Megváltozott munkaképességű személyek ellátásai 2024.

Megváltozott munkaképességű személyek ellátásai 2024.

2024.05.01-jétől a NEFMI rendelet módosításáról és annak hatásairól

A NEFMI rendelet május 1-jei módosítása jelentős változásokat hozott a rehabilitációs besorolásban, amelyek több szempontból is kritikusak lehetnek. Az új szabályozás szerint a kritériumok és a szempontok szűkítése miatt könnyebbé vált az emberek rehabilitálhatóvá nyilvánítása, ami aggodalomra ad okot, hiszen ez nem feltétlenül tükrözi az érintettek valós állapotát vagy képességeit.

Ha egy jogszabály vagy annak részletei nem hozzáférhetők egyenlő eséllyel mindenki számára, akkor az korlátozhatja az érintettek képességét arra, hogy megfelelően tájékozódjanak és érvényesítsék jogosultságaikat. Ez különösen igaz a megváltozott munkaképességű emberek esetében, akiknek joguk van tudni, milyen kritériumok alapján minősítik őket, és milyen ellátásokra vagy támogatásokra jogosultak.
Az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása és az autonómia tiszteletben tartása elengedhetetlen a befogadó társadalom és az egyenlő jogok megvalósítása szempontjából. Ezért fontos, hogy a jogalkotók és a hatóságok tegyenek lépéseket annak érdekében, hogy a jogszabályok mindenki számára hozzáférhetők és érthetők legyenek.

Az, hogy a módosításokkal csökkentették a szempontok számát és egyszerűsítették a pontozási rendszert, azt sugallhatja, hogy a döntéshozatali folyamat kevésbé átlátható és kevésbé alapul konkrét, egyedi esetekre szabott megítélésen. Ez sérti az egyenlő esélyű hozzáférés elvét, mivel nem biztosítja, hogy minden érintett személy egyenlő mértékben képes legyen érvényesíteni jogait és részt venni a döntéshozatali folyamatban.

A módosításokkal eltávolított szempontok, mint például a munkahelyi terhelhetőség vagy a betegségek súlyossági fokozata, kulcsfontosságúak lehetnek az egyén valós képességeinek és rehabilitációs potenciáljának megítélésében. Az ilyen szempontok hiánya torzíthatja a besorolást és tévesen minősítheti az embereket rehabilitálhatónak.

A “Semmit rólunk nélkülünk” elv alapján az embereknek joguk van beleszólni az őket érintő döntésekbe, és fontos, hogy a szabályozás követhető és ellenőrizhető legyen. A NEFMI rendelet módosítása ebben az esetben nem tűnik elegendőnek ahhoz, hogy biztosítsa az érintettek számára a szükséges információkat és beleszólási lehetőségeket.

Összefoglalva, a NEFMI rendelet május 1-jei módosítása jelentős változásokat hozott, amelyek potenciálisan negatívan befolyásolhatják a megváltozott munkaképességű emberek helyes besorolását és az őket megillető jogokat. Ezért fontos lenne a szabályozás további átgondolása és finomítása, hogy valóban tükrözze az érintettek igényeit és jogosultságait.

“Újabb szabálymódosítás viheti tévútra a megváltozott munkaképességű emberek besorolását” Népszava cikkben rehabilitációs gazdasági menedzser, szakértőként kritikus szemmel vizsgálom a jelenlegi rendszert és annak változásait, felhíva a figyelmet a rehabilitációs minősítés szabályzatának módosításával kapcsolatos aggályokra. Rávilágítok a végrehajtási rendelet részletes szabályozás egyenlő esélyű hozzáférésének alapjogára, és a pontozási rendszer hiányosságaira, amelyek befolyásolhatják a megváltozott munkaképességű emberek életét:
https://nepszava.hu/3237138_megvaltozott-munkakepesseguek-minosites-jogszabalyvaltozas-rehabilitacio-belugyminiszterium

Az ellátás megállapításainak feltételei változása 2024.01.01.:

2024.01.01-jétől az ellátás megállapításának nem feltétele, hogy kereső tevékenységet nem végezhet a kérelem benyújtása napján (csak orvosi feltétel: egészségi állapota 60 % vagy kevesebb, jogi feltétel: rendszeres pénzellátásban nem részesül, és az előírt biztosítási idő Mmtv.2.§/1/).
Így nem kell munkaviszonyt megszüntetni vagy fizetés nélküli szabadságot kivenni a kérelem benyújtás napjára ill. szüneteltetni a vállalkozást,…az ellátás megállapításához.
Hatályos: 2024.01.01.
Hivatkozás: 2023.évi CIX.tv.45.§ a) (ismét egy “saláta tv.-ben”) MK 187/2023.sz.2023.12.22.

A megváltozott munkaképességű személy ellátásában részesülő jogosult táppénzre is, a betegszabadság és szabadság mellett, mert nem nyugdíjas 2012.01.01-től. (Mmtv., Munka törvénykönyve).

