2. Szocho, személyi-, családi-, és egyéb kedvezmények

Bernáthné Székely Julianna
rehabilitációs gazdasági menedzser, rehabilitációs jogi szakértő
+36-20-420-20-39 julia.bernath@gmail.com

Személyre szóló útmutatást nyújtok mobilon 5 perc alatt a tényállás tisztázást követően díjmentesen. Közérthetőség, szakmaiság, korrektség, megbízhatóság, rövid határidőn belül. “A legnagyobb hatalom az a képesség, hogy megalkossuk, amire legjobban vágyunk, és közben értéket teremtsünk mások számára.” ~ Tony Robbins

-1.) Családi adókedvezményre jogosultság

bővült a köre 2015-től. A családi kedvezmény a feltételek fennállása esetén az Ön összevont adóalapját csökkenti.

2015. január 1-jétől bővült a családi kedvezmény jogosultjainak köre:
A családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek, továbbá a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély saját maga vagy a vele közös háztartásban élő hozzátartozói közül közös döntéssel kiválasztott magánszemély minősül jogosultnak
A változás eredményeképpen a családi kedvezmény például abban az esetben is érvényesíthető, ha a magánszemély tartós megbízási jogviszonyból, kifizetőtől ingatlan bérbeadásból származó rendszeres jövedelmet szerez.
Az Szja törvény 2015. január 1-jétől hatályos 48. § (3) bekezdés b) pontja értelmében az adóelőleg nyilatkozatban kötelező szerepeltetni az eltartottak, kedvezményezett eltartottak adóazonosító jelét. Azonban az Szja törvény 84/ZS. § (5) bekezdésében foglalt átmeneti szabályra tekintettel az adóelőleg nyilatkozatban csak 2016. január 1-jétől kell az adóazonosító jelet kötelezően feltüntetni. Azaz, míg 2015. évben igen, addig 2016. január 1-jétől nem érvényesíthető a kedvezmény, ha az adóelőleg nyilatkozaton az eltartott (kedvezményezett eltartott) neve mellett kizárólag a természetes azonosító adatai szerepelnek.
2016-tól kezdődően két eltartott esetén a kedvezményezett eltartottanként érvényesíthető kedvezmény havi összege emelkedik.

Az 2018-ban egy gyerekesek családi kedvezménye és a 3+ gyerekesek kedvezménye évek óta változatlan, a két gyereket nevelők családi adókedvezménye 2018-ban tovább nő: 15 000 Ft helyett már 17 500 Ft jár gyerekenként és havonta!
• 1 gyermek esetén havonta 66 670 forint adóalap-kedvezményt
• 2 gyermek esetén havonta 116 670 forint adóalap-kedvezményt
• 3 vagy több gyermek esetén 220 000 forint adóalap-kedvezményt lehet igénybe venni GYERMEKENKÉNT.
• 1 gyermek esetén havonta 10 000 forint gyermekenként és havonta
• 2 gyermek esetén havonta 17 500 forint gyermekenként és havonta
• 3 vagy több gyermek esetén 33 000 forint gyermekenként és havonta.

Abban az esetben, ha Ön e nyilatkozattal kéri a családi kedvezmény érvényesítését, a kedvezmény az adóelőleg alapját, és ezért a munkáltatójától származó adóévi jövedelmeiből fizetendő adóelőleg összegét is csökkenti.
A családi kedvezmény érvényesítésére jogosult az a magánszemély, aki jogosult a családi pótlékra.
A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény alapján családi pótlékra 50/50 százalékban jogosultak a gyermeküket bírósági ítélet alapján felváltva gondozó szülők (közös felügyelet), így őket is megilleti a családi kedvezmény. A közös felügyelet alatt álló gyermekre tekintettel a szülők a családi kedvezményre is

