Keresőtevékenység ellátások mellett 2024.

Keresőtevékenység korlát megszűnt egyes ellátásoknál

ELLÁTÁSOK MELLETTI KERESŐTEVÉKENYSÉG
TARTALOM

ÖREGSÉGI NYUGDÍJKORHATÁRT ELÉRŐK
0,5%-os emelés – 2017-től nem kell kérni- hivatalból nyugdíjnövelés!
NYUGDÍJKORHATÁRT még NEM betöltött nyugellátásban vagy ellátásban részesülők
(korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság,…)
2.) ROKKANTSÁGI ELLÁTÁS (vállalkozóként más)
3.) BÁNYÁSZOK EGÉSZSÉGKÁROSODÁSI JÁRADÉKÁBAN részesülő
4.) ….NEM minősülnek KIEGÉSZÍTŐ tevékenységet folytatónak….
5.) REHABILITÁCIÓS ELLÁTÁSBAN részesülők (2016.05.01-től) VÁLTOZÁS!) – vállalkozóként más, 2021.01.01-től nincs korlát
6.) Volt III.cs. rokkantsági nyugdíjas, 2012-tól felülvizsgálatra váró átfordított rehabilitációs ellátásban részesülők
7.) Volt rendszeres szociális járadékban, átmeneti járadékban felülvizsgálatra váró átfordított rehabilitációs ellátásban részesülők
8.) MAGASABB ÖSSZEGŰ CSALÁDI PÓTLÉKban részesülő
9.) FOGYATÉKOSSÁGI TÁMOGATÁS, VAK SZEMÉLYI JÁRADÉK, 10.)BALESETI JÁRADÉK
11.) ROKKANTSÁGI JÁRADÉK
12.) GYES-ben részesülő
13.) GYET-ben részesülő14) GYED-ben részesülő
14.) GYED-ben részesülő

A munkaadót nem kötelezi jogszabály a munkavállaló ellátása melletti kereset összegének figyelésére.
A munkavállaló kérheti, hogy munkaadója vegye figyelembe a hatályos jogszabályt az alkalmazása esetén, hogy megtarthassa ellátását kereső tevékenysége mellett.

2008. január 1-je óta nincs munkaidő korlátozás, csak kereset korlátozás az egyes ellátási típusokra, és a korlátozás minden, nyugdíjjárulék fizetés alapjául szolgáló Magyarországon szerzett bevételre kiterjed.

2009. augusztus 31-ét követően ezen túl a megállapított ellátások, illetve megszerzett jövedelmek számítása során külföldön szerzett jövedelmek is beszámítandóak.

Bővebben: Kormányhivatal honlapján, ügyfélszolgálatán.
Honlapomon: www.versenykepesseg.eu

Lényeges a kereset korlátozás szempontjából, hogy 2021.02.01-jétől hatályos a 20/2021 (I.28.) Korm.r. a minimálbérről és garantált bérminimumról MK 13/2021. mert a felek később állapodtak meg erről:

zemelyek-ellatasairol-2020/

Az emelt összegű saját jogú családi pótlék keresetbeli korlátozása megszűnt 2021.01.01-jétől Csjt.14.§ értelmében (1998.évi LXXXIV.tv.14.§. )

Az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött nyugdíjasok továbbra is korlátlanul folytathatnak kereső tevékenységet Hivatkozás: 1997. évi LXXXI.tv.

A közszférában újra lehet korlátozás nélkül dolgozni 2022.09.01-jétől, a mentesítés időkorlátját megszüntette a kormány 2023. április 29-i hatállyal

A háborús veszélyhelyzetre tekintettel, a közfeladatok folyamatos ellátása biztosítása érdekében 2022.09.01. – 2023.08.31. között (majd 2023.04.29-től időkorlát nélkül mentesítést meghosszabbították) ) a közszférában foglalkoztathatók a kormány engedélye nélkül a nyugdíj folyósítása és korlátozása mellett a törvényben felsorolt jogviszonyokban állók közül azok, akik az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötték és a teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezték.