A nyugdíjas nem jogosult táppénzre, de betegszabadságra, és szabadságra jogosult (Tny., Munka törvénykönyve)

2024.01.01-jétől a fogyatékossági támogatás összege: 35.214Ft, magasabb súlyosabb: 43.342Ft
Vak személyi járadék: 29.186Ft
Rokkantsági járadék: 58.830Ft

A rehabilitációs gazdasági menedzser,- szakértői tanácsadás és az oktatási folyamat valamint annak honorálása:
1.
Szakértői Támogatás:
Az ügyfelek, akik nem bírnak megfelelő szakmai tudással vagy nehezen értelmezik a hivatalos terminológiát, szakértői támogatást igénybe vehetnek. Ez magában foglalja a dokumentumok elemzését, vitatott kérdések azonosítását és releváns érvek kidolgozását.
2.
Képviselet:
Az ellátásokkal kapcsolatos jogorvoslati eljárásokban nem kötelező jogi képviselőt alkalmazni; az ügyfelek maguk is képviselhetik magukat vagy közvetlen hozzátartozójuk őket. A szakértői segítség azonban elősegítheti a peres eljárások hatékonyabb lefolytatását.
3.
Szakértői Díjazás:
A szakértői díjak az iratanyag komplexitásától és a válaszadás nehézségétől függnek. A szakértő tájékoztatást nyújt, segít a szakmai hiányosságok pótlásában és a dokumentáció szerkesztésében.
4.
Peres Eljárás Kimenetele:
A peres eljárás kimenetelét nem lehet előre garantálni; a bírói döntés a benyújtott kérelmek, nyilatkozatok és az igazságügyi szakértői vélemények alapján születik meg. Amennyiben utóbbiak kifogásolhatóak, az ügyfélnek fel kell készülnie azok vitatására, amelyben a tanácsadó és szakértő segítséget nyújthat.
5.
Szakértői Képesítés:
A szakértők, mint például Bernáthné Székely Julianna, rendelkeznek a szükséges képesítésekkel a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának koordinálására és menedzselésére.
6.
Szakértés Fogalma:
A ‘szakértés’ kifejezés a számlán nem orvosi vagy jogi szakértést jelöl, hanem az ügyintézési folyamat során nyújtott szakértői útmutatást és tanácsadást, valamint az oktatást, amelyet a NAV engedélyez. Ebben a kontextusban a szakértői munkavégzéshez nem szükséges jogi képesítés.
7.
Jogi és Adózási Követelmények:
A NAV adószámának a számlán való feltüntetése hivatalos követelmény, amely biztosítja az átláthatóságot és a jogszabályi előírásoknak való megfelelést.
8.
Szolgáltatások Díjazása:
A számlán szereplő összegek a nyújtott szolgáltatások teljes körét tükrözik, beleértve az oktatást, a tanácsadást és a szakértői tevékenységet.
9.
Szakmai Munka Díjazása:
A dokumentumok áttekintése, a tanácsadás és az ügy menedzselése időigényes és szakértelmet igénylő feladatok, amelyekért a szakértő által meghatározott díjazás indokolt és szükséges, online történik.
10.
Rehabilitációs Gazdasági Menedzser Szakértői Munkájának Jelentősége és Értéke:
Munkája elengedhetetlen a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának hatékony koordinálásában és menedzselésében. A jogi, orvosi és társadalomtudományi modulok átfogó ismeretével rendelkező szakértő multidiszciplináris megközelítése biztosítja, hogy az ügyfelek a legmagasabb szintű támogatást kapják, legyen szó oktatásról, tanácsadásról vagy az ügyintézési folyamat során nyújtott útmutatásról.
Ez a szakértői segítség nélkülözhetetlen a peres eljárások hatékony előrehaladásához, lehetővé téve az ügyfelek számára, hogy tájékozottabb döntéseket hozzanak. Különösen hasznos lehet azok számára, akik nem rendelkeznek a szükséges jogi ismeretekkel vagy tapasztalattal.
11.
Egyéb foglalkoztatás koordinálása során nyújtott szolgáltatásaim:
– a szakvéleményekben leírtakat pontos kódolása, elemzése
– a foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezmények és speciális jogszabályok ismerete
– a helyes toborzás-, kiválasztá-s, beillesztés-, megtartás-, motiválás-, fejlesztés-, belső képzési rendszerek működtetése, bérgazdálkodás, teljesítményértékelés, 
– a munkahelyi légkör javítása, ami pozitívan hat a teljesítményre és versenyelőnyt jelent.

Hívjon most, és ingyenesen konzultálok Önnel pár percben!

A közszférában újra lehet korlátozás nélkül dolgozni 2022.09.01-jétől
a mentesítés időkorlátját megszüntette a kormány 2023. április 29-i hatállyal. Bővebben: https://versenykepesseg.eu/keresotevekenyseg-korlatozasa-2023/

2021.01.01-jétől lényeges változás Mmtv-ben:

2021.01.01-jétől korlátlan összeget kereshet – ha bír és van lehetősége – a megváltozott munkaképességű személy a folyósítása mellett anélkül, hogy megszüntetésre kerülne rokkantsági vagy rehabilitációs ellátása a kereset korlátozás szabály megszegése miatt, ami 2020.12.31-ével megszűnt, ill. erre vonatkozó bejelentési kötelezettsége is megszűnt.
Hatályos: 2021.01.01-jétől, ebből következően visszamenőleg nem:
Mmtv.”10. § (2) bekezdés b) pont megszűnt, amely a rehabilitációs ellátás kereset korlátozást szabályozta.
Mmtv.13.§ (2) d) pont megszűnt, amely a rokkantsági ellátás kereset korlátozást szabályozta.
Hivatkozás: Magyar Közlöny 285. sz. (2020.12.22.) 2020. évi CLXXI. törvény, amely módosítja az Mmtv.
https://versenykepesseg.eu/4-a-megvaltozott-munkakepessegu-szemelyek-ellatasairol-2020/

Érti a határozatát? Nem ért egyet a döntéssel? Növelné esélyét a sikeres perre? Ne hagyja, hogy elvegyék vagy csökkentsék a jogos ellátását!

Hívjon most pár perces ingyenes konzultációért! Mint rehabilitációs gazdasági menedzser és tapasztalt szakértő, felkészítem Önt a felülvizsgálatra, hogy elkerülhesse a pert is. Támogatom a beadványok elkészítését, menedzselem az ügyintézést, és lépésről lépésre megalapozom az esetét, hogy magabiztosan képviselhesse magát a bíróságon és elérhesse céljait.