Egymás között azonban nem érvényesíthetik a kedvezményt közösen. Annak ellenben nincs akadálya, hogy (jelenlegi) házastársukkal a rájuk vonatkozó kedvezményt közösen vegyék igénybe. a várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek, továbbá a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély. Esetükben saját maga vagy a vele közös háztartásban élő hozzátartozói közül közös döntéssel kiválasztott magánszemély minősül jogosultnak az a magánszemély is, aki bármely külföldi állam jogszabálya alapján családi pótlékra, rokkantsági járadékra, vagy más hasonló ellátásra jogosult. Természetesen a többi feltételnek ilyenkor is teljesülnie kell (ld. a kedvezményezett eltartottaknál.
Amennyiben a családi kedvezményre több magánszemély jogosult, akkor közös nyilatkozatot kell tenniük. Igaz ez abban az esetben is, ha azt teljes egészében kizárólag a jogosultak egyike érvényesíti. Nem vonatkozik ez a fent említett, bíróság döntése alapján közösen felügyelt gyermek vér szerinti szüleire, mert ők a kedvezmény 50/50 százalékát a másik szülőtől függetlenül érvényesíthetik. Amennyiben a rájuk eső kedvezményt jelenlegi házastársukkal közösen érvényesítik, úgy természetesen nekik közös nyilatkozatot kell tenniük.

Kedvezményezett eltartott:

  • akire tekintettel a magánszemély belföldön családi pótlékra jogosult
  • aki a családi pótlékra saját jogán jogosult
  • a rokkantsági járadékban részesülő személy,
  • a magzat (a fogantatás 91. napjától a világra jöttét megelőző hónapig az erről szóló orvosi igazolás alapján)
  • a bíróság döntése alapján közösen felügyelt gyermek mindkét szülőnél, valamint a szülők házastársainál is.

Amennyiben a magánszemély azért érvényesíthet családi kedvezményt, mert külföldi állam jogszabálya alapján ott jogosult családi pótlékra, rokkantsági járadékra, vagy más hasonló ellátásra, kedvezményezett eltartottként azt a magánszemélyt (gyermeket) veheti figyelembe, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény megfelelő alkalmazásával a családi pótlékra való jogosultsága megállapítható lenne.

Eltartott a fenti kedvezményezett eltartott, és a családi pótlékra már nem jogosító személy is, ha figyelembe vehető a kedvezményezett eltartottak után járó családi pótlék összegének megállapításánál a családok támogatásáról szóló törvény szerint.

Így például, ha egy családban 10 és 12 éves gyermekek (kedvezményezett eltartottak) mellett olyan 18 évnél idősebb gyermek is van, aki felsőoktatási intézményben első akkreditált felsőfokú iskolai rendszerű szakképzésben, első egyetemi vagy főiskolai szintű képzésben részt vevő hallgató és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik (eltartott), akkor a családban az eltartottak száma három.

A családi járulékkedvezmény 2014. január 1-jétől lehetőség nyílik arra, hogy a családi kedvezményt a magánszemély a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. Törvény 5. § a szerinti biztosítottként fizetendő természetbeni egészségbiztosítási járulékkal, pénzbeli egészségbiztosítási járulékkal, nyugdíjjárulékkal szemben elszámolja (a munkaerő-piaci járulékkal szemben tehát nem lehet kedvezményt érvényesíteni). A járulékkedvezmény igénybevételének feltétele, hogy a családi kedvezményt a személyi jövedelemadó-alappal (adóelőleg-alappal) szemben nem lehetett teljes összegben érvényesíteni.

A járulékkedvezmény elszámolásakor is fokozott figyelemmel kell eljárni!
Ha a magánszemély jogosulatlanul veszi igénybe a családi járulékkedvezményt, akkor is felmerülhet a 12 százalékos különbözeti bírság fizetési kötelezettség. A személyi jövedelemadó törvény alkalmazásában munkáltatónak kell tekinteni azt, aki bért fizet ki, illetve a társaság tevékenységében személyesen közreműködő tag tekintetében a társas vállalkozást. Bérnek minősül a munkabér, de az adóköteles társadalombiztosítási ellátás, például a gyermekgondozási díj is, így a kedvezmény azzal szemben is érvényesíthető. A munkáltató (a bér kifizetője) a nyilatkozatban foglaltakat az adóéven belül az átadást követő kifizetéseknél veszi figyelembe. A nyilatkozat tartalmát érintő bármely változás esetén Ön köteles haladéktalanul új nyilatkozatot tenni, vagy a korábbi nyilatkozatot visszavonni. A nyilatkozat egyik példányát a munkáltatónak, másik példányát pedig Önnek kell az adóbevallás elkészítéséhez szükséges bizonylatokkal együtt az elévülésig, azaz 5 évig megőriznie.