Ill. a rendelet a közalkalmazottakra, köztisztviselőkre, kormánytisztviselőkre, politikai szolgálatban állókra, egészségügyi, rendészeti, honvédelmi, bírói, ügyészi jogviszonyban állókra is vonatkozik, mind az öregségi nyugdíjra, mind a korhatár előtti és más nyugdíjjellegű ellátásra korlátozás nélkül.
Igénybe vehető a nyugdíj a a közoktatásban, a szakképzésben, a szociális, gyermekvédelmi vagy gyermekjóléti szolgáltató intézményekben is korlátozás és kormány engedélye nélkül.

Hatály: kihirdetést követő napon 2022.07.30. határideje meghosszabbítható
Hivatkozás: 268/2022. (VII. 29.) Korm. rendelete az öregségi nyugdíj és egyes más ellátások folyósításának, valamint a nyugdíjkorhatárt betöltött személyek továbbfoglalkoztatásának veszélyhelyzeti szabályairól
269/2022. (VII. 29.) Korm. rendelete az öregségi nyugdíj és egyes más ellátások folyósításának, valamint a nyugdíjkorhatárt betöltött személyek továbbfoglalkoztatásának veszélyhelyzeti szabályairól szóló 268/2022. (VII. 29.) Korm. rendelet alkalmazása MK 128/2022. (2022.07

Minden egyéb feladatot ellátó foglalkoztató esetében változatlanul szüneteltetni kell az ellátás folyósítását az alábbi jogviszonyban álló személyek esetében:
közalkalmazotti jogviszony,
egészségügyi szolgálati jogviszony,
rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony,
honvédelmi alkalmazotti jogviszony,
kormányzati szolgálati jogviszony,
adó- és vámhatósági szolgálati jogviszony,
politikai szolgálati jogviszony,
biztosi jogviszony,
köztisztviselőként vagy közszolgálati ügykezelőként létesített közszolgálati jogviszony,
bírói szolgálati viszony,
igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszony,
ügyészségi szolgálati viszony,
a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszony, vagy
hivatásos vagy szerződéses katonai szolgálati viszony.

A folyósítás szüneteltetése alóli mentesítés iránti kérelem a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál terjeszthető elő. A kérelemhez mellékelni kell a foglalkoztató nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy
szociális, gyermekvédelmi vagy gyermekjóléti szolgáltatónak, intézménynek, hálózatnak, illetőleg
köznevelési vagy szakképző intézménynek minősül-e.

A foglalkoztató nyilatkozatához nyomtatvány MÁK lenti linkjén található. A foglalkoztató nyilatkozatának tartalmaznia kell a jogviszony fennállására és keletkezésének időpontjára, valamint a foglalkoztatóra vonatkozó adatokat.

A mentesítés iránti kérelem – a fenti igazolás csatolásával – benyújtható:
ügyfélkapus regisztrációval rendelkező ügyfeleink elektronikus úton az „Ügyintézés indítása” gombra kattintva MÁK lenti linkjén elérhető űrlap kitöltésével, mellékelve hozzá MÁK lenti linkjén elérhető (pdf formátumban letölthető) kitöltött nyomtatványokat,
postai úton MÁK lenti linkjén elérhető (pdf formátumban letölthető) nyomtatványok kitöltésével a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság részére címezve (postacím: 1820 Budapest),
személyesen MÁK lenti linkjénelérhető (pdf formátumban letölthető) nyomtatványok benyújtásával a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság ügyfélszolgálatán.

Az érintetteknek a foglalkoztatás megszűnését a szüneteltetés alóli mentesítés időtartama alatt is be kell jelenteniük a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak.

Vonatkozó jogszabályok:
az öregségi nyugdíj és egyes más ellátások folyósításának, valamint a nyugdíjkorhatárt betöltött személyek továbbfoglalkoztatásának veszélyhelyzeti szabályairól szóló 268/2022. (VII. 29.) Korm. rendelet
az öregségi nyugdíj és egyes más ellátások folyósításának, valamint a nyugdíjkorhatárt betöltött személyek továbbfoglalkoztatásának veszélyhelyzeti szabályairól szóló 268/2022. (VII. 29.) Korm. rendelet alkalmazása alóli kivételekről szóló 269/2022. (VII. 29.) Korm. rendelet
a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 83/C.§
a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 11/A.§
https://www.allamkincstar.gov.hu/nyugdij/aktualitasok/valtoztak-a-kozszferaban-torteno-foglalkoztatashoz-kapcsolodo-ellatas-szuneteltetesi-szabalyok

Ez a korlátozás a háborús vészhelyzetre hivatkozva hatályon kívül helyezték:
AZONBAN 2013. július 1-jétől az öregségi nyugdíj folyósítását
– a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig – SZÜNETELTETNI KELL, ha a nyugdíjas
• közalkalmazotti jogviszonyban,
• kormányzati szolgálati jogviszonyban,
• állami szolgálati jogviszonyban,
• állami vezetői szolgálati jogviszonyban,
• közszolgálati jogviszonyban,
• bírói szolgálati viszonyban,
• igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban,
• ügyészségi szolgálati viszonyban,
• a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszonyban, vagy
• a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll.
Hivatkozás: 2012. évi CCVIII. törvény egyes törvényeknek a központi költségvetésről szóló törvény megalapozásával összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról 2012. december 22. MK 178. sz. amely módosította: a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvényt, és a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvényt

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (továbbiakban Tny.) 18. §-a szerint öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki betöltötte a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, ÉS rendelkezik legalább húsz év szolgálati idővel.

A Tny. 18.§ (1) bekezdése szerint öregségi nyugdíjkorhatár annak a személynek
aki 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap,
aki 1953-ban született, a betöltött 63. életév,
aki 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap,
aki 1955-ben született, a betöltött 64. életév,
aki 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap,
aki 1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév.

Az 1954-ben születettek 2017. második félévében (1954. első félévében születettek), illetve 2018. első félévében (1954. második félévében születettek) fogják elérni korhatárukat, a 63. életév betöltését követő 183. napon. Az 1953-ban születettek már 2016-ban nyugdíjba mehettek, mivel nyugdíjkorhatárukat, a 63. életévet ez évben érik/érték el.

Az öregségi teljes nyugdíjhoz húsz év szolgálati idő szükséges.
Öregségi résznyugdíjra lesz jogosult az a személy, aki a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik.

2018. július 25-ét követő kezdő időponttól megállapított öregségi nyugdíjaknál, beleértve az öregségi teljes és résznyugdíjat, valamint a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátását is már nem jogosultsági előfeltétel a biztosítási jogviszony megszüntetése a nyugellátás kezdő időpontjára. 2018. évi XL. törvény 22. §-a módosította Tny. 1997.évi LXXXI.tv.18.§-t: 2018.01.01-jétől megszűnt ez a feltétel:

2010. január 1-i időponttól nemcsak az irányadó nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően, hanem azt követően igényelt öregségi nyugdíj tekintetében is jogosultsági feltétellé vált a biztosítással járó jogviszony megszüntetése.
Azaz a nyugdíjigénylő az öregségi teljes vagy résznyugdíj megállapítása napján nem állhat munkaviszonyban, vagy ezzel egy tekintet alá eső jogviszonyban, szövetkezeti tagsági viszonyban, ha a szövetkezet tevékenységében személyesen közreműködik, nem lehet főfoglalkozású egyéni vagy társas vállalkozó, illetve nem állhat díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban. A követelmény kiterjed a külföldön fennálló biztosítási jogviszonyra is.
A biztosítási jogviszony sem Magyarországon, sem – a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek hatálya alá tartozó személyek esetében – EU/EGT-államban, ideértve Svájcot is sem – a szociális biztonsági (szociálpolitikai) egyezmény hatálya alá tartozó személy esetében (ha az egyezmény eltérően nem rendelkezik) – a szerződő államban nem állhat fenn.
Annak továbbra sincs akadálya, hogy a nyugdíj megállapítását követően ismét biztosítási jogviszonyt létesítsen az érintett személy, akár Magyarországon, akár külföldön. EZ a feltétel tehát megszűnt, öregségi nyugdíj igényt biztosított személy is benyújthat egyéb feltételek fennállűsa esetén megállapítható az öregségi nyugdíj.

A nyugellátásban részesülő személynek 15 napon belül be kell jelentenie a nyugdíj-biztosítási szerv részére minden olyan tényt, adatot, körülményt, amely a nyugellátásra való jogosultságát vagy a nyugellátás folyósítását érinti. Hivatkozás: 1997.évi LXXXI.tv. Tny.

0,5%-os emelés – 2017-től nem kell kérni- hivatalból nyugdíjnövelés!