Emlékezzen, a rehabilitációs rendszer 2012 óta bonyolult és változatos, a jogszabályok pedig folyamatosan frissülnek. 2020 márciusa óta megszűnt a közigazgatási fellebbezés lehetősége a megváltozott munkaképességű személyek ellátásában és egyéb ellátások ügyében. Ezért különösen fontos szakértői segítséget kérni az ügyintézésben, a kereseti kérelem és a bizonyítási indítványok megfogalmazásában. A szakmai-, jogi útvesztőkben könnyű eltévedni, és ha nem rendelkezik megfelelő ismeretekkel, akár már az eljárás előtt elbukhatja az ügyét.

Az ügy sikerét számos tényező befolyásolhatja, többek között a kirendelt szakértő véleménye is, amelyet szakértelem nélkül nem tud hatékonyan megvitatni. A per megnyeréséhez fel kell ismernie a szakértői vélemény ellentmondásait és hiányosságait, és meg kell tudnia indokolni, miért nem helytállóak azok. Ehhez szakmai jogszabályok ismerete és megfelelő bizonyítékok szükségesek. Szakmai álláspontommal segítek bizonyítani az igényeit a szakmai szabályok alapján, így növelve az ellátások megítélésének esélyét, vagy akár a per elkerülését is. Segítek visszaszerezni az elvett vagy csökkentett ellátásokat, és abban, hogy a valós állapotnak megfelelő ellátás kerüljön meghatározásra. További információkért és sikertörténeteimért látogasson el weboldalamra és Facebook-oldalamra.

Hívjon most pár perces ingyenes konzultációért és legyen Ön is hamarosan az elégedett ügyfeleim között!

Rokkantsági ellátásban részesülő személy esetén a komplex felülvizsgálatot nem kell elvégezni (2020.01.01.), ha a felülvizsgálati eljárás megindításának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam a 10 évet nem haladja meg.

Rehabilitációs ellátásban részesülő személyeknek kötelező az együttműködés a rehabilitációs hatósággal, köteles a rehabilitációs hatóságnál megjelenni, mert ha ezt elmulasztja felfüggeszthetik az ellátást, vagy megszüntethetik, ha az együttműködési, értesítési kötelezettségét ismételten nem teljesíti.
Hivatkozás: 2019.évi CX. törvény a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítése érdekében egyes törvények módosításáról, ebben szerepel 76. : A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011.évi CXCI. törvény módosítása) MK 2019.évi 206.szám 2019.12.17

2020.05.28-től változott a 2011.évi CXCI.tv. 2.§ a biztosítási időbe beszámítható időszak, pl.
beszámít a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai biztosítási idejébe:
a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, csecsemőgondozási díj, az örökbefogadói díj, gyermekgondozási díj, álláskeresési támogatás folyósításának az ideje,
a rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék, egészségkárosodott személyek szociális járadékai és a kivételes rokkantsági ellátás kivételével a megváltozott munkaképességű személyek ellátása folyósításának ideje,
a gyermekek otthongondozási díja és az ápolási díj folyósításának ideje
Hivatkozás: 9/2020. (V. 28.) AB határozat MK 25/2020.sz. 2020.05.28.A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 2. § (1) bekezdés a) pont aa)-ac) alpontjai szerinti időtartam meghatározásával összefüggő alkotmányos követelmény megállapításáról

KI a megváltozott munkaképességű?

2012.január 1-jétől rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék, rendszeres szociális járadék és átmeneti járadék nem állapítható meg, helyüket a rehabilitációs vagy rokkantsági ellátás vette át, és ezek egységes egészség biztostosítási, táppénzszerű ellátás körébe tartoznak.

A megváltozott munkaképességű emberek számára 2012. január 1.-től kétféle ellátást lehet megállapítani: a rehabilitációs ellátást, és a rokkantsági ellátást. Rehabilitációs ellátásban azok részesülhetnek – legfeljebb három évig -, akiknek a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, illetve azok, akik tartós foglalkozási rehabilitációt igényelnek.
Rokkantsági ellátásban azok részesülhetnek, akiknek a rehabilitációja nem javasolt.

Főszabály, aki már elérte a nyugdíjkorhatárt, az eddigi ellátását, 2012-ben nyugdíjként kapja. A következő célcsoportok ugyanazt az összeget kapják 2012-ben is, tehát megmarad az ellátás összege rokkantsági ellátás néven:

  • akik 2011. 12. 31-én rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülnek és az I. -es és II. -es csoportba vannak besorolva,
  • az átmeneti járadékban részesülők,
  • az öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül elérőknek is megmarad az ellátásuk. Itt a 2011. évi CXCI.tv. 30 § szerint az öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül betöltő személynek minősül, aki az 57. életévét betöltötte 2011. dec.31-én.
  • 2012.január 1-jét követően a megváltozott munkaképességű emberek ellátásai jövedelempótló jellegűek, egészségbiztosítási ellátások, ezért csak akkor megállapíthatók, ha a kérelem benyújtásakor együttesen teljesülnek az orvosi és jogi feltételek (van speciális kivétel, hívjon, díjmentesen tájékoztatom esetére):
  • ORVOSI-, JOGI feltételek:
  • egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex vizsgálata alapján 60 százalékos vagy annál kisebb mértékű és a kérelem benyújtása napján
  • rendszeres pénzellátásban nem részesül,
  • a kérelem benyújtását megelőző öt évben legalább 1095 napon – tehát összesen három éven át, 2014. január 1-jétől:
    vagy tíz éven belül 2555 napon át – vagyis hét éven át – vagy tizenöt éven belül 3650 napon át – vagyis tíz év – volt biztosított
    Feltétele tehát, az említett biztosítási jogviszony, amelyet az adóhivatalnak kell majd igazolnia.