Az adóelőleg megállapítása során a családi kedvezményt a házastársak, az élettársak az összeg vagy a kedvezményezett eltartottak számának felosztásával közösen is igénybe vehetik azzal, hogy erre az élettársak csak a közös háztartásban nevelt közös gyermekre tekintettel jogosultak. Ha a családi kedvezményre ugyanazon kedvezményezett eltartott után több magánszemély jogosult, illetve ha a magánszemélyek a családi kedvezményt közösen veszik igénybe, akkor a jogosultaknak a nyilatkozatot közösen kell megtenniük.

Amennyiben Ön a nyilatkozattételkor fennálló körülmények ellenére a családi kedvezmény érvényesítését jogalap nélkül kéri, aminek következtében az adóbevallása alapján 10 ezer forintot meghaladó befizetési különbözet mutatkozik, a befizetési különbözet 12 százalékát különbözeti bírságként kell megfizetnie.
Hivatkozás: 1995. évi CXVII.tv. (Szja)

0.) SZEMÉLYI KEDVEZMÉNY (munkavállalói kedvezmény!)

A személyi kedvezményt az Szja tv. szerint súlyos fogyatékos magánszemélynek minősülő személy érvényesítheti az összevont adóalap adójából.

Súlyos fogyatékos személynek azt a magánszemélyt kell tekinteni, aki az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló kormányrendeletben említett betegségben szenved, továbbá, aki rokkantsági járadékban részesül.
Tehát orvosi igazolás nélkül veheti igénybe a személyi kedvezményt az, aki rokkantsági járadékban részesül, illetőleg a támogatást megállapító határozat alapján az a személy, akinek fogyatékossági támogatásra való jogosultságát külön jogszabály szerint megállapították. Az ideiglenes igazolásokat évente kell kiállítani, a végleges állapotot nem kell újra igazolni.

A súlyos fogyatékosság eseteit, illetve a betegségeket a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló 335/2009. (XII. 29.) Kormányrendelet, valamint a vonatkozó minősítéseket, kapcsolódó igazolásokat a súlyos fogyatékosság minősítéséről és igazolásáról szóló 49/2009. (XII. 29.) EüM rendelet határozza meg.
Fő szabály szerint a Kormányrendeletben felsorolt betegségben szenvedő magánszemélyek a betegség fennállásáról kiállított igazolás birtokában jogosultak a személyi kedvezmény igénybevételére.

A kedvezmény mértéke
a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától ezen állapot fennállása idején havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeg.
2014-ben 101.500Ft 5 %-a. 5075Ft/hó,
2019-ben 149.000Ft, 5%-a= 7.450Ft/hó.
2020-ban 161.000Ft, 5%-a=8.050Ft.

https://hirkozpont.magyarorszag.hu/hirek/nav_20150122.html

A Start kártyák igénylése 2013. január elsejével megszűnt.

A munkáltatót terhelő szociális hozzájárulási adóból és szakképzési hozzájárulásból igénybe vehető kedvezmények: Honlapom más cikkén

A megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatásának támogatása

2019. január 1-jétől a megváltozott munkaképességű személyek után kizárólag a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 13. §-ában szabályozott kedvezmény érvényesíthető az alábbiak szerint.
A szociális hozzájárulási adóból kedvezményt vehet igénybe

  • a munkaviszonyban természetes személyt foglalkoztató kifizető az őt a munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból,
  • az egyéni vállalkozó a saját maga után fizetendő adóból,
  • a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, a szabadalmi ügyvivői iroda, a szabadalmi ügyvivői társaság, az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a végrehajtói iroda, az egyéni cég a tagjával fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyára tekintettel terhelő adóból.
    Az adókedvezmény akkor vehető igénybe, ha a foglalkoztatott, az egyéni vállalkozó, illetve a tag megváltozott munkaképességű személynek minősül.