A saját jogú nyugellátás mellett keresőtevékenységet folytatók 2007 óta nyugdíj mellett elért jövedelmükből nyugdíjjárulékot kötelesek fizetni. 2007. január 1-től március 31-ig ez a járulékfizetés önkéntesen választható volt, 2007. április 1-től kötelezővé vált.
Bár általános esetben a nyugdíjjárulék fizetéssel fedezett időszak szolgálati időnek minősül, a nyugdíjasként elért kereset után fizetett nyugdíjjárulék nem keletkeztet szolgálati időt.
A járulékfizetés fejében nem további szolgálati idő kerül elismerésre, hanem egy speciális juttatás, a nyugdíj összegének 0,5 százalékkal történő megnövelése.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban Tny.) 22/A §-a szerint a saját jogú nyugellátásban részesülő személy – ideértve azt a személyt is, akinek nyugellátása szünetel – nyugellátását saját jogú nyugdíjasként történt foglalkoztatása, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként végzett kiegészítő tevékenysége alapján a naptári évben elért, nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem összege egytizenketted részének 0,5 százalékával növelni kell.
Korábban a 0,5 százalékos mértékű nyugdíjnövelést legalább 365 nap nyugdíjjárulék fizetéssel fedezett időszakot követően lehetett kérelmezni, jelenleg azonban ez az időkövetelmény már nem áll fenn, bármilyen rövid növelésre jogot adó időtartam után a növelés megállapítható.
Ennek a változásnak igen sokan örültek, mert nagyon sok esetben a nyugdíj melletti foglalkoztatás nem folyamatosan, megszakítás nélkül történt, hanem időszakosan.
Így a 365 nap járulékfizetéssel fedezett időszakot nagyon nehéz volt összegyűjteni. Sokszor előfordult, hogy megbízási szerződés alapján rövid időre, esetleg egy napra nagy összegű megbízási díj kifizetése után történt nyugdíjjárulék fizetés, a 0,5 százalékos mértékű emeléshez azonban csak ez a rövid jogosultsági idő keletkezett.
A kérelmek benyújtásának csak legkorábbi időpontja volt szabályozott, legvégső ideje nem, így azok időbeli korlátozás nélkül, bármikor benyújthatók. Gyakran előfordult, hogy egy személy több évre visszamenőleg nyújtotta be a nyugdíjnövelés iránti igényt, ilyenkor időszakonként számítják ki az aktuális növelést.

Változás ezen a téren 2017-ben: 2017. január 1-től az eddigi, kérelemre történő nyugdíjnövelés helyébe hivatalból történő növelés megállapítás lép.
A Tny. 22/A § 2017. január 1-től hatályos (3) bekezdése szerint a nyugdíjnövelést a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv hivatalból állapítja meg a nyugdíjjárulék alapot képező kereset, jövedelem megszerzését követő év szeptember 30-ig, illetve meghatározott esetben október 31-ig.
Szeptember 30-ig történik a nyugdíjnövelés megállapítása, ha kizárólag munkaviszonyban, illetve azzal egy tekintet alá eső alkalmazotti jogviszonyból (pl. közalkalmazotti jogviszonyból) származik a kereset, jövedelem.

Minden más esetben (pl. egyéni vállalkozói, társas vállalkozói jogviszony) a növelés megállapítása október 31-ig történik meg.
Hogy el ne tévesszük az új szabályt, vagyis a hivatalbóli eljárás lehetőségét már nem is találjuk meg a 0,5%-os nyugdíjnövelés megállapítása iránti igénybejelentő lapot az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság honlapján található nyomtatványtárban, mert ez a nyomtatvány már felesleges.
Azok számára is, akik 2016. december 31-ig nem kérték a 2016-os évet megelőző kereseteik, jövedelmeik alapján a nyugdíjnövelés megállapítását, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv (az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Központja) hivatalból fogja elvégezni a növelést 2017. június 30-ig.
A nyugdíjnövelés attól az időponttól kerül megállapításra, amikortól az a kérelem benyújtása esetén az érintettet legkorábban megillette volna.
A nyugdíjnövelés visszamenőleges összeggel a növelésre való jogosultság megszerzésének napjától járó, az időközi nyugdíjemelések mértékével növelt összegben kerül folyósításra.
Hivatkozás: 1997.évi LXXXI.tv. Tny.