Fentiektől eltérően (2016.05.01-jétől hatályos) biztosításának tartamára tekintet nélkül jár a megváltozott munkaképességű személyek ellátása annak:
a) aki 35. életévének betöltése előtt megváltozott munkaképességűvé vált, és 35. életévének betöltését megelőzően megkezdett iskolai tanulmányai alatt vagy e tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül biztosítottá vált, és 30 napnál hosszabb megszakítás nélkül biztosított volt, vagy
b) aki 2011. december 31-én rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rehabilitációs járadékban vagy az egészségkárosodott személyek szociális járadékaiban részesült, vagy az ellátásra jogosultságát megállapították, de annak folyósítása 2011. december 31-én szünetelt.
(Hivatkozás: 55/2016. sz.MK 2016.04.19. 2016.évi XXVI.tv.)és Mmtv.

Rendszeres pénzellátás: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény által rendszeres pénzellátásként felsorolt ellátások, ide nem értve a hadigondozottak és nemzeti gondozottak ellátásait, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékot, az ápolási díjat, a Tny. szerinti hozzátartozói nyugellátásokat, valamint a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmények, továbbá az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított, ezekkel azonos típusú ellátásokat.január 1-jétől: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény által rendszeres pénzellátásként felsorolt ellátások, valamint a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmények, továbbá az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított, ezekkel azonos típusú ellátások, ide nem értve a hadigondozottak és nemzeti gondozottak ellátásait, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékot, az ápolási díjat, a Tny. szerinti hozzátartozói nyugellátásokat és a gyermekgondozási segélyt .

2012.január 1.-től rehabilitációs ellátás néven folyósítják azoknak eddigi ellátásukat:

  • akik 2011. dec.31-én a besorolás szerint a III. kategória rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban,
  • rendszeres szociális járadékban tartoznak,
  • és öregségi nyugdíjkorhatárukat öt évnél több idő múlva érik el, és rehabilitációjuk javasolt.
    Fent soroltak 2012. év január 31.-ig kaptak nyilatkozatot, hogy jelentkezzenek felülvizsgálatra. Ha ezt elmulasztotta az említett csoportból megtenni valaki és március 31-ig visszaküldeni a regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságra, akkor annak május elsejétől megszüntették ellátását. 2012. március 31-ei határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjeszthető volt.
    A változásokról minden fent említett érintett tájékoztatást kapott.

A fenti célzott rendkívüli felülvizsgálatok országosan lezárultak 2015.12.31-ável. Jogorvoslatok folyamatban egyes esetekben.

A komplex minősítések sorrendjét a következő szempontok a felsorolás sorrendjében határozzák meg:
a) az életkor,
b) a keresőtevékenység, és
c) az egészségkárosodás mértéke,
azonban a felülvizsgálat időpontja nem lehet későbbi a soros felülvizsgálat időpontjánál.

A felülvizsgálaton a Rehabilitációs Hatóság (akár a rendelkezésre álló iratok alapján is) minősíti a munkaképességét a vizsgált személynek:
1) Minősítheti úgy, hogy nem rehabilitálható, egészségi állapota 0-60% mértékű, egészségkárosodása 40-100%, így Hatóság ez alapján rokkantsági ellátást állapíthat meg a jogi feltételek fennállása esetén.
2) Rehabilitációs Hatóság minősítheti azt is, hogy rehabilitációt követően van esélye a munkavállalásra az egészségkárosodott személynek, és legalább 60 % egészségi állapotuk vagy kevesebb, (egészségkárosodásuk legalább 40% vagy több). Ők rehabilitációs ellátást kaphatnak, amely maximum 3 évig jár. A három év alatt kellene a megváltozott munkaképességű személynek elhelyezkednie, együttműködve a munkaügyi központtal.

Az ellátás összege függ az átlagjövedelemtől – de a tv. a megállapítható összeget is maximalizálja – és a komplex minősítéstől.
Hivatkozás: 2012. évi CCVIII. törvény, az egyes törvényeknek a központi költségvetésről szóló törvény megalapozásával összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról 2012. december 22. MK 178. sz. Változás 2020.01.01-jétől a fogalomban fentiek szerint

VÁLTOZÁS 2016.05.01. (MK.55/2016. !!)

285/2020.MK 2020.12.22. MEGSZŰNT a rokkantsági ellátás ezen kereseti korlátja 2021.01.01-jétől:
A rokkantsági ellátást megszüntetik 2014. január 1-jétől, ha KERESETE három egymást követő hónapon keresztül meghaladja a mindenkori minimálbér 150 százalékát (2020. január 1-jétől minimálbér 161 000Ft, így annak 150%-a: 241. 500Ft/hó) (Mmtv.13.§/2/b) kikerült Mmtv-ből)

285/2020.MK 2020.12.22. MEGSZŰNT a rokkantsági ellátás ezen kereseti korlátja 2021.01.01-jétől:
Egyéni és társas vállalkozás esetén, ha a rehabilitációs ellátásban részesülő tevékenysége legalább középfokú szakképzettséget, végzettséget igényel, akkor a garantált bérminimum másfél szeresét nem haladhatja meg keresete három egymást követő hónapon keresztül, ami 2021.02.01-től 219.000Ft, de (a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér – minimálbér 210.600FT másfél szerese bruttó, vagyis 315.900Ft . (Mmtv.10.§2a) 2017.január 1-jétől: egyéni és társas vállalkozó esetén minimálbér alatt a Tbj . 4. § s) pont 2 . alpontjában foglaltakat kell érteni.

2017.01.01-jétől pedig a megváltozott munkaképességű személyek ellátása megállapításához az egyéni és társas vállalkozóknak nem kell megszüntetni, csak szüneteltetni kell vállalkozásukat (Mmtv.1.§ 4.a)pont)

Rokkantsági járadékban részesülők esetében sem az ellátás megnevezése, sem az ellátás összege, sem a főbb folyósítási feltételek nem változtak, ezért az érintettek értesítést sem kaptak. Semmiféle korlátozás nincs rájuk vonatkozólag. Tehát időben dolgozhat, amennyit bír, és keresetben is kereshet, amennyit adnak.

A törvényben meghatározott feltételek hiányában méltányosságból nem lehet a megváltozott munkaképességű személy részére ellátást megállapítani.

327/2012.Korm.r.változásai: A rehabilitációs mentor és a rehabilitációs tanácsadó feladatait egyazon személy is elláthatja, ha rendelkezik az 1. mellékletben a rehabilitációs tanácsadóra meghatározott képesítéssel és gyakorlattal.
A rehabilitációs foglalkoztatás keretében a munkáltató rehabilitációs tanácsadói és rehabilitációs mentori tevékenységre együttesen, megváltozott munkaképességű munkavállalónként legalább havi átlag 30 percet köteles biztosítani.
A munkáltató a rehabilitációs tanácsadói, rehabilitációs mentori szolgáltatást munkaszerződés, megbízási szerződés vagy az akkreditált szolgáltatóval kötött megbízási szerződés útján biztosítja.
A rehabilitációs tanácsadói, rehabilitációs mentori tevékenységet ellátó személy évente köteles a Kormányhivatal által szervezett képzésen részt venni”
1000 fő feletti megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén a munkáltató által foglalkoztatott segítő személy – a Kormányhivatal által szervezett képzés elvégzését követően – a 11/A. § (4) bekezdése szerinti időkeret 30%-áig elláthatja a rehabilitációs tanácsadói és rehabilitációs mentori tevékenységet is.
(327/2012.Korm.r. 8a§ Mmtr.14.§) MK 2017/212.sz.2017.12.15. Hatályos 2018.01.01.)

Mmtv változásai: Kivételes rokkantsági ellátásban részesülhetnek azok a súlyosan egészségkárosodott személyek, akik hosszú ideje tartó betegségük miatt, vagy más méltányolható okból nem tudták megszerezni az ellátáshoz szükséges előzetes biztosítási időt, de rendelkeznek az előírt biztosítási idő legalább felével többek között. (Mmtv.13/A § hatályos 2018.01.01.)
A rehabilitációs ellátás ismételten is megállapítható – a megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci integrációjának elősegítése érdekében –, ha a komplex minősítés keretében a rehabilitálhatóság foglalkozási és szociális szempontú vizsgálata során a szakértő bizottság azt állapítja meg, hogy a rehabilitációs szolgáltatások további nyújtása szükséges az érintett személy tartós munkaerő-piaci integrációjához.

Kivételes rokkantsági ellátásra jogosult lehet az is, aki a legfeljebb 50 százalékos egészségi állapota mellett rendelkezik a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvény 2. paragrafusának (1) bekezdése szerinti biztosítási idő legalább felével, keresőtevékenységet nem folytat, rendszeres pénzellátásban nem részesül, akinek a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján a rehabilitációja nem javasolt, vagy rehabilitálható, de a kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg,
Az ellátás havi összege a jogosultra irányadó minősítési kategória minimumösszegének 65 százaléka.
A kivételes rokkantsági ellátás bevezetésével kapcsolatos átmeneti szabály a kérelem benyújtására biztosít lehetőséget azok számára is, akiknek 2018. január 1-jét megelőzően utasították el a megváltozott munkaképességű személyek ellátása iránti kérelmét.
A kivételes rokkantsági ellátás megállapítása során előnyben kell részesíteni azt a megváltozott munkaképességű személyt, aki a meghatározott biztosítási idő legalább 90 százalékával rendelkezik.
A kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelem a (1) bekezdés c) pontja szerinti döntés véglegessé válásától számított 6 hónapon belül nyújtható be. Ha a kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelmet kizárólag arra tekintettel utasították el, hogy a keretösszeg kimerült, a kérelem az elutasító döntés véglegessé válását követő naptári évben ismételten benyújtható.
A kivételes rokkantsági ellátás a jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjától, de legkorábban a kérelem benyújtásának napjától állapítható meg.
Kivételes rokkantsági ellátás esetén a felülvizsgálat során megállapított ellátási összeg állapotjavulást követően sem lehet kevesebb a felülvizsgálatot megelőző hónapra járó ellátás összegénél. Állapotrosszabbodás esetén a kivételes rokkantsági ellátás összegét a 13/A paragrafus (5) bekezdése alapján, az új minősítési kategóriának megfelelő összegben kell megállapítani.
Mmtv.13/A § MK 2017/212.sz.2017.12.15. Hatályos 2018.01.01.)

A 2023. december 31-ét követő kezdő időponttól megállapított rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásra való jogosultság esetén az Mmtv. 9. és 12. §-a szerinti alapösszeg:

  • 137.655Ft, (524/2023. (XI. 01.) Korm. rendelete a nyugellátások és egyes más ellátások 2023. január havi emeléséről MK 172/2023..).

A rehabilitációs ellátás havi összege

ÚJ – mindig új kérelmező a rehab ellátásban részesülő, mert határozott időre érvényes minősítése és érintettnek kell kérnie az újabb minősítést mindig – kérelmező esetén:

  • annak, akinek foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható (51-60% egészségi állapota, B1, a régi 40-49% ÖEK), a havi átlagjövedelem 35 %-a, de legalább a fenti alapösszeg 30 %-a (figyelembe vehető átlagjövedelem nélkül 2024. – 41.297Ft+éves emelés+éves emelés), és legfeljebb az alapösszeg 40 %-a (2024. – 55.062Ft+éves emelés),
  • annak, aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel (egészségi állapota, C1, a régi 50-69% ÖEK), a figyelembe vehető havi átlagjövedelem 45 %-a, de legalább a fenti alapösszeg 40 % – (55.062Ft – 61.945FtFt+éves emelés),
  • Rehabilitációs ellátásból 10% nyugdíjjárulékot vonnak.

