15. Gyermekek után járó ellátások 2020.

Bernáthné Székely Julianna,
rehabilitációs gazdasági menedzser, szakértő

06-20-420-20-39

This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

15. GYED, diplomás Gyed, CSED 2019-től 2020-ban


A minimálbér emelkedése miatt emelkedik fenti ellátások összege.

2015-től a terhességi gyermekágyi segély (TGYÁS) elbevezés megváltozott csecsemőgondozási díjra (CSED). A korábbi éveknek megfelelően:

GYED (gyermekgondozási díj)

Jogosult: akik terhességük előtti 2 évben dolgoztak legalább 365 napot. Munkáltatóknál igényelhető. Ha munkanélküli, akkor az álláskeresési járadék folyósítása alatt igényelhet CSEDet majd GYEDet, de ezalatt fel kell függeszteni az álláskeresési járadék folyósítását. Ha viszont munkanélküli a kismama és nincs álláskeresési járadéka, akkor nem jogosult CSEDre GYEDre. Ha a kismama egyéni vállalkozó, akkor a székhelye szerinti OEP vagyis NEAKnál igényelheti a GYEDet 6 hónapra visszamenőleg is.

2019-ben a GYED számításának alapja a kismama jelenlegi munkahelyén keresett bére, de abból is csak az igénylést megelőző 3.hónap utolsó napjától visszaszámított 180 nap átlagkeresete. Max.összege az előző naptári év átlagkeresetének 70%a, de max. a mindenkori minimálbér (jelenleg 161ezer) kétszeresének 70%a (2020-ben 225.400Ft, ebből (szja és nyugdíjjárulék levonás történik)

CSED Csecsemőgondozási díj (TGYÁS 2014.12.31-ig)

Csecsemőgondozási díjra jogosult az a nő, aki a gyermeke születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, és akinek a gyermeke
-    a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül születik, vagy
-    a biztosítás megszűnését követően negyvenkét napon túl baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül születik.

Csecsemőgondozási díjra jogosult továbbá:
-    az a nő, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, a gyermek gondozásba vételének napjától,
-    a családbafogadó gyám, aki a csecsemőt végleges döntés alapján gondozza, a gyám kirendelésének napjától,
-    a csecsemőt gondozó vér szerinti apa, ha a gyermeket szülő nő az egészségügyi szolgáltató által igazoltan, az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák, az igazoláson feltüntetett naptól a gyermeket szülő nő - igazolás szerinti - egészségi állapotának fennállásáig,
-    a csecsemőt gondozó vér szerinti apa, ha a gyermeket szülő nő meghal, az elhalálozás napjától
-    az a férfi, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, ha a gyermeket vele együtt örökbe fogadni szándékozó nő az egészségügyi szolgáltató által igazoltan, az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák, az igazoláson feltüntetett naptól a gyermeket szülő nő - igazolás szerinti - egészségi állapotának fennállásáig,
- az a férfi, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, ha a gyermeket örökbe fogadni szándékozó nő meghal, az elhalálozás napjától
- az a férfi, aki a csecsemőt egyedül vette örökbefogadási szándékkal nevelésbe, a gyermek gondozásba vételének napjától
a gyermek születését követő 168. napig.

Amennyiben az édesanya a munkáltatójától fizetés nélküli szabadságban részesül, biztosítási jogviszonya fennáll, ezért a második illetőleg harmadik gyermek születése esetén is jogosult a csecsemőgondozási díjra, melyet a korábban megállapított ellátás mellett is folyósítanak.

A jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe be kell számítani
- a biztosítás megszűnését követő baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj
- kivéve a felsőoktatásban részt vevők részére megállapított gyermekgondozási díj - folyósításának az idejét,
- közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányok idejéből 180 napot,
- a rehabilitációs járadék, rehabilitációs ellátás folyósításának idejét.

A csecsemőgondozási díj a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár. A csecsemőgondozási díj legfeljebb a gyermek születését követő 168. napig jár, kivéve a jogszabály szerint a koraszülött gyermekek esetében a szülési szabadságra vonatkozó rendelkezés alkalmazásakor. Ha a csecsemőgondozási díj iránti kérelem a szülés várható időpontját megelőző 28 napnál korábban kerül benyújtásra, akkor a kérelem elbírálására vonatkozó határidő a szülés várható időpontját megelőző 28. napon kezdődik.
A szülő nő csecsemőgondozási díjra való jogosultsága legkésőbb a gyermek születésének napjával, koraszülött gyermekre tekintettel a szülési szabadság első napjával nyílik meg.

NEM jár CSED:
- a szülési szabadságnak arra a tartamára, amelyre a teljes keresetét megkapja,
- ha bármilyen jogviszonyban - ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet - keresőtevékenységet folytat.
Annak a személynek, aki a keresetét részben kapja meg, csak az elmaradt keresete után jár csecsemőgondozási díj.

Nem minősül keresőtevékenységnek az ellátásra való jogosultság kezdőnapját megelőzően végzett tevékenységből származó jövedelem - ideértve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és a személyijövedelemadó-mentes tiszteletdíjat is - ha az az ellátás folyósításának ideje alatt kerül kifizetésre.

ÖSSZEGE: A naptári napi alap 70%-a. A csecsemőgondozási díj alapjául szolgáló jövedelmet a táppénzszabályok szerint állapítják meg.

A csecsemőgondozási díj megállapítása iránti igény az igénybejelentés napjától visszamenőleg legfeljebb hat hónapra érvényesíthető. Az ellátást legkorábban az igénybejelentés napját megelőző 6. hónap első napjától lehet megállapítani.

A csecsemőgondozási díj iránti kérelmet
- a kifizetőhellyel rendelkező munkáltató esetében a kifizetőhely,
- egyéb esetben a munkáltató székhelye szerint illetékes egészségbiztosító bírálja el és utólag folyósítja.
Hivatkozás: 1997.évi LXXXIII.tv.

DIPLOMÁS GYED

Jogosultság: aki felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán legalább 2 aktív félévvel rendelkező kismama, és a gyermek születését követő 365napig jogosult erre.
Összege: a felsőfokú alapképzés esetén a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér (2019-ben 149.000Ft) 70%a, 2019-ben 103.300Ft, mesterképzésben résztvevő anyuka esetén a garantált bérminimum (2019-ben 195.000Ft) 70%a, 2019-ben 136.500Ft. GYED mellett dolgozni és tanulni is lehet.

Hivatkozás: 1998.évi LXXXIV.tv.Csjt.

GYERMEKGONDOZÁST SEGÍTŐ ELLÁTÁS (korábban GYES)

Jogosultság és összeg sem változik: a gyermek 3. életévének betöltéséig jogosult erre a szülő, gondozó, gyám, korlátlanul dolgozhat mellette, és összege a az öregségi nyugdíjminimum legkisebb összege, 28.500Ft. (iker születése esetén gyermekenként értendő, nyugdíjjárulékot vonnak).
-    a szülő, a gyám, a kiskorú szülő, ha a kiskorú szülő gyermekének nincs gyámja, vagy ha a tizenhatodik életévét betöltött kiskorú szülő a saját háztartásában nevelt gyermekének gyámjával nem él egy háztartásban
-    a gyermek 3. életévének betöltéséig.
-    ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig. (A gyermek tankötelessé válásának időpontjaként legfeljebb a gyermek 10. életéve betöltésének napját kell érteni. Amennyiben ikergyermek esetén a tankötelessé válás éve nem egyezik meg, úgy az ellátást a legkésőbb tankötelessé váló gyermek tankötelessé válása évének végéig folyósítják, legfeljebb a gyermekek tizedik életévének betöltéséig, változatlan összegben. (Abban az esetben, ha a gyermek tankötelezettsége nem abban az évben kezdődik, amely év augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, a jogosult köteles benyújtani az igényelbíráló szervhez a tankötelezettség kezdetéről szóló döntést.)
-    a tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos gyermek tizedik életévének betöltéséig

Ha a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, 10. életévének betöltéséig állapítják meg az ellátást.
Amennyiben a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel családi pótlék iránti kérelmet még nem nyújtottak be, a tartós betegség, illetve súlyos fogyatékosság tényéről szóló, a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló jogszabály szerinti igazolást a gyermekgondozást segítő ellátás iránti kérelemhez csatolni kell. Ha a gyermek az ellátás folyósításának ideje alatt válik tartósan beteggé, illetve súlyosan fogyatékossá és ennek tényét az igazolás benyújtásával a járási hivatalnál bejelentik, a családi pótlék magasabb összegben történő megállapítása, illetve a  
gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultság időtartamának megváltoztatása iránt új kérelmet nem kell benyújtani.

