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségben szenved, amelyet orvosi igazolás támaszt alá.
• Rokkantsági járadékban vagy vak személyi járadékban részesül (ezekben az esetekben orvosi igazolás nélkül is igénybe vehető).
• Fogyatékossági támogatásra való jogosultságát külön jogszabály szerint megállapították.

  Súlyos fogyatékosság kritériumai:

• A 335/2009. (XII. 29.) Kormányrendelet határozza meg a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségeket.
• Az orvosi igazolásokat a 49/2009. (XII. 29.) EüM rendelet szabályozza.

  Igazolások:

• Ideiglenes igazolások évente megújítandók.
• Végleges állapot esetén az igazolás érvényessége állandó.

A kedvezmény mértéke

1. Összeg:
   A kedvezmény a minimálbér 5%-ának megfelelő összeg havonta, az adóév első napján érvényes minimálbér alapján.
   • 2025-re vonatkozó minimálbér:
     A minimálbér mértékét az aktuális jogszabályok határozzák meg. (Pl. ha 2026-ra a minimálbér 322.800 Ft, akkor a kedvezmény: 322.800 × 0,05 = 16.140 Ft/hó.)
2. Időtartam:
   • A kedvezmény a fogyatékos állapot kezdő hónapjától annak megszűnéséig érvényesíthető.
   • Éves adóbevallásban visszamenőleg is igényelhető.

Igénybevétel feltételei

1. Munkáltató felé tett nyilatkozat:
   • Havonta, a bérszámfejtés során közvetlenül érvényesíthető.
   • Az adóelőleg-nyilatkozatot a munkáltató részére kell leadni.
2. Adóbevallásban való érvényesítés:
   • Év végén, az éves adóbevallásban érvényesíthető, amennyiben az adott év során nem vették igénybe.

Jogszabályi háttér

1. 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.):
   • A személyi kedvezmény szabályai.
2. 335/2009. (XII. 29.) Kormányrendelet:
   • A súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről.
3. 49/2009. (XII. 29.) EüM rendelet:
   • Az igazolások kiállításának rendje.

A megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatásának támogatása, szociális hozzájárulási adó kedvezmény

1. A szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető kedvezmények

A szociális hozzájárulási adóból (szocho) kedvezményt vehet igénybe:

• Munkaviszonyban természetes személyt foglalkoztató kifizető,
• Egyéni vállalkozó saját maga után,
• Közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, közös vállalat, egyesülés, európai gazdasági egyesülés, szabadalmi ügyvivői iroda, ügyvédi iroda stb. saját tagjaik után.

2. Mely személyek után érvényesíthető a kedvezmény?

A kedvezmény érvényesíthető, ha a foglalkoztatott, egyéni vállalkozó, vagy tag megváltozott munkaképességű személynek minősül.

Megváltozott munkaképességű személy:

• A rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60%-os vagy kisebb mértékű egészségi állapotú személy,
• A 2011. december 31-én társadalombiztosítási nyugellátásra jogosult, I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesült személy,
• Fogyatékossági támogatásban vagy vakok személyi járadékában részesülő személy.

3. A kedvezmény mértéke és érvényesítési határidők

A szociális hozzájárulási adó kedvezménye:

• Mértéke: Az adóalap legfeljebb a minimálbér kétszerese után 13%-os mértékkel megállapított összeg.
• Érvényesítési feltételek:
  • A kedvezmény érvényesítéséhez a komplex minősítésről szóló érvényes dokumentum vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak folyósítását igazoló határozat szükséges.
  • Ha a kedvezmény igénybevételére jogosult személy a jogosultság megszűnését követően nem tájékoztatja a kifizetőt 5 munkanapon belül, a kedvezmény a jogosultság megszűnését követő hónaptól nem érvényesíthető tovább.

4. A kedvezmény mértékének korlátozása

• A kedvezmény az adóalap legfeljebb a minimálbér kétszerese után vehető igénybe.
• A maximális adóösszeg:
  • Minimálbér: 2025. január 1-jétől a minimálbér várhatóan 232,000 HUF körül lesz, tehát a kedvezmény legfeljebb 464,000 HUF-os alap után vehető igénybe a 13%-os adómértékkel.