A rokkantsági ellátás összege

ÚJ kérelmező esetén, és havi átlagjövedelemmel rendelkező esetén:
a) egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt – B2 kategória – a megmaradt egészségi állapota 51-60 % közötti mértékű (a korábbi 40-49 % ÖEK, rendszeres szociális járadékos), annak ellátása a tárgyévet megelőző havi átlagjövedelme 40 %-a, de legalább a fenti alapösszeg 30 %-a (2024. 41.297Ft+éves emelés) és legfeljebb 55.062Ft 2024.+emelések)
a b.) egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt – C2 kategória – ha megmaradt egészségi állapota 31-50%közötti mértékű (a korábbi ÖEK 50-69%, III.cs.), annak az ellátása a tárgyévet megelőző havi átlagjövedelme 60 %-a, de legalább a fenti alapösszeg 45 %-a vagyis (2023-ban 61.945Ft+éves emelés) de legfeljebb a fenti alapösszeg 150 %-a, (2024– 137.655Ft 150%:-a 206.483Ft+éves emelés).
c.) aki kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható, “D” kategória, ha megmaradt egészségi állapota 30 %, vagy ennél kevesebb, vagyis ÖEK 70% vagy több (korábbi II.cs.ÖEK 80-100%), annak az ellátása, a tárgyévet megelőző havi átlagjövedelme 65 %-a, de legalább a fenti alapösszeg 50 %-a vagyis 68.828Ft 2024.+éves emelés).és legfeljebb, a fenti alapösszeg 150 %-a (2024.-206.483Ft +éves emelés.
d.) akinek az egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes (korábbi I.csop.). “E” kategória, ha a megmaradt egészségi állapota 30%, vagy ennél kevesebb, 2013. jún.30-tól bértámogatással foglalkoztatható,
annak az ellátása, a tárgyévet megelőző havi átlagjövedelmének 70 %-a, de legalább a fenti alapösszeg 55 %-a (2023. – 75.710Ft+éves emelés) és legfeljebb a fenti alapösszeg 150 %-a 2024-. 206.483Ft+éves emelés

A rokkantsági ellátás összege, a rokkantsági ellátásban részesülő kérelmező nem rendelkezik havi átlagjövedelemmel:

NEM rehabilitálható, rokkantsági ellátást állapíthatnak meg:
a) egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt – B2 kategória – a megmaradt egészségi állapota 51-60 % közötti mértékű (a korábbi 40-49 % ÖEK, rendszeres szociális járadékos), annak ellátása az alapösszeg 30 %-a (2024-ban 41.297Ft+éves emelés),
b.) egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt – C2 kategória – ha megmaradt egészségi állapota 31-50%közötti mértékű (a korábbi ÖEK 50-69%, III.cs.), annak az ellátása az alapösszeg (137.655Ft) 45 %-a (2024. – 61.945Ft+éves emelés),
c.) aki kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható, “D” kategória, ha megmaradt egészségi állapota 30 %, vagy ennél kevesebb, vagyis ÖEK 70% vagy több (korábbi II.cs.ÖEK 80-100%), annak az ellátása, az alapösszeg 50 %-a (2024. – 68.828Ft+éves emelés),
d.) akinek az egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes (korábbi I.csop.). “E” kategória, ha a megmaradt egészségi állapota 30%, vagy ennél kevesebb, Ő 2013. jún.30-tól bértámogatással foglalkoztatható,
annak az ellátása, az alapösszeg 55 %-a (2024. – 75.710Ft+éves emelés),

  • Annak a megváltozott munkaképességű személynek marad az eddigi ellátása összege, aki ugyan abba a kategóriába került %-os mértéket illetően, mint ezt megelőzően, lásd fent.
  • Annak esetében, aki megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesült 2011. dec.31-én, akár 1% állapotváltozás esetén is, ha az kategóriaváltást is jelent, és állapotjavulást (ellenkező esetben 33/A § szerint).

A szociális hozzájárulási adó

2019-től létezik, ez a régi munkavállalói járulékok, egészségbiztosítási pénzben, …, nyugdíjjárulék a munkáltató vonja le a bruttó fizetésből és fizeti meg) mértéke a jelenleg elfogadott jogszabályok alapján 2020.01.01-jétől is 19,5%, 07.01-jétől 17,5%, 15% 2021.01.01-től 2022.13% 2023. marad 13%.

Azonban a felsorolt jövedelmek (kivéve a béren kívüli juttatások) esetében a szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség csak addig áll fenn, amíg a magánszemély összevont adóalapba tartozó jövedelme, illetve a felsorolt jövedelmek éves összesítésben el nem érik a mindenkori minimálbér 24-szeresét (adófizetési felső határ).

2021-től sem keletkezik szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettsége a kifizetőnek a saját jogú nyugdíjas személyre tekintettel.

A törvény továbbá egyértelműen kimondja, hogy az EU más tagállamában biztosított személyek mellett a szociális biztonsági egyezmények hatálya alá tartozó államban biztosított személy jövedelme után sem kell majd szociális hozzájárulási adót fizetni.

Több adókedvezmény megszűnt 2019-től, 2020-tól, néhány átalakult és új kedvezmények is bevezetésre kerültek, valamint növekszik a kedvezmények alapja: az eddigi maximum havi 100 000 Ft helyett 2019-től már maximálisan a minimálbér után lehet igénybe venni az érintett munkavállalói csoport után járó szociális hozzájárulási adókedvezményeket.