Ez a korlátozás 2022.09.01-jétől 2023.08.31. között (meghosszabbítható) hatályon kívül helyezték:
b) Az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött nyugellátásban vagy egyéb ellátásban részesülő munkavállalók részére a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 83/B. §-a szerint mindazok esetében, akik az ÖREGSÉGI NYUGDÍJKORHATÁR BETÖLTÉSE ELŐTT ÖREGSÉGI korhatár előtti ellátottként a tárgyévben biztosítással járó jogviszonyban állnak, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytatnak, meghatározott összegű, a nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem megszerzése után a nyugdíj folyósítását SZÜNETELTETNI KELL,
a rendelkezés szerint mindaddig, amíg a korhatár előtti ellátott adott évi (nyugdíjjárulék-alapot képező) keresete nem éri el az ún. éves keretösszeget (a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér – minimálbér – összegének tizennyolcszorosát, 2023.01.01-jétől 230. 000 forint x 18 = 4. 140. 000 forint), a keresete mellett a járandóságát is korlátozás nélkül felveheti.

Ha azonban a kereset meghaladja az éves keretösszeget, a következő hónap 1. napjától a tárgyév végéig, de legfeljebb az irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell. Ha a keretösszeg túllépésére decemberben kerül sor, a decemberi nyugdíjat vissza kell fizetni.

Ha a nyugdíjas 2007. december 31-én a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 1. § c) pontja szerinti korhatár előtti öregségi nyugdíjban (előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjban, korkedvezményes nyugdíjban, korengedményes nyugdíjban, bányásznyugdíjban, ún. „művész” nyugdíjban) részesült, a korlátozás szempontjából a 2012. június 30-át követően szerzett jövedelem vehető figyelembe. Ez a rendelkezés a következőkre vonatkozik:

  • a nőkre vonatkozik, akik 40 év jogosultsági idő alapján a nők kedvezményes öregségi teljes nyugdíjában részesülnek,
  • a nőkre vonatkozik, akiknek a 2012. január 1-jét megelőzően megállapított korhatár előtti öregségi nyugdíját hivatalból a nők kedvezményes öregségi teljes nyugdíjaként folyósítják tovább, illetőleg
  • az 1954. évben vagy azt megelőzően született személyekre vonatkozik, akiknek szolgálati nyugdíja öregségi nyugdíjként kerül továbbfolyósításra.

Az éves keretösszeg elérését – annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül – az érintett nyugdíjasoknak a folyósítási törzsszámra való hivatkozással be kell jelenteniük a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz. (A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a nyugdíjas az esetleges jogalap nélkül kifizetésre kerülő ellátás teljes összegének visszafizetésére kötelezhető.)

Az említett rendelkezést megfelelően alkalmazni kell a korhatár előtti ellátásban, a szolgálati járandóságban, az átmeneti bányászjáradékban, valamint a balettművészeti életjáradékban részesülő személyekre is, annak ellenére, hogy nem minősülnek nyugdíjasnak.
A szolgálati járandóság, az átmeneti bányászjáradék, valamint a balettművészeti életjáradék nem nyugellátás, ezért 2012. január 1-jétől a felsorolt ellátásokban részesülő foglalkoztatottak nem minősülnek nyugdíjasnak, az egyéni vállalkozói engedéllyel rendelkezők, illetőleg a társas vállalkozás tagjai pedig nem minősülnek kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas vállalkozónak.
Hivatkozás: 2011. CLXVII. Tv.

2.) Az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött nyugellátásban vagy egyéb ellátásban részesülő munkavállalók részére

A 2011. december 31-én
a) I-II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban,
b) az öregségi nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betöltő III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban,
c) az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött vagy 5 éven belül betöltő rendszeres szociális járadékban,
d) átmeneti járadékban
részesülő személy ellátását 2012. január 1-jétől rokkantsági ellátásként részesülő személy