A gyermek szülőjének vér szerinti, örökbe fogadó szülője, továbbá annak együtt élő házastársa (nagyszülő) is jogosult az ellátásra, ha
- a gyermek az első életévét betöltötte,
- a gyermek gondozása, nevelése a szülő háztartásában történik,
- a gyermek szülei írásban nyilatkoznak arról, hogy a gyermekgondozási segélyről lemondanak és egyetértenek a gyermekgondozási segélynek nagyszülő részéről történő igénylésével, és
- a szülő háztartásában nincs másik olyan gyermek vagy ikergyermek, akire tekintettel gyermekgondozást segítő ellátást folyósítanak.

A nagyszülő részére az ellátásra való jogosultság a fenti feltételek fennállása esetén kizárólag akkor állapítható meg, ha
- ő maga megfelel az ellátásra való jogosultság feltételeinek, és
- a jogosultsági feltételek a szülő esetében is fennállnak.

Egy gyermek esetén a támogatás havi összege azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével (2020-ban is 28.500,- Ft).
Ikergyermekek esetén a támogatás összege azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 2 gyermek esetén 200%-ával, 3 gyermek esetén 300%-ával, 4 gyermek esetén 400%-ával, 5 gyermek esetén 500%-ával, 6 gyermek esetén 600%-ával.

Az ellátásban részesülő szülő kereső tevékenységet a gyermek fél koráig nem folytathat. A gyermek fél éves korának betöltését követően időbeli korlátozás nélkül lehet dolgozni.
Az ikergyermeket nevelő szülő gyermekgondozást segítő ellátásának havi összege a keresőtevékenység folytatása mellett is azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (2020-ban 28.500,- Ft) 2 gyermek esetén 200%-ával, 3 gyermek esetén 300%-ával, 4 gyermek esetén 400%-ával, 5 gyermek esetén 500%-ával, 6 gyermek esetén 600%-ával. Az összeg 2020-ban is változatlan
10 százalékos nyugdíjjárulék levonása mellett szolgálati időnek számít.
Amennyiben a szülőknek második vagy további gyermekük születik, mielőtt a korábban született gyermek után járó ellátások folyósítási ideje lejárt volna, akkor egyszerre mindegyik gyermek után folyósíthatóak a különböző ellátások, azzal a korlátozással, hogy a gyermekgondozást segítő ellátásból egyszerre legfeljebb két ellátás folyósítható. Ez a korlátozás ugyanakkor nem érinti az ikrek után folyósítandó többszörös összegű gyermekgondozást segítő ellátást.
Az ellátás iránti kérelmet
-    a fővárosi és megyei kormányhivatal ügyfélszolgálatánál,
-    a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalánál vagy az integrált ügyfélszolgálatnál (kormányablak), vagy
-    a kérelmező munkahelyén működő társadalombiztosítási kifizetőhelyen lehet benyújtani.

Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek esetén, ha családi pótlékot még nem igényeltek, akkor csatolni kell a magasabb összegű családi pótlékra jogosító orvosi igazolást.
A gyermekgondozást segítő ellátás folyósításával egyidejűleg lehetőség van a részösszegű ápolási díj megállapítására. Az alapösszegű ápolási díj összege 39.365,- Ft, a fokozott ápolást igénylő személy után járó ápolási díj összege azonos a költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 150%-val (59.048,- Ft), a kiemelt ápolási díj alapösszeg 180%-val (70.857,- Ft). Az ellátásban részesülő személy, a gyermekgondozást segítő ellátás és az ápolási díj összege közötti különbözetet kaphatja meg ápolási díjként részösszegben.

Gyermekgondoszást segítő ellátás méltányossági alapon elbírására van lehetőség, a kérelmet benyújtó személy lakcíme szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal vezetője – méltányossági jogkörben eljárva – gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultságot
-    megállapíthatja a gyermeket nevelő személynek, ha a gyermek szülei a gyermek nevelésében három hónapot meghaladóan akadályoztatva vannak;
-    megállapíthatja, illetőleg meghosszabbíthatja a jogosultságot: a gyermek általános iskolai tanulmányainak megkezdéséig, legfeljebb azonban a gyermek 8. életévének betöltéséig, ha betegsége miatt napközbeni ellátását biztosító intézményben nem gondozható.

A kérelmet formanyomtatványon az igénylő lakóhelye, tartózkodási helye szerinti megyei kormányhivatal járási hivatalához kell benyújtani.
Hivatkozás: 1998.évi LXXXIV.tv.Csjt.