2019-től eltörölték a 25 év alattiak és az 55 év felettiek után érvényesíthető szociális hozzájárulási adó kedvezményt, helyette bevezetik a munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető adókedvezményt, amely viszont csak kis részben fedi le fenti foglalkoztatotti kört: főként a pályakezdőkre, álláskeresőkre és a munkaerőpiacra visszatérő kismamákra összpontosít.

Ezen kedvezmény azon munkaviszonyban álló személy után lehet igénybe venni, aki a foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 275 napon belül legfeljebb 92 napig rendelkezett biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal. E szabály alkalmazása szempontjából a biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonyba a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozást segítő ellátás vagy a gyermeknevelési folyósításának időszakát, valamint a közfoglalkoztatásban történő részvétel időtartamát nem kell beszámítani. A kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének minősül az anyasági ellátásban részesült, illetve részesülő természetes személynek a korábbi kifizetőjénél történő ismételt munkába állásának kezdete is.

A kedvezmény mértéke a foglalkoztatás első két évében a bruttó munkabér, de maximum a minimálbér után fizetendő szociális hozzájárulási adó 100%-a, a foglalkoztatás harmadik évében maximum a minimálbér után fizetendő szociális hozzájárulási adó 50%-a.

Szintén megszüntetésre került 2019-től a GYED-ben, GYES-ben és GYET-ben részesülő munkavállaló után érvényesíthető adókedvezmény, melyet részben a fentiekben említett „munkaerőpiacra lépők” után érvényesíthető adókedvezménnyel, valamint a három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők után érvényesíthető adókedvezménnyel kívánnak helyettesíteni.

A legalább 3 gyermek után családi pótlékra jogosult, munkaerőpiacra visszalépő nők után járó adókedvezmény mértéke a foglalkoztatás első három évében a bruttó munkabér, de maximum a minimálbér után fizetendő szociális hozzájárulási adó 100%-a, a foglalkoztatás negyedik és ötödik évében maximum a minimálbér után fizetendő szociális hozzájárulási adó 50%-a.

A megváltozott munkaképességű vállalkozók után érvényesíthető kedvezményt kiterjesztik a megváltozott munkaképességű munkavállalókra is, valamint bevezetik a közfoglalkoztatottak után igénybe vehető adókedvezményt 2019-től.

A Karrier Híd Program megvalósítását célzó adókedvezmény és a szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozások adókedvezménye megszűnt, azonban a kutatók foglalkoztatása és a K+F tevékenység után érvényesíthető kedvezmények változatlan formában továbbra is hatályban maradnak 2019-től.

2018. január 1-jétől a megváltozott munkaképességű személyek után kizárólag a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 13. §-ában szabályozott kedvezmény érvényesíthető az alábbiak szerint.

A szociális hozzájárulási adóból kedvezményt vehet igénybe

  1. január 1-jétől hatályát veszti a 2011. évi CLVI. törvény (Eat.) szociális hozzájárulási adóról szóló IX. Fejezete, melynek 462/A. §-a rendelkezik a megváltozott munkaképességű vállalkozók után érvényesíthető adókedvezményről.
    Hatályát veszti továbbá a 2004. évi CXXIII. törvény (Pftv.) 16/A-16/B. §-a is, amely alapján a munkaadó az érvényes Rehabilitációs kártyával rendelkező megváltozott munkaképességű személlyel fennálló munkaviszonyra tekintettel a szociális hozzájárulási adóból kedvezményt vehet igénybe.
  2. január 1-jétől a megváltozott munkaképességű személyek után kizárólag a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 13. §-ában szabályozott kedvezmény érvényesíthető az alábbiak szerint.

A szociális hozzájárulási adóból kedvezményt vehet igénybe (2018.LII.tv.)

  • a munkaviszonyban természetes személyt foglalkoztató kifizető az őt a munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból,
  • az egyéni vállalkozó a saját maga után fizetendő adóból,
  • a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, a szabadalmi ügyvivői iroda, a szabadalmi ügyvivői társaság, az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a végrehajtói iroda, az egyéni cég a tagjával fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyára tekintettel terhelő adóból.

Az adókedvezmény akkor vehető igénybe, ha a foglalkoztatott, az egyéni vállalkozó, illetve a tag megváltozott munkaképességű személynek minősül.

KI a megváltozott munkaképességű (2018.évi LII.tv.):

a) akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű, vagy
b) aki 2011. december 31-én – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított – I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32-33. §-a, vagy a 19. § (1a) bekezdése, vagy a 38/C. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül.

Szocho összege: A kedvezmény egyenlő az adómegállapítási időszakra a kifizető által a foglalkoztatott után, az egyéni vállalkozó által saját maga után megállapított, a tag után a kifizető által megállapított adóalap, de legfeljebb a minimálbér kétszerese után 15 százalékos mértékkel megállapított összeggel.

A kedvezményt az arra jogosult a komplex minősítésről szóló érvényes dokumentum, vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak folyósítását igazoló határozat birtokában érvényesítheti.
A megváltozott munkaképességű személy a jogosultság megszűnéséről, az arról szóló határozat kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül köteles tájékoztatni a kifizetőt.
Amennyiben az adókedvezmény érvényesítésének feltételei már nem teljesülnek, akkor az adókedvezmény a jogosultság megszűnését követő hónaptól nem vehető igénybe.
Hivatkozás: 2018.évi LII.tv.