A Magyar Közlöny 285. számában (2020.12.22.) a 2020. évi CLXXI. törvény, amely módosítja az Mmtv.10.§ 13. §-t, ebből kikerül a keresetkorlátozásra vonatkozó rendelkezés.
2021.01.01-jétől korlátlan összeget kereshet – ha bír és van lehetősége – a megváltozott munkaképességű személy a folyósítása mellett anélkül, hogy megszüntetésre kerülne rokkantsági vagy rehabilitációs ellátása a kereset korlátozás szabály megszegése miatt, ami 2020.12.31-ével megszűnt, ill. erre vonatkozó bejelentési kötelezettsége is megszűnt.
Hatályos: 2021.01.01-jétől, ebből következően visszamenőleg nem:
Mmtv.”10. § (2) bekezdés b) pont megszűnt, amely a rehabilitációs ellátás kereset korlátozást szabályozta.
Mmtv.13.§ (2) d) pont megszűnt, amely a rokkantsági ellátás kereset korlátozást szabályozta.
Hivatkozás: Magyar Közlöny 285. sz. (2020.12.22.) 2020. évi CLXXI. törvény, amely módosítja az Mmtv.
https://versenykepesseg.eu/4-a-megvaltozott-munkakepessegu-szemelyek-ellatasairol-2020/

Nincs kizáró szabály a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai és a táppénz, baleseti táppénz együttes folyósítására nézve.
Ugyanis az Mmtv. 10.§ (2) bekezdés c) pontja szerint meg kell szüntetni a rehabilitációs ellátást, ha az ellátásban részesülő más rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a keresőképtelenségre tekintettel folyósított táppénzt, baleseti táppénzt.
Mmtv. 13.§ (2) bekezdés b) pontja ugyanígy rendelkezik a rokkantsági ellátásban részesülő személy vonatkozásában.

Ha a bányászok egészségkárosodási járadékában részesülő biztosítással járó jogviszonyban áll és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes minimálbér havi összegének tizennyolcszorosát (2022.01.01-jén érvényes: –3.600.000Ft), ezen keretösszeg elérését követő hónap első napjától a tárgyév december 31-ig (de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig) az ellátás folyósítását szüneteltetni kell.
Hivatkozás: 23/1991.tv. 2011. évi CXCI XII. 29. tv.

A keresőtevékenységet folytatók figyelmét felhívom, hogy a rehabilitációs és a rokkantsági ellátás nem nyugellátás, ezért 2012. január 1-jétől a foglalkoztatottak nem minősülnek nyugdíjasnak, az egyéni vállalkozói engedéllyel rendelkezők, illetőleg a társas vállalkozás tagjai pedig nem minősülnek kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas vállalkozónak.
Hivatkozás: 23/1991.tv. 2011. évi CXCI XII. 29. tv.

ÚJ komplex minősítéssel rendelkező: VÁLTOZÁS 2016.05.01. (MK.55. !!)

2016.05.01-jétől: A rehabilitációs ellátást meg kell SZÜNTETNI, ha a rehabilitációs ellátásban részesülő) keresőtevékenységet folytat, és jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát,(2020.01.01-től 241.500Ft)
Az EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖTELEZETTSÉG munkaügyi kirendeltséggel marad! (szigorúan szankcionálva)
10 napon belül köteles bejelenteni keresőtevékenységére vonatkozó változásokat Hatósághoz!
Hivatkozás:Mmtv és 368/2019(XII.30.)Korm.r.
(MK 55/2016. sz. 2016.04.19. 2016.évi XXVI.tv. az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú, valamint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait érintő törvények módosításáról ) (Mmtv.)

A következő ellátás jelenleg (2018.01.01.) nincs, így ilyen korlátozás sem: Keresetkorlátozás érvényes a 2011. december 31-éig rendszeres szociális járadékban, átmeneti járadékban részesülő, 2012. január elsejétől rehabilitációs ellátásban részesülőkre: az átfordított rehabilitációs ellátásban részesülő személv a felülvizsgálatról szóló döntést követő harmadik hónap 1. napiáig a Tny. és a 387/2007. (XII. 23.) Korm. rend. 2011. december 31-én hatályos rendelkezései szerint végezhet keresőtevékenységet:
hat egymást követő hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga nem haladhatja meg a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegének 80%-át. Ami jelenleg (2016.) 111.000 Ft 80%-a, vagyis BRUTTÓ 88. 800 Ft-nál nem lehet több keresete, jövedelme, különben megszüntetik ellátását. Irányadó jogszabályok: 1997. évi LXXXI. tv.; 387/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 2011. évi CXCI. (XII. 29.) tv.

MAGASABB ÖSSZEGŰ CSALÁDI PÓTLÉK:
Erre az ellátásra jogosult, ha az orvos-szakértői szerv szakvéleménye vagy szakhatósági állásfoglalása szerint a 18. életévének betöltése előtt
a) munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette,
b) legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy
c) az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság minősítése alapján nem haladja meg az 50%-os mértéket.
A magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESZCSM rendelet módosításáról szóló 3/2013. (I. 7.) EMMI rendelet hatálybalépését megelőzően e rendelet 2013. március 31-én hatályos rendelkezései szerint kiállított igazolás az igazoláson feltüntetett érvényességi időn belül – a tartós beteg vagy súlyosan fogyatékos állapot véglegességének tényét megállapító igazolás esetén a gyermek 18. életévének betöltéséig – felhasználható.
3/2013. (I. 7.) EMMI 2013. április 1-jén lép hatályba. Amennyiben a tizennyolcadik életévét betöltött személynek rendszeres jövedelme (Mt.Mmtv.Szja együtt értelmezése szerint a mindenkori minimálbér: jelenleg 2021.02.01-től 167.400Ft) van magasabb összegű családi pótlék folyósítása mellett, úgy a részére megállapított családi pótlék folyósítását a negyedik hónaptól mindaddig szüneteltetni kell, amíg rendszeres jövedelemmel rendelkezik.
A jogosultság esetleges szüneteltetésének vizsgálatára, a szüneteltetésre az érintett személy munkáltatója által küldött adatok, bejelentés alapján kerülhet sor. A bejelentés teljesítése az ellátásban részesülő kötelezettsége munkáltatója felé, a munkaadó ennek alapján jelzi a Magyar Államkincstár, 2015. áprilisától a Kormányhivatal felé
Az ellátásban részesülő személy a munkáltató felé bejelentési kötelezettségének elmaradása az ellátásban részesülőnek felróható, ezért az érintett az esetleg jogalap nélkül kifizetésre kerülő magasabb összegű családi pótlék teljes összegének visszafizetésére, megtérítésére kötelezhető.
Hivatkozás: 1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról 4. § j) Módosította: 3/2013. (I. 7.) EMMI rendelet MK 3. sz.

9.) FOGYATÉKOSSÁGI TÁMOGATÁS, VAK SZEMÉLYI JÁRADÉK, BALESETI JÁRADÉK
Ahogy eddig is, ezekben az ellátásokban részesülőkre sem munkaidő-, sem kereseti korlátozás nem vonatkozik, tehát akár teljes munkaidőben is dolgozhatnak, és elvileg bármennyit kereshetnek.
Hivatkozás: 141/2000. (VIII. 9.) Korm.rend., 6/1971. (XI. 30.) EÜM rend. 1998. évi XXVI.tv.

10.) ROKKANTSÁGI JÁRADÉKBAN RÉSZESÜLŐ SZEMÉLY
A rehabilitációs járadékról szóló törvény nem módosította a rokkantsági járadékosokra vonatkozó szabályokat. Ilyen módon – ahogy eddig is – a rokkantjáradékosokra sem munkaidő-, sem kereseti korlátozás nem vonatkozik, tehát akár teljes munkaidőben is dolgozhatnak, és elvileg bármennyit kereshetnek.
Hivatkozás: 83/1987 (XII. 27.) MT rendelet,

11.) GYES-ben részesülő

A gyermek egy éves kora után korlátozás nélkül végezhető kereső tevékenység. 2011. január 1.-től változtak a gyermekgondozási segély mellett végezhető keresőtevékenységgel összefüggő szabályok.
A gyermekgondozási segélyben részesülő személy – ide nem értve a kiskorú szülő gyermekének gyámját, a nagyszülőt, azt az örökbefogadó szülőt, akire az általánoshoz képest eltérő szabályok vonatkoznak kereső tevékenységet
a gyermek egy éves koráig nem folytathat,
a gyermek egy éves kora után korlátozás nélkül folytathat kereső tevékenységet.