GYET, GYERMEKNEVELÉSI TÁMOGATÁS ("főállású anyasági támogatás")

Jogosultság: A gyermeknevelési támogatást az a szülő, a gyám veheti igénybe, aki saját háztartásban három vagy több kiskorút nevel. A támogatás a legfiatalabb gyermek harmadik életévétől nyolcadik életévének betöltéséig jár.
A jogosultság független az előzetes biztosítási időtől, illetve a család jövedelmi, vagyoni helyzetétől.

ÖSSZEG: gyermekek számától függetlenül – azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével (28.500,- Ft). Töredékhónap esetén egy naptári napra a havi összeg harmincad része jár. Az ellátás időtartama – 10 százalék nyugdíjjárulék levonása mellett – szolgálati időnek számít.

A gyermeknevelési támogatásra vonatkozó kérelem elektronikus úrlapon, személyesen vagy postai úton benyújtható
-    a fővárosi és megyei kormányhivatal ügyfélszolgálatánál,
-    a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalánál vagy az integrált ügyfélszolgálatnál (kormányablak), vagy
-    a kérelmező munkahelyén működő társadalombiztosítási kifizetőhelyen.

A támogatást a gyermekkel közös háztartásban élő szülők bármelyike igénybe veheti. Megállapodás hiányában a támogatást igénylő szülő személyéről – kérelemre – az illetékes városi gyámhivatal dönt

Nem jár a támogatás annak a szülőnek, aki:

-  rendszeres pénzellátás bármelyikében részesül, (kivéve, ha a támogatás folyósítása mellett dolgozott és betegsége után táppénzt, baleseti táppénzt kap),
-  akkor sem jár, ha olyan gyermek után igényli a támogatást, akit ideiglenes hatállyal helyeztek el, átmeneti vagy tartós nevelésbe vettek, illetve 30 napot meghaladóan szociális intézményben tartózkodik,
-  előzetes letartóztatásban van, illetve szabadságvesztését tölti.

Ha a szülők egyidejűleg több gyermek után lennének jogosultak a gyermekgondozási támogatás egyik vagy mindkét formájára, a támogatást csak egy jogcímen és csak az egyik szülő veheti igénybe. Arra tehát nincs lehetőség, hogy az egyik szülő gyermeknevelési támogatásban, a másik gyermekgondozást segítő ellátásban részesüljön.
A támogatás folyósításának időtartama nyugdíjszerző szolgálati időnek minősül, de nem számít munkaviszonyban töltött időnek
A gyermeknevelési támogatásban részesülő szülő kereső tevékenységet heti 30 órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időbeli korlát nélkül, ha a munkavégzés otthonában történik.

A gyermekek időbeli korlátozás nélkül elhelyezhetők a gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben.
Ha a fenti ellátások megszűnését követően a szülő nem tud elhelyezkedni, és korábbi munkaviszonya alapján álláskeresési járadékra nem jogosult, a járási hivataltól kérheti az aktív korúak ellátására való jogosultságának (foglalkoztatást helyettesítő támogatás vagy egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás) megállapítását, ha a munkaügyi szervvel legalább három hónapig együttműködött.
A gyermeknevelési támogatás méltányosságból történő megállapítására, meghosszabbítására nincs lehetőség. Biztosítási időtől független az ellátás.
Hivatkozás: 1998.évi LXXXIV.tv.Csjt.

ANYASÁGI TÁMOGATÁS

Jogosultság: a szülést követően
-    az a nő, aki várandóssága alatt legalább négy alkalommal - koraszülés esetén legalább egyszer - várandósgondozáson vett részt;
-     az örökbefogadó szülő, ha a szülést követő hat hónapon belül az örökbefogadást végleges határozatban engedélyezték;
-    a gyám, ha a gyermek a születését követően hat hónapon belül - végleges határozat alapján - a gondozásába kerül.

ÖSSZEG: Az anyasági támogatás – gyermekenkénti – összege azonos a gyermek születésének időpontjában érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének (28.500Ft) 225 százalékával (64.125Ft), ikergyermekek esetén 300 százalékával.  (85.500Ft)

Az anyasági támogatás megállapítása iránti kérelmet a szülést követő hat hónapon belül lehet benyújtani. A kérelem késedelmes benyújtása esetén igazolási kérelem benyújtásának van helye.
-    a fővárosi és megyei kormányhivatal ügyfélszolgálatánál,
-    a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalánál vagy az integrált ügyfélszolgálatnál (kormányablak), vagy
-    a kérelmező munkahelyén működő társadalombiztosítási kifizetőhelyen.
Hivatkozás: 1998.évi LXXXIV.tv.Csjt.