5. Szocho kedvezmények a különböző munkavállalói csoportokra

A szociális hozzájárulási adóból különböző kategóriákra adható kedvezmény, az alábbiak szerint:

• Szakképzettséget nem igénylő munkakörök: A kedvezmény maximum a minimálbér után, a 13%-os adómérték felével.
• Munkaerő-piacra lépők: Első két évben a minimálbér után teljes 13%-os adómérték, ezt követően 50%-os kedvezmény.
• Három vagy több gyermeket nevelő nők: Első három évben teljes 13%-os adómérték, ezt követően két évig 50%-os kedvezmény.
• Védett korban lévő munkavállalók: Maximum a minimálbér négyszerese után 13%-os kedvezmény.

6. Jogosultság megszűnése

Amennyiben a megváltozott munkaképességű személy jogosultsága megszűnik (pl. ha a rehabilitációs hatóság határozata szerint már nem minősül megváltozott munkaképességűnek), akkor a kedvezmény a megszűnés hónapjától már nem vehető igénybe.

7. Egyéb fontos információk

• A kedvezmény érvényesítéséhez szükséges a megfelelő dokumentumok bemutatása (pl. rehabilitációs hatóság minősítése vagy a fogyatékossági támogatás határozata).
• Ha a kedvezmény jogosultja nem tájékoztatja a kifizetőt a jogosultság megszűnéséről, a kedvezményt a megszűnés hónapjától nem lehet érvényesíteni.

Fontos: Ez a kedvezmény folyamatosan változhat, az új év első hónapjaiban szoktak megjelenni a pontos adatok a jogszabályokban, tehát érdemes frissíteni az információkat a törvényalkotás alapján.

A szocho jogszabályi háttere:

1. 1991. évi XCII. törvény (Tbj.) – Ez a törvény határozza meg azokat az alapvető szabályokat, amelyek szerint a munkáltatók szociális hozzájárulási adót fizetnek.
   • A törvény tartalmazza a szociális hozzájárulási adó mértékét, az adóalap meghatározásának módját, valamint a kedvezményeket.
2. 2017. évi LXXX. törvény – Az újabb törvényi változások, amelyek bevezették a szociális hozzájárulási adó kulcsának csökkentését, valamint az egyéb adózási módokhoz (pl. KATA, KIVA) való igazodást.
3. Szociális hozzájárulási adó mértéke:
   • A szociális hozzájárulási adó mértéke a munkáltató által fizetett 13%, ami a munkavállaló bérének (illetve a biztosított egyéb jövedelmének) egy bizonyos hányada.

Fontos részletek:

1. Adóalap meghatározása:
   • Az adó alapja a munkavállaló bruttó bérének összege.
   • Ha a munkavállaló bérét nem éri el a minimálbér, akkor az adó alapja a minimálbér.
2. A kedvezmények és az adóalap:
   • A szociális hozzájárulási adó mértéke kedvezményes lehet bizonyos munkavállalók, például megváltozott munkaképességűek, vagy hátrányos helyzetű munkavállalók esetén.
   • A kedvezmények alkalmazása esetén az adóalap az adott kedvezményes kategória szerint csökkenthető.
3. Szocho alapja a minimálbérhez kötve:
   • Ha egy munkavállaló bruttó keresete a minimálbért (illetve garantált bérminimummal rendelkező munkavállalók esetén annak mértékét) nem éri el, az adó alapja a minimálbér lesz, tehát az adó ebben az esetben is a minimálbér után kerül kiszámításra.

Egyéb kedvezmények:

A kedvezmények segítik a munkáltatókat, hogy csökkentsék a foglalkoztatás költségeit és ösztönözzék a különböző célcsoportok, például kutatók, fiatal kutatók, közfoglalkoztatottak vagy megváltozott munkaképességűek alkalmazását.

1. Kutatók foglalkoztatása után járó kedvezmény

• Mérték: A bruttó munkabér, de legfeljebb 500 ezer forint után.
• Kedvezmény: A kutatók foglalkoztatása után a munkáltató a bruttó munkabér 13%-át fizeti, de legfeljebb 500 ezer forint összegig.
• Fontos szabály: A kedvezmény kizárólag kutatókra vonatkozik, akik kutatási tevékenységet végeznek egy tudományos munkakörben.