Megváltozott munkaképességű személy az
a) akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű, vagy
b) aki 2011. december 31-én – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított – I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32-33. §-a, vagy a 19. § (1a) bekezdése, vagy a 38/C. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül.
A kedvezmény egyenlő az adómegállapítási időszakra a kifizető által a foglalkoztatott után, az egyéni vállalkozó által saját maga után megállapított, a tag után a kifizető által megállapított adóalap, de legfeljebb a minimálbér kétszerese után 17,5 százalékos mértékkel megállapított összeggel.
A kedvezményt az arra jogosult a komplex minősítésről szóló érvényes dokumentum, vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak folyósítását igazoló határozat birtokában érvényesítheti.
A megváltozott munkaképességű személy a jogosultság megszűnéséről, az arról szóló határozat kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül köteles tájékoztatni a kifizetőt.
Amennyiben az adókedvezmény érvényesítésének feltételei már nem teljesülnek, akkor az adókedvezmény a jogosultság megszűnését követő hónaptól nem vehető igénybe.

2019.01.01-től hatályát veszti 2011.évi CLVI. törvény (Eat.) szociális hozzájárulási adóról szóló IX. Fejezete, melynek 462/A. §-a rendelkezik a megváltozott munkaképességű vállalkozók után érvényesíthető adókedvezményről. Hatályát veszti továbbá a 2004. évi CXXIII. törvény (Pftv.) 16/A-16/B. §-a is, amely alapján a munkaadó az érvényes Rehabilitációs kártyával rendelkező megváltozott munkaképességű személlyel fennálló munkaviszonyra tekintettel a szociális hozzájárulási adóból kedvezményt vehet igénybe.
Hivatkozás: a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény

Költségvetési támogatás: munkahely teremtési és bértámogatás (akkreditáció), és rehabilitációs hozzájárulásról külön-külön linken

Költségvetési támogatás
A rehabilitációs hatóság az akkreditált munkáltató részére pályázati úton támogatást nyújt
• a megváltozott munkaképességű munkavállalók rehabilitációs foglalkoztatásához (egyéni támogatás) vagy
• a munkahely rehabilitációs célú átalakításához (munkahely-teremtési támogatás)

ha a munkáltató a rehabilitációs hatóság komplex minősítése szerinti megváltozott munkaképességű személy vagy fogyatékossági támogatásban részesülő személy foglalkoztatását biztosítja.
Az egyéni támogatás keretében a megváltozott munkaképességű munkavállaló után fizetendő bérköltség, illetve a foglalkoztatás megváltozott munkaképességből fakadó többletköltségei támogatható. 2014. évben az egy munkavállalóra jutó támogatás összege közel 1,2 millió forint.
A munkahely-teremtési támogatás támogatási intenzitás nem haladja meg az elszámolható költségek 100%-át.
A támogatással foglalkoztatott személy részére utazási költségtérítés (munkába járáshoz kapcsolódó helyközi utazás költségeinek megtérítése; foglalkozás-egészségügyi vizsgálat, szakmai alkalmassági vizsgálat költségei), a munkáltató részére az ügyfél munkába járásához kapcsolódó csoportos személyszállítás támogatása is nyújtható. A program résztvevői képzés elősegítését biztosító támogatásban részesülhetnek.
Hivatkozás: 2011. évi. CXCI. törvény a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról (Mmtv.)évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról (Szja tv.)

