Változás 2024-től, hogy a személyi kedvezmény, az első házasok kedvezménye és a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye esetében nem kