Ellátások melletti keresőtevékenység – Összefoglaló és változások

Keresőtevékenység korlátjainak eltörlése egyes ellátások esetén

A jelenlegi jogszabályi környezet több területen is könnyítéseket vezetett be az ellátások melletti keresőtevékenység szabályozásában. Az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb változásokat és tudnivalókat:

1. Öregségi nyugdíjkorhatárt elérők

• 0,5%-os nyugdíjnövelés: 2017-től hivatalból történik, külön kérvényezés nélkül.
• Korlátlan keresőtevékenység: Az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személyek korlátozás nélkül folytathatnak munkát. (1997. évi LXXXI. törvény

2. Nyugdíjkorhatár alatti ellátásban részesülők

• A keresetkorlátozások továbbra is érvényben vannak a korhatár előtti ellátások, szolgálati járandóságok és egyéb ellátások esetében.

3. Rokkantsági ellátásban részesülők

• Vállalkozói tevékenység esetén eltérő szabályok érvényesek.

4. Rehabilitációs ellátásban részesülők

• Változás 2016.05.01-től: Az ellátás melletti kereset korlátozása megszűnt 2021.01.01-től, de vállalkozóként speciális előírások vannak.

5. Egyéb ellátások keresetkorlátozása

• Megszűnt keresetkorlátozások:
  • Magasabb összegű családi pótlék (2021.01.01-től).
  • GYES, GYET, GYED.
• Egyéb ellátások: Fogyatékossági támogatás, vak személyi járadék, baleseti járadék, rokkantsági járadék – részletes szabályok külön jogszabályokban.

6. Közszférában történő foglalkoztatás szabályai

• 2022.09.01-től változás: A közszférában időkorlát nélkül dolgozhatnak a nyugdíjkorhatárt betöltött személyek, a veszélyhelyzetre tekintettel.
  • Kormányzati engedély nélkül foglalkoztathatók azok, akik köznevelési, szociális, egészségügyi vagy egyéb meghatározott intézményekben dolgoznak. (268/2022. (VII.29.) Korm. rendelet)

Szüneteltetés alóli mentesítési kérelmek

• Eljárás: A kérelem benyújtható a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz postán, személyesen vagy elektronikusan.
• Mellékletek: A foglalkoztató nyilatkozata, amely tartalmazza az intézmény jogállását és a jogviszony adatait.

Fontos határidők és jogszabályok

• Vonatkozó rendeletek:
  • 268/2022. (VII. 29.) Korm. rendelet
  • 269/2022. (VII. 29.) Korm. rendelet

A részletes szabályok, nyomtatványok és további információk elérhetők a Kormányhivatal honlapján vagy ügyfélszolgálatán. További tájékoztatás: www.versenykepesseg.

A Magyar Közlöny 285. számában (2020.12.22.) a 2020. évi CLXXI. törvény, amely módosítja az Mmtv.10.§ 13. §-t, ebből kikerül a keresetkorlátozásra vonatkozó rendelkezés.
2021.01.01-jétől korlátlan összeget kereshet – ha bír és van lehetősége – a megváltozott munkaképességű személy a folyósítása mellett anélkül, hogy megszüntetésre kerülne rokkantsági vagy rehabilitációs ellátása a kereset korlátozás szabály megszegése miatt, ami 2020.12.31-ével megszűnt, ill. erre vonatkozó bejelentési kötelezettsége is megszűnt.
Hatályos: 2021.01.01-jétől, ebből következően visszamenőleg nem:
Mmtv.”10. § (2) bekezdés b) pont megszűnt, amely a rehabilitációs ellátás kereset korlátozást szabályozta.
Mmtv.13.§ (2) d) pont megszűnt, amely a rokkantsági ellátás kereset korlátozást szabályozta.
Hivatkozás: Magyar Közlöny 285. sz. (2020.12.22.) 2020. évi CLXXI. törvény, amely módosítja az Mmtv.
https://versenykepesseg.eu/4-a-megvaltozott-munkakepessegu-szemelyek-ellatasairol-2020/

Nincs kizáró szabály a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai és a táppénz, baleseti táppénz együttes folyósítására nézve.
Ugyanis az Mmtv. 10.§ (2) bekezdés c) pontja szerint meg kell szüntetni a rehabilitációs ellátást, ha az ellátásban részesülő más rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a keresőképtelenségre tekintettel folyósított táppénzt, baleseti táppénzt.
Mmtv. 13.§ (2) bekezdés b) pontja ugyanígy rendelkezik a rokkantsági ellátásban részesülő személy vonatkozásában.

Ha a bányászok egészségkárosodási járadékában részesülő biztosítással járó jogviszonyban áll és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes minimálbér havi összegének tizennyolcszorosát (2022.01.01-jén érvényes: –3.600.000Ft), ezen keretösszeg elérését követő hónap első napjától a tárgyév december 31-ig (de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig) az ellátás folyósítását szüneteltetni kell.
Hivatkozás: 23/1991.tv. 2011. évi CXCI XII. 29. tv.

A keresőtevékenységet folytatók figyelmét felhívom, hogy a rehabilitációs és a rokkantsági ellátás nem nyugellátás, ezért 2012. január 1-jétől a foglalkoztatottak nem minősülnek nyugdíjasnak, az egyéni vállalkozói engedéllyel rendelkezők, illetőleg a társas vállalkozás tagjai pedig nem minősülnek kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas vállalkozónak.
Hivatkozás: 23/1991.tv. 2011. évi CXCI XII. 29. tv.

ÚJ komplex minősítéssel rendelkező: VÁLTOZÁS 2016.05.01. (MK.55. !!)

2016.05.01-jétől: A rehabilitációs ellátást meg kell SZÜNTETNI, ha a rehabilitációs ellátásban részesülő) keresőtevékenységet folytat, és jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát,(2020.01.01-től 241.500Ft)
Az EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖTELEZETTSÉG munkaügyi kirendeltséggel marad! (szigorúan szankcionálva)
10 napon belül köteles bejelenteni keresőtevékenységére vonatkozó változásokat Hatósághoz!
Hivatkozás:Mmtv és 368/2019(XII.30.)Korm.r.
(MK 55/2016. sz. 2016.04.19. 2016.évi XXVI.tv. az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú, valamint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait érintő törvények módosításáról ) (Mmtv.)

A következő ellátás jelenleg (2018.01.01.) nincs, így ilyen korlátozás sem: Keresetkorlátozás érvényes a 2011. december 31-éig rendszeres szociális járadékban, átmeneti járadékban részesülő, 2012. január elsejétől rehabilitációs ellátásban részesülőkre: az átfordított rehabilitációs ellátásban részesülő személv a felülvizsgálatról szóló döntést követő harmadik hónap 1. napiáig a Tny. és a 387/2007. (XII. 23.) Korm. rend. 2011. december 31-én hatályos rendelkezései szerint végezhet keresőtevékenységet:
hat egymást követő hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga nem haladhatja meg a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegének 80%-át. Ami jelenleg (2016.) 111.000 Ft 80%-a, vagyis BRUTTÓ 88. 800 Ft-nál nem lehet több keresete, jövedelme, különben megszüntetik ellátását. Irányadó jogszabályok: 1997. évi LXXXI. tv.; 387/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 2011. évi CXCI. (XII. 29.) tv.

MAGASABB ÖSSZEGŰ CSALÁDI PÓTLÉK:
Erre az ellátásra jogosult, ha az orvos-szakértői szerv szakvéleménye vagy szakhatósági állásfoglalása szerint a 18. életévének betöltése előtt
a) munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette,
b) legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy
c) az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság minősítése alapján nem haladja meg az 50%-os mértéket.
A magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESZCSM rendelet módosításáról szóló 3/2013. (I. 7.) EMMI rendelet hatálybalépését megelőzően e rendelet 2013. március 31-én hatályos rendelkezései szerint kiállított igazolás az igazoláson feltüntetett érvényességi időn belül – a tartós beteg vagy súlyosan fogyatékos állapot véglegességének tényét megállapító igazolás esetén a gyermek 18. életévének betöltéséig – felhasználható.
3/2013. (I. 7.) EMMI 2013. április 1-jén lép hatályba. Amennyiben a tizennyolcadik életévét betöltött személynek rendszeres jövedelme (Mt.Mmtv.Szja együtt értelmezése szerint a mindenkori minimálbér: jelenleg 2021.02.01-től 167.400Ft) van magasabb összegű családi pótlék folyósítása mellett, úgy a részére megállapított családi pótlék folyósítását a negyedik hónaptól mindaddig szüneteltetni kell, amíg rendszeres jövedelemmel rendelkezik.
A jogosultság esetleges szüneteltetésének vizsgálatára, a szüneteltetésre az érintett személy munkáltatója által küldött adatok, bejelentés alapján kerülhet sor. A bejelentés teljesítése az ellátásban részesülő kötelezettsége munkáltatója felé, a munkaadó ennek alapján jelzi a Magyar Államkincstár, 2015. áprilisától a Kormányhivatal felé
Az ellátásban részesülő személy a munkáltató felé bejelentési kötelezettségének elmaradása az ellátásban részesülőnek felróható, ezért az érintett az esetleg jogalap nélkül kifizetésre kerülő magasabb összegű családi pótlék teljes összegének visszafizetésére, megtérítésére kötelezhető.
Hivatkozás: 1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról 4. § j) Módosította: 3/2013. (I. 7.) EMMI rendelet MK 3. sz.

9.) FOGYATÉKOSSÁGI TÁMOGATÁS, VAK SZEMÉLYI JÁRADÉK, BALESETI JÁRADÉK
Ahogy eddig is, ezekben az ellátásokban részesülőkre sem munkaidő-, sem kereseti korlátozás nem vonatkozik, tehát akár teljes munkaidőben is dolgozhatnak, és elvileg bármennyit kereshetnek.
Hivatkozás: 141/2000. (VIII. 9.) Korm.rend., 6/1971. (XI. 30.) EÜM rend. 1998. évi XXVI.tv.

10.) ROKKANTSÁGI JÁRADÉKBAN RÉSZESÜLŐ SZEMÉLY
A rehabilitációs járadékról szóló törvény nem módosította a rokkantsági járadékosokra vonatkozó szabályokat. Ilyen módon – ahogy eddig is – a rokkantjáradékosokra sem munkaidő-, sem kereseti korlátozás nem vonatkozik, tehát akár teljes munkaidőben is dolgozhatnak, és elvileg bármennyit kereshetnek.
Hivatkozás: 83/1987 (XII. 27.) MT rendelet,

11.) GYES-ben részesülő

A gyermek egy éves kora után korlátozás nélkül végezhető kereső tevékenység. 2011. január 1.-től változtak a gyermekgondozási segély mellett végezhető keresőtevékenységgel összefüggő szabályok.
A gyermekgondozási segélyben részesülő személy – ide nem értve a kiskorú szülő gyermekének gyámját, a nagyszülőt, azt az örökbefogadó szülőt, akire az általánoshoz képest eltérő szabályok vonatkoznak kereső tevékenységet
a gyermek egy éves koráig nem folytathat,
a gyermek egy éves kora után korlátozás nélkül folytathat kereső tevékenységet.

(heti 30 órát meg nem haladó időtartamban, vagy ha a munkavégzés az otthonában történik időkorlátozás nélkül folytathat,
tartósan beteg, vagy súlyosan fogyatékos gyermek egy éves kora után időkorlátozás nélkül folytathat,
ikergyermekek esetében a gyermekek egy éves kora után időkorlátozás nélkül folytathat azzal a megkötéssel, hogy csak egy gyermek után jogosult gyermekgondozási segélyre. (Időkorlátozás alatt a 30 órát meghaladó keresőtevékenység értendő.)
A kiskorú szülő gyermekének gyámja a gyermekgondozási segély mellett időkorlátozás nélkül folytathat keresőtevékenységet.
A gyermekgondozási segélyben részesülő nagyszülő kereső tevékenységet a gyermek három éves kora után heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik.
Az az örökbefogadó szülő, akire az általánoshoz képest eltérő szabályok vonatkoznak a gyermekgondozási segély mellett heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat keresőtevékenységet.)