A költségvetési támogatásnál (bértámogatás) ki tekintendő megváltozott munkaképességű személynek:


I. Aki a 2012. január 1-jét követően benyújtott ellátás megállapítására, vagy hatósági bizonyítvány kiadására irányuló kérelmére elvégzett komplex minősítés szerint
a) rehabilitálható, ezen belül
• foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható (B1), vagy
• tartós foglalkozási rehabilitációt igényel (C1), vagy akinek a
b) rehabilitációja nem javasolt, ezen belül
• egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, vagy az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralévő időtartam a kérelem benyújtása vagy a felülvizsgálat időpontjában az öt évet nem haladja meg (B2), vagy
• egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, vagy az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralévő időtartam a kérelem benyújtása vagy a felülvizsgálat időpontjában az öt évet nem haladja meg (C2), vagy
• kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható (D)
• egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes (E) (2013. szept.23-tól)
II. 2013. jún.30-tól, akinek 2011. évben, vagy azt megelőzően megállapított ellátását, vagy 2011. december 31-ét megelőzően indult és 2012. évben megállapított ellátását
• rokkantsági ellátásként, (30 § (4) b) pont ba (5) a) Mmtv 32 § (1) vagy
• rehabilitációs ellátásként (30 § (4) b) pont bb) (5) a) folyósítják, a felülvizsgálat alapján hozott döntés jogerőre emelkedésének napjáig, de legkésőbb a rá irányadó nyugdíjkorhatár betöltéséig,
III. aki rehabilitációs ellátásban részesül és 2012. március 31-éig benyújtott nyilatkozatában kérte a komplex minősítés elvégzését (33 § (1) bek.), a felülvizsgálat alapján hozott döntés jogerőre emelkedésének napjáig, de legkésőbb a rá irányadó nyugdíjkorhatár betöltéséig,
IV. aki rokkantsági járadékban részesül, a rá irányadó nyugdíjkorhatár betöltéséig.
V. 2014. jan.1-jétől, aki fogyatékossági támogatásban részesül (25 § (1) bek.).
VI. vak személyi járadékban részesülő személy (2016. 05. 01-jétől 2016. évi 55. sz. MK 2016. évi XXVI.tv. és Mmtv.)
Az Adatkezelés alcím alatt a 21/B § tartalmazza a nyilvántartással kapcsolatos szabályokat.

Hivatkozás: 2011.évi CXXXIII.tv. módosította 2015.08.01-től Mmtv-t 2011. évi CXCI.tv.-t (MK 102. 2015.07.13.:
Az egységes jogértelmezés érdekében egyértelművé teszi a módosítás, hogy a rokkantsági ellátásban részesülő személyeknek – a rehabilitációs ellátásban részesülőkhöz hasonlóan – az egészségi állapotukban bekövetkezett tartós változásról értesíteniük kell a rehabilitációs hatóságot.
A rendelkezés értelmében azon rokkantsági ellátásban részesülők, akik legkésőbb a felülvizsgálat időpontjáig, vagy az azt követő 5 éven belül betöltik az öregségi nyugdíjkorhatárt, mentesülnek a felülvizsgálati kötelezettség alól.(2015.08.01.-jén folyamatban lévő ügyekre nem kell alkalmazni)

Azon személyek körében, akik részére 2012. január 1-jét megelőzően folyósított korábbi ellátásuk rehabilitációs ellátásként (átfordított rehabilitációs ellátás) került továbbfolyósításra, szintén nem kerül sor a komplex minősítésre akkor, ha legkésőbb a felülvizsgálat időpontjában a nyugdíjkorhatár betöltéséig legfeljebb öt év van hátra.
Esetükben a felülvizsgálat során az életkorukra tekintettel csak rokkantsági ellátást lehet megállapítani, az állapotjavulás kivételével a korábban folyósított rehabilitációs ellátással azonos összegben.(2015.08.01.-jén folyamatban lévő ügyekre nem kell alkalmazni)

A rendelkezés az érintett személyi kör vonatkozásában az automatikus felülvizsgálati kötelezettséget szünteti meg, nem zárják ki azonban az ügyfél bejelentésére, kérelmére állapotváltozás esetén induló felülvizsgálat lehetőségét, melyeket ezt követően is el kell
végezni.
A módosítás rögzíti, hogy a felülvizsgálat alól mentesülő személyeket a rokkantsági ellátásuk időtartama alatt – a törvényben meghatározott feltételekkel – megváltozott munkaképességű személynek kell tekinteni a rehabilitációs hozzájárulás megfizetésére vonatkozó kötelezettség, továbbá az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig az akkreditált munkáltatóknak pályázati úton nyújtott támogatások szempontjából.

A módosítás értelmében a rehabilitációs ellátásban részesülők esetén a korábbi 30 nap helyett legalább 60 nap egybefüggő keresőképtelenség esetén keletkezne felülvizsgálati kötelezettség.
Mivel a tapasztalatok alapján, a rehabilitációs ellátásban részesülő, keresőtevékenységet folytató személyeknél számos esetben előfordul 30 nap egybefüggő keresőképtelenség gyakran összekapcsolódik a már meglévő egészségi problémával, illetve a szükséges
kivizsgálásokkal. Ezért a 30 napig tartó keresőképtelenség nem feltétlenül jelenti az állapot tartós rosszabbodását, ezért indokolt ennek az időszaknak a 60 napra történő emelése.
A rendelkezés további technikai pontosításokat tartalmaz.

Hivatkozás: 2015.évi CXXXIII.tv. (MK 102.sz. 2015.07.13.) módosította Mmtv-t

Hatályos: jelenleg is, 2013. június 30. MK 102. sz. 2013. szept. 23. MK 153. sz. és 2014. január 1. MK 213. sz.
Hivatkozás: a 2013. évi XCVII. törvény a honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szólóban, annak is 76 §-ban, 2013. 06. 21. MK 102.sz. és
335/2013. (IX. 20.) Korm. rendelet 2013. szeptember 20. MK 153. sz. ésévi CCXXV. Tv. (XII. 18.) MK 213. sz. és
2011. évi CXCI. Tv. és 327/2011. (XII. 29.) Korm.rend.
Magyar Közlöny 2016. évi 55. számában, (IV.19.) a 2016. évi XXVI. törvény az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú, valamint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait érintő törvények módosításáról