 CSALÁDI PÓTLÉK - NEVELÉSI ELLÁTÁS - ISKOLÁZTATÁSI TÁMOGATÁS

2010. augusztus 30-tól a családi pótlék két ellátást foglal magába, a nevelési ellátást, és az iskoláztatási támogatást.
A nevelési ellátást a még nem tanköteles, az iskoláztatási támogatást a tanköteles, s már nem tanköteles, de közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermekek után folyósítják.
A nevelési ellátás és az iskoláztatási támogatás megállapításának feltételei és az ellátás összege azonos a korábban folyósított családi pótlék összegével.
Nevelési ellátásra jogosult:
-    a vér szerinti vagy örökbe fogadó szülő;
-    a szülővel együtt élő házastárs;
-    az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni és az erre irányuló eljárás már folyamatban van;
-    a szülővel együtt élő élettárs, ha az ellátással érintett gyermekkel életvitelszerűen együtt él és a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja (a továbbiakban együtt: szülő);
-    a nevelőszülő;
-    a gyám; továbbá
-    az a személy, akihez ideiglenes hatállyal elhelyezték, a saját háztartásában nevelt,
-    a gyermekotthon vezetője a gyermekotthonban nevelt,
-    a szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett,
- a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka vagy a javítóintézet igazgatója a büntetés-végrehajtási intézet anya-gyermek részlegén vagy a javítóintézet fiatalkorú és gyermeke együttes elhelyezését biztosító részlegén elhelyezett, még nem tanköteles gyermekre tekintettel, a gyermek tankötelessé válása évének október 31-éig.

Iskoláztatási támogatásra jogosult
- a vér szerinti vagy örökbe fogadó szülő;
- a szülővel együtt élő házastárs;
- az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni és az erre irányuló eljárás már folyamatban van;
-           a szülővel együtt élő élettárs, ha az ellátással érintett gyermekkel életvitelszerűen együtt él és a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja (a továbbiakban együtt: szülő);
- a nevelőszülő;
- a gyám; továbbá
- az a személy, akihez ideiglenes hatállyal elhelyezték, a saját háztartásában nevelt,
- a gyermekotthon vezetője a gyermekotthonban nevelt,
- a szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett, továbbá
- a gyámhatóság által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy
  a tanköteles gyermekre tekintettel a gyermek tankötelessé válása évének november 1-jétől a tankötelezettség teljes időtartamára, valamint a tankötelezettsége megszűnését követően közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermekre (személyre) tekintettel annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a gyermek (személy) a huszadik - a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény alapján fogyatékossági támogatásra nem jogosult, de sajátos nevelési igényű tanuló esetében huszonharmadik - életévét betölti; továbbá

a javítóintézet igazgatója vagy a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló, tanköteles gyermekre tekintettel a tankötelezettség teljes időtartamár
Saját jogán jogosult iskoláztatási támogatásra az a közoktatási intézményben a tankötelezettsége megszűnését követően tanulmányokat folytató személy,
-   kinek mindkét szülője elhunyt,
-   kinek a vele egy háztartásban élő hajadon, nőtlen, elvált vagy házastársától különélő szülője elhunyt,
-   ki kikerült az átmeneti vagy tartós nevelésből,
-   kinek a gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg,
-   ki a családi pótlékra jogosult személlyel nem él egy háztartásban, vagy
-   ha az iskoláztatási támogatást – a gyámhatóságnak a szülői ház elhagyását engedélyező határozatában foglaltak szerint – a nagykorúságát megelőzően is a részére folyósították, annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a huszadik - a fogyatékossági támogatásra nem jogosult, de sajátos nevelési igényű tanuló esetében huszonharmadik - életévét betölti.

Amennyiben a fenti körülmények közül valamelyik nagykorúvá válást követően, de a tankötelezettség megszűnésének időpontját (20, illetőleg sajátos nevelési igényű tanuló esetén 23 év) megelőzően következik be, a nagykorúvá válás időpontjától lehet az iskoláztatási támogatást saját jogon megállapítani.
ÖSSZEG:
-   egygyermekes család esetén 12.200,- forint,
-   egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén 13.700,- forint,
-   kétgyermekes család esetén gyermekenként 13.300,- forint,
-   két gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 14.800,- forint,
-   három- vagy többgyermekes család esetén gyermekenként 16.000,- forint,
-   három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 17.000,- forint,
-   tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén, valamint a gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél elhelyezett tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 23.300,- forint,
-   tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 25.900,- forint,
-   a saját jogon nevelési ellátásra jogosult tartósan beteg illetőleg súlyosan fogyatékos személy 20.300,- forint,
-   a gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél elhelyezett, továbbá az ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek, a gyámhatóság által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy, valamint a saját jogon iskoláztatási támogatásra jogosult személy esetén 14.800,- forint.

A családi pótlék összegének megállapítása szempontjából azt a vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeket kell figyelembe venni,
-    aki az igénylő háztartásában él, és
-    akire tekintettel a szülő, a nevelőszülő, a gyám családi pótlékra jogosult,
-    aki közoktatási intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézményben első akkreditált felsőfokú iskolai rendszerű szakképzésben, első egyetemi vagy főiskolai szintű képzésben részt vevő hallgató és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik, (első egyetemi szintű alapképzésben vesz részt az a hallgató is, aki az alapfokozat megszerzését követően - folyamatos képzésben - első mesterképzésben, vagy aki első egységes, osztatlan képzésben vesz részt)
-    aki a családi pótlékra saját jogán jogosult; vagy
-    aki fogyatékosként szociális intézményi ellátásban részesül, feltéve, hogy őt a
gyámhatóság nem vette átmeneti vagy tartós nevelésbe, és a családi pótlékot igénylő – a kormányrendeletben foglaltak szerint – vele kapcsolatot tart fenn.

A kérelem postai úton, elektronikus űrlapon vagy személyesen benyújtható
-    a fővárosi és megyei kormányhivatal ügyfélszolgálatánál,
-    a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalánál vagy az integrált ügyfélszolgálatnál (kormányablak), vagy
-    a kérelmező munkahelyén működő társadalombiztosítási kifizetőhelyen

Az ellátást utólag, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig, fizetési számlára utalás esetében 3. napjáig folyósítja a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság.. A folyósított és át nem vett ellátás ismételt folyósítását az igényelbíráló szerv a jogosult kérelme alapján - ha a folyósítás sikertelensége a jogosult érdekkörében fennálló okra vezethető vissza -, az ellátás ismételt folyósításával kapcsolatos költségek legfeljebb jogszabályban meghatározott mértékének ellátásból történő levonásával teljesíti.

A folyósító szerv az augusztus hónapra járó ellátást a tárgyhónapban,
- kifizetési utalvánnyal történő kifizetés esetén augusztus 24-éig,
- fizetési számlára utalás esetén augusztus 26-áig folyósítja.
Hivatkozás: 1998.évi LXXXIV.tv.Csjt.

MAGASABB ÖSSZEGŰ CSALÁDI PÓTLÉK

Jogosult: A tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos gyermek után.
Magasabb összegű családi pótlékot (nevelési ellátást) folyósítanak 1500 gramm születési súly alatt született gyermekek után 3 éves korig különös betegség nélkül is.
Saját jogán jogosult nevelési ellátásra jogosult a tizennyolcadik életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy az iskoláztatási támogatásra való jogosultság megszűnésének időpontjától.
Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy
-    az a tizennyolc évesnél fiatalabb gyermek, aki az 5/2003. (II.19.) ESZCSM rendeletben meghatározott betegsége, illetve fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul.
-    az a tizennyolc évesnél idősebb személy, aki a tizennyolcadik életévének a betöltése előtt munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek egészségi állapota a rehabilitációs hatóság minősítése alapján a tizennyolcadik életévének a betöltése előtt sem haladja meg az 50%-os mértéket, és ez az állapot legalább egy éve tart, vagy előreláthatólag legalább egy évig fennáll.