Az ellátás folyósítását érintő változások bejelentésének elmulasztása az ebből származó jogalap nélküli kifizetés összegének visszafizetését vonja maga után minden ellátás esetében!
Hatályos: 2011. 01. 01.
Hivatkozás: 359/2010. (XII. 30.) Korm. r. a családok támogatásáról szóló 1998. LXXIV. Tv. végrehajtásáról MK 200. sz. 1998.évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról Cst. 21., 21/A. §

12.) GYET

A gyermek egy éves kora után korlátozás nélkül végezhető kereső tevékenység 2014. január 1-jétől. 2010. május 1-jén hatályba lépő rendelkezés szerint a 2010. április 30-át követően született gyermekekre tekintettel a gyermeknevelési támogatást a legkisebb gyermek második életévének betöltésétől állapítják meg. Gyermeknevelési támogatásra az a szülő, nevelőszülő vagy gyám jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorút nevel. A támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévétől a 8. életévének betöltéséig jár.
A GYET-ben részesülő szülő rendszeres kereső tevékenységet korlátozás nélkül folytathat a gyermek egy éves korától. (nem folytathat, feltéve, hogy munkaideje a heti 30 órát nem haladja meg, vagy dolgozhat időbeli korlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik. )
Hivatkozás: 1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról Cst. 27. § (1) a)

13.) GYED-ben részesülő korlátozása

A gyermek egy éves kora után korlátozás nélkül végezhető kereső tevékenység 2014. január 1-jétől.
Röviden: 2013. dec.31-ig kereső tevékenységet nem folytathat a gyermek egy éves koráig, azt követően korlátozás nélkül folytathat kereső tevékenységet.
Hivatkozás: Eb.tv. 42/A. §
(Bővebben: Nem jár gyermekgondozási díj, ha a jogosult:

• bármilyen jogviszonyban díjazás ellenében munkát végez (kivéve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást), vagy
• hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét személyesen folytatja (Egyéni vállalkozóként vagy társas vállalkozás tagjaként személyesen keresőtevékenységet nem lehet folytatni.),
• munkavégzés nélkül teljes keresetét megkapja, ha a keresetét részben kapja meg, csak az elmaradt keresete után jár gyermekgondozási díj,
• egyéb rendszeres pénzellátásban részesül. (A rendszeres pénzellátások körét a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. 4. § (1) bekezdés i) pontja tartalmazza. Pl.: rokkantsági nyugdíj, rendszeres szociális járadék, rokkantsági járadék, gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, álláskeresési járadék.),
• ha a jogosult egyéb rendszeres pénzellátásban – ide nem értve az álláskeresési járadékot és segélyt, a vállalkozói és munkanélküli járadékot, valamint az álláskeresést ösztönző juttatást – részesül,
• ha a gyámhatósági intézkedéssel a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, továbbá, ha 30 napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el,
• a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben (bölcsőde, családi napközi, házi gyermekfelügyelet) helyezték el, ide nem értve a rehabilitációs, habilitációs foglalkoztatást nyújtó intézményi elhelyezést,
• nem jár gyermekgondozási díj, ha a jogosult előzetes letartóztatásban van, illetve szabadságvesztés büntetését tölti. (Eb.tv. 42/C. §)
  A szülők közös háztartásában élő gyermekek után egyidejűleg csak az egyik szülő jogosult gyermekgondozási díjra, gyermekgondozási segélyre, gyermeknevelési támogatásra, attól függetlenül, hogy a jogosultság feltételeivel mindketten rendelkeznek. (Eb.tv. 39. § (4) bek. és Vhr. 26/A. § (3) bek.)