(heti 30 órát meg nem haladó időtartamban, vagy ha a munkavégzés az otthonában történik időkorlátozás nélkül folytathat,
tartósan beteg, vagy súlyosan fogyatékos gyermek egy éves kora után időkorlátozás nélkül folytathat,
ikergyermekek esetében a gyermekek egy éves kora után időkorlátozás nélkül folytathat azzal a megkötéssel, hogy csak egy gyermek után jogosult gyermekgondozási segélyre. (Időkorlátozás alatt a 30 órát meghaladó keresőtevékenység értendő.)
A kiskorú szülő gyermekének gyámja a gyermekgondozási segély mellett időkorlátozás nélkül folytathat keresőtevékenységet.
A gyermekgondozási segélyben részesülő nagyszülő kereső tevékenységet a gyermek három éves kora után heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik.
Az az örökbefogadó szülő, akire az általánoshoz képest eltérő szabályok vonatkoznak a gyermekgondozási segély mellett heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat keresőtevékenységet.)

Az ellátás folyósítását érintő változások bejelentésének elmulasztása az ebből származó jogalap nélküli kifizetés összegének visszafizetését vonja maga után minden ellátás esetében!
Hatályos: 2011. 01. 01.
Hivatkozás: 359/2010. (XII. 30.) Korm. r. a családok támogatásáról szóló 1998. LXXIV. Tv. végrehajtásáról MK 200. sz. 1998.évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról Cst. 21., 21/A. §

12.) GYET

A gyermek egy éves kora után korlátozás nélkül végezhető kereső tevékenység 2014. január 1-jétől. 2010. május 1-jén hatályba lépő rendelkezés szerint a 2010. április 30-át követően született gyermekekre tekintettel a gyermeknevelési támogatást a legkisebb gyermek második életévének betöltésétől állapítják meg. Gyermeknevelési támogatásra az a szülő, nevelőszülő vagy gyám jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorút nevel. A támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévétől a 8. életévének betöltéséig jár.
A GYET-ben részesülő szülő rendszeres kereső tevékenységet korlátozás nélkül folytathat a gyermek egy éves korától. (nem folytathat, feltéve, hogy munkaideje a heti 30 órát nem haladja meg, vagy dolgozhat időbeli korlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik. )
Hivatkozás: 1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról Cst. 27. § (1) a)

13.) GYED-ben részesülő korlátozása

A gyermek egy éves kora után korlátozás nélkül végezhető kereső tevékenység 2014. január 1-jétől.
Röviden: 2013. dec.31-ig kereső tevékenységet nem folytathat a gyermek egy éves koráig, azt követően korlátozás nélkül folytathat kereső tevékenységet.
Hivatkozás: Eb.tv. 42/A. §
(Bővebben: Nem jár gyermekgondozási díj, ha a jogosult:

  • bármilyen jogviszonyban díjazás ellenében munkát végez (kivéve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást), vagy
  • hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét személyesen folytatja (Egyéni vállalkozóként vagy társas vállalkozás tagjaként személyesen keresőtevékenységet nem lehet folytatni.),
  • munkavégzés nélkül teljes keresetét megkapja, ha a keresetét részben kapja meg, csak az elmaradt keresete után jár gyermekgondozási díj,
  • egyéb rendszeres pénzellátásban részesül. (A rendszeres pénzellátások körét a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. 4. § (1) bekezdés i) pontja tartalmazza. Pl.: rokkantsági nyugdíj, rendszeres szociális járadék, rokkantsági járadék, gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, álláskeresési járadék.),
  • ha a jogosult egyéb rendszeres pénzellátásban – ide nem értve az álláskeresési járadékot és segélyt, a vállalkozói és munkanélküli járadékot, valamint az álláskeresést ösztönző juttatást – részesül,
  • ha a gyámhatósági intézkedéssel a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, továbbá, ha 30 napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el,
  • a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben (bölcsőde, családi napközi, házi gyermekfelügyelet) helyezték el, ide nem értve a rehabilitációs, habilitációs foglalkoztatást nyújtó intézményi elhelyezést,
  • nem jár gyermekgondozási díj, ha a jogosult előzetes letartóztatásban van, illetve szabadságvesztés büntetését tölti. (Eb.tv. 42/C. §)
    A szülők közös háztartásában élő gyermekek után egyidejűleg csak az egyik szülő jogosult gyermekgondozási díjra, gyermekgondozási segélyre, gyermeknevelési támogatásra, attól függetlenül, hogy a jogosultság feltételeivel mindketten rendelkeznek. (Eb.tv. 39. § (4) bek. és Vhr. 26/A. § (3) bek.)