A kérelem postai úton, elektronikus űrlapon vagy személyesen benyújtható
-    a fővárosi és megyei kormányhivatal ügyfélszolgálatánál,
-    a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalánál vagy az integrált ügyfélszolgálatnál (kormányablak), vagy
-    a kérelmező munkahelyén működő társadalombiztosítási kifizetőhelyen.
A kérelemhez csatolni kell az „Igazolás tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos gyermekről” elnevezésű nyomtatványt, melyet a gyermekklinika, gyermekkórház, kórházi gyermekosztály, szakambulancia, szakrendelő vagy szakgondozó intézmény szakorvosa ad ki.
Amennyiben a szakvélemény szerint a gyermek nem jogosult a magasabb összegű ellátásra, a szülő az igazolás kiállítását követő 15 napon belül kezdeményezheti a szakvélemény felülvizsgálatát az OTH-nál (1097 Budapest, Albert Flórián út 2-6.)
Az OTH a kezdeményezéstől számított 8 napon belül felkéri a szakmailag illetékes szakfelügyelő főorvost a szakvélemény felülvizsgálatára. A feladat elvégzésével megbízott szakfelügyelő főorvos a felülvizsgálati eljárása során új igazolást állít ki.
2017. április 1-jétől az igénylő az igazolás kiállítását követő 15 napon belül kezdeményezheti a szakvélemény felülvizsgálatát a járási hivatalnál.  A járási hivatal a kezdeményezéstől számított 8 napon belül felkéri a szakmailag illetékes szakfelügyelő főorvost a szakvélemény felülvizsgálatára.
Nagykorú személy esetében a fővárosi és megyei kormányhivatal hivatalból – illetőleg az igénylő kérelmére – szakvéleményt kér a rehabilitációs hatóságtól, arra vonatkozóan, hogy az igénylő a munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette-e, illetve legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett-e, illetőleg az egészségi állapota nem haladja-e meg az 50%-or mértéket. Az orvosi bizottság szakvéleménye alapján fogják az igényt elbírálni

Ha állapotjavulás miatt a magasabb összegű családi pótlék már nem jár, a jogosultság megszűnését követő hónaptól a családi pótlékot új összeggel (pl. egy gyermek esetén 12.200,- Ft) folyósítják, feltéve, ha a szülő egyébként jogosult a családi pótlékra
ÖSSZEG: Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén 23.300,- Ft.
Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén 25.900,- Ft.
A 18. életévét betöltött tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos személy esetén     20.300,- Ft.

Annak a személynek, akinek rendszeres jövedelme (legalább három egymást követő hónapban keletkezett jövedelem, mely meghaladja a minimálbér összegét) van, a részére
megállapított családi pótlék folyósítását a negyedik hónaptól mindaddig szüneteltetni kell, amíg rendszeres jövedelemmel rendelkezik.

A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel megállapítható egyéb ellátások
-    közgyógyellátás
-    ingyenes tankönyvellátás
-    gyermekétkeztetés esetén 50%-os mértékű térítési díj-kedvezmény
-    gyermekgondozást segítő ellátás 10 éves korig
-    ápolási díj, ha önmaga ellátására képtelen, s állandó felügyeletre, gondozásra szorul
-    utazási kedvezmény, utazási költségtérítés
Hivatkozás: 1998.évi LXXXIV.tv.Csjt.


Sok munkaadó csak a költségtakarékosságot látja a fogyatékossággal élő emberek foglalkoztatásában - HR Portál 2016. 06.30.:

http://www.hrportal.hu/hr/sok-munkaado-csak-a-koltsegtakarekossagot-latja-a-fogyatekossaggal-elo-emberek-foglalkoztatasaban-20160629.html


Jogi nyilatkozat

Törekszem a honlapomon megjelenő adatok és információk folyamatos frissítésére és pontosítására.
A weboldalon található információkon alapuló bármilyen döntés a felhasználó saját felelőssége, a hivatkozott jogszabályokkal együtt értelmezendő és a szakértő telefonos rövid segítő tájékoztatására szükség van (minden eset más), ha korrekt, pontos, konkrét válasz szeretne esetére, mert a jogszabályokat gyakran más jogszabályokkal együtt kell értelmezni, és tudni kell alkalmazni. 


A honlap teljes tartalma Bernáthné Székely Julianna, rehabilitációs gazdasági menedzser, szakértő tulajdona.
Hozzájárulok ahhoz, hogy a felhasználó a honlap tartalmát kizárólag személyes, nem kereskedelmi célra letöltse, de a tartalom módosítása vagy reprodukálása nem megengedett.
Ezért a tartalom bármely más célra történő másolása vagy használata tilos, mivel jogszabályokon alapuló közérthető tájékoztatás jelen tartalom, és az plágium, tartalom lopás lenne.
(Hivatkozás: 1999. évi LXXVI.tv.a szerzői jogokról)