2. Doktori képzésben részt vevő kutatók foglalkoztatása után járó kedvezmény

• Mérték: A bruttó munkabér, de legfeljebb 200 ezer forint után.
• Kedvezmény: A doktori képzésben részt vevő kutatók foglalkoztatása után a munkáltató a bruttó munkabér 13%-ának 50%-át fizeti ki, de legfeljebb 200 ezer forint összegig.
• Fontos szabály: Ezt a kedvezményt azok a kutatók vehetik igénybe, akik doktori képzésben részt vesznek, és kutatási tevékenységet végeznek.

3. Közfoglalkoztatottak után érvényesíthető adókedvezmény

• Mérték: A közfoglalkoztatási garantált bér 130%-a után a 13% adó mértékének 50%-át fizetik ki.
• Kedvezmény: A közfoglalkoztatottak foglalkoztatása után a munkáltatók 50%-os szocho-kedvezményt vehetnek igénybe.
• Fontos szabály: Ez a kedvezmény a közfoglalkoztatottakra vonatkozik, akik alacsony keresettel dolgoznak a közszolgáltatásokban.

4. Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása után járó kedvezmény

• Mérték: A megváltozott munkaképességű munkavállalók után a munkáltató a szociális hozzájárulási adó 100%-át megtakaríthatja.
• Fontos szabály: Ha a munkáltató megváltozott munkaképességű munkavállalót foglalkoztat, teljes adókedvezményben részesülhet a szociális hozzájárulási adóból.

5. Családi kedvezmény a szociális hozzájárulási adóban

• Mérték: A családi kedvezmény egyéni adóalanyokra vonatkozik, de a munkáltatók számára is kedvező lehet, ha az alkalmazottaknak gyermekük van.
• Fontos szabály: A családi kedvezmény segíti a családos munkavállalókat a szociális hozzájárulási adó csökkentésében.

6. Képzési kedvezmények

• Mérték: Bizonyos képzéseken részt vevő munkavállalók után a munkáltató mentesülhet a szociális hozzájárulási adó egy részétől.
• Fontos szabály: Azok a munkáltatók, akik képzést biztosítanak a munkavállalóik számára, bizonyos kedvezményekben részesülhetnek.

Költségvetési támogatás

A rehabilitációs hatóság az akkreditált munkáltató részére pályázati úton támogatást nyújt
• a megváltozott munkaképességű munkavállalók rehabilitációs foglalkoztatásához (egyéni támogatás) vagy
• a munkahely rehabilitációs célú átalakításához (munkahely-teremtési támogatás)

ha a munkáltató a rehabilitációs hatóság komplex minősítése szerinti megváltozott munkaképességű személy vagy fogyatékossági támogatásban részesülő személy foglalkoztatását biztosítja.
Az egyéni támogatás keretében a megváltozott munkaképességű munkavállaló után fizetendő bérköltség, illetve a foglalkoztatás megváltozott munkaképességből fakadó többletköltségei támogatható. 2014. évben az egy munkavállalóra jutó támogatás összege közel 1,2 millió forint.
A munkahely-teremtési támogatás támogatási intenzitás nem haladja meg az elszámolható költségek 100%-át.
A támogatással foglalkoztatott személy részére utazási költségtérítés (munkába járáshoz kapcsolódó helyközi utazás költségeinek megtérítése; foglalkozás-egészségügyi vizsgálat, szakmai alkalmassági vizsgálat költségei), a munkáltató részére az ügyfél munkába járásához kapcsolódó csoportos személyszállítás támogatása is nyújtható. A program résztvevői képzés elősegítését biztosító támogatásban részesülhetnek.
Hivatkozás: 2011. évi. CXCI. törvény a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról (Mmtv.)évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról (Szja tv.)

2003.évi XCII. törvény az adózás rendjéről (Art.)
327/2012. (XI.16.) Korm. rendelet a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról

1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról (Szja tv.) 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről (Art.) 327/2012. (XI.16.) Korm. rendelet a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról

Piaci előnyben részesítési lehetőség a csoportos rehabilitációs foglalkoztatást végző munkaadók számára. Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban való részvétel jogát a külön jogszabályban meghatározottak szerint 2007. január elsejétől fenntarthatja, illetőleg köteles fenntartani az olyan, védett foglalkoztatónak minősülő szervezetek, védett szervezeti szerződést kötött szervezetek, továbbá szociális foglalkoztatási engedéllyel rendelkező szervezetek számára, amelyek 50 százalékot meghaladó mértékben megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztatnak. Illetőleg az olyan szociális foglalkoztatás keretében szociális intézményben ellátottakat foglalkoztató szervezetekre, amelyek 50 százalékot meghaladó mértékben fogyatékos munkavállalókat foglalkoztatnak.
Hivatkozás: A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény

Közfoglalkoztatási jogviszonyban történő foglalkoztatás esetén részkedvezmény

Törvény írja elő a közfoglalkoztatás keretében végezhető tevékenységeket. Ugyancsak feltétel, hogy kizárólag olyan feladat látható el a közfoglalkoztatás keretében, mely feladat ellátására törvény nem ír elő közalkalmazotti, közszolgálati vagy kormányzati szolgálati jogviszonyt. A közfoglalkoztatásban végzett tevékenység továbbá nem lehet nyereségérdekelt, piac- és profitorientált.
A kedvezmény jogosultsági alapja
A közfoglalkoztatási programok támogatásának igénylése a tervezett közfoglalkoztatás helyszíne, országos közfoglalkoztatási program esetén a közfoglalkoztató székhelye szerint illetékes megyei/fővárosi kormányhivatal foglalkoztatási főosztályához benyújtott kérelem útján történik. A közfoglalkoztatási program keretében támogatást nyert közfoglalkoztatók bérköltség-támogatás formájában szociális hozzájárulási adókedvezményt vehetnek igénybe.
A kedvezmény mértéke
A részkedvezmény egyenlő a bruttó közfoglalkoztatási bér, de legfeljebb a bruttó közfoglalkoztatási garantált bér 130 százalékának 11%-ával.
A fentiekben hivatkozott közfoglalkoztatók által történő foglalkoztatás esetén kizárólag e kedvezmény érvényesíthető, tehát más, törvény alapján járó foglalkoztatási célú adókedvezményt e szervezetek nem vehetnek igénybe.
Általános információk az érvényesíthető adókedvezményekről
Hivatkozás: 2011. évi CLVI. törvény – egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról

Támogatások szociális intézményen belüli foglalkoztatáshoz

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény és a szociális foglalkoztatás engedélyezéséről és a szociális foglalkoztatási támogatásról szóló 112/2006. (V. 12.) Korm. rendelet alapján a szociális intézményekben gondozott személyek intézményen belüli foglalkoztatása, azaz a szociális foglalkoztatás után támogatás igényelhető (szociális foglalkoztatási támogatás). A szociális foglalkoztatási támogatást munka-rehabilitációs díjra, bérjellegű kifizetésekre, valamint a foglalkoztatáshoz kapcsolódó személyi és dologi kiadásokra, valamint tárgyieszköz-beszerzésekre kell fordítani.

A foglalkoztatás formája lehet munka-rehabilitáció, amelynek elsődleges célja a foglalkoztatott munkavégző képességének, készségeinek fejlesztése, valamint a fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás, amelynek célja a szociális intézményben ellátott személy számára munkafolyamatok betanítása és foglalkoztatása révén az önálló munkavégző képesség kialakítása, helyreállítása, fejlesztése, valamint az ellátott felkészítése védett munka keretében, illetve a nyílt munkaerőpiacon történő önálló munkavégzésre. A szociális intézményen belüli foglalkoztatás támogatása 2010. évtől pályázati rendszerben történik.
Hivatkozás: 1993. évi III. törvény és a szociális foglalkoztatás engedélyezéséről és a szociális foglalkoztatási támogatásról szóló 112/2006.

Hívjon most, és ingyenesen konzultálok Önnel pár percben!

Szakmai online lap, és más neves lapok cikkeiben szólalok meg rendszeresen riport alanyként rehabilitáció témában szakértőként.

“Újabb szabálymódosítás viheti tévútra a megváltozott munkaképességű emberek besorolását” Népszava cikkben rehabilitációs gazdasági menedzser, szakértőként részletesen ismertetem a megváltozott munkaképességű emberek besorolásának fontos szakmai kérdéseit.
Kritikus szemmel vizsgálom a jelenlegi rendszert és annak változásait, felhíva a figyelmet a rehabilitációs minősítés szabályzatának módosításával kapcsolatos aggályokra. Rávilágítok a pontozási rendszer hiányosságaira, amelyek befolyásolhatják a megváltozott munkaképességű emberek életét.
https://nepszava.hu/3237138_megvaltozott-munkakepesseguek-minosites-jogszabalyvaltozas-rehabilitacio-belugyminiszterium

Keressen bátran!