évi XCII. törvény az adózás rendjéről (Art.)
327/2012. (XI.16.) Korm. rendelet a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról

1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról (Szja tv.) 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről (Art.) 327/2012. (XI.16.) Korm. rendelet a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról

Piaci előnyben részesítési lehetőség a csoportos rehabilitációs foglalkoztatást végző munkaadók számára. Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban való részvétel jogát a külön jogszabályban meghatározottak szerint 2007. január elsejétől fenntarthatja, illetőleg köteles fenntartani az olyan, védett foglalkoztatónak minősülő szervezetek, védett szervezeti szerződést kötött szervezetek, továbbá szociális foglalkoztatási engedéllyel rendelkező szervezetek számára, amelyek 50 százalékot meghaladó mértékben megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztatnak. Illetőleg az olyan szociális foglalkoztatás keretében szociális intézményben ellátottakat foglalkoztató szervezetekre, amelyek 50 százalékot meghaladó mértékben fogyatékos munkavállalókat foglalkoztatnak.
Hivatkozás: A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény

Közfoglalkoztatási jogviszonyban történő foglalkoztatás esetén részkedvezmény

Törvény írja elő a közfoglalkoztatás keretében végezhető tevékenységeket. Ugyancsak feltétel, hogy kizárólag olyan feladat látható el a közfoglalkoztatás keretében, mely feladat ellátására törvény nem ír elő közalkalmazotti, közszolgálati vagy kormányzati szolgálati jogviszonyt. A közfoglalkoztatásban végzett tevékenység továbbá nem lehet nyereségérdekelt, piac- és profitorientált.
A kedvezmény jogosultsági alapja
A közfoglalkoztatási programok támogatásának igénylése a tervezett közfoglalkoztatás helyszíne, országos közfoglalkoztatási program esetén a közfoglalkoztató székhelye szerint illetékes megyei/fővárosi kormányhivatal foglalkoztatási főosztályához benyújtott kérelem útján történik. A közfoglalkoztatási program keretében támogatást nyert közfoglalkoztatók bérköltség-támogatás formájában szociális hozzájárulási adókedvezményt vehetnek igénybe.
A kedvezmény mértéke
A részkedvezmény egyenlő a bruttó közfoglalkoztatási bér, de legfeljebb a bruttó közfoglalkoztatási garantált bér 130 százalékának 11%-ával.
A fentiekben hivatkozott közfoglalkoztatók által történő foglalkoztatás esetén kizárólag e kedvezmény érvényesíthető, tehát más, törvény alapján járó foglalkoztatási célú adókedvezményt e szervezetek nem vehetnek igénybe.
Általános információk az érvényesíthető adókedvezményekről
Hivatkozás: 2011. évi CLVI. törvény – egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról

Támogatások szociális intézményen belüli foglalkoztatáshoz

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény és a szociális foglalkoztatás engedélyezéséről és a szociális foglalkoztatási támogatásról szóló 112/2006. (V. 12.) Korm. rendelet alapján a szociális intézményekben gondozott személyek intézményen belüli foglalkoztatása, azaz a szociális foglalkoztatás után támogatás igényelhető (szociális foglalkoztatási támogatás). A szociális foglalkoztatási támogatást munka-rehabilitációs díjra, bérjellegű kifizetésekre, valamint a foglalkoztatáshoz kapcsolódó személyi és dologi kiadásokra, valamint tárgyieszköz-beszerzésekre kell fordítani.

A foglalkoztatás formája lehet munka-rehabilitáció, amelynek elsődleges célja a foglalkoztatott munkavégző képességének, készségeinek fejlesztése, valamint a fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás, amelynek célja a szociális intézményben ellátott személy számára munkafolyamatok betanítása és foglalkoztatása révén az önálló munkavégző képesség kialakítása, helyreállítása, fejlesztése, valamint az ellátott felkészítése védett munka keretében, illetve a nyílt munkaerőpiacon történő önálló munkavégzésre. A szociális intézményen belüli foglalkoztatás támogatása 2010. évtől pályázati rendszerben történik.
Hivatkozás: 1993. évi III. törvény és a szociális foglalkoztatás engedélyezéséről és a szociális foglalkoztatási támogatásról szóló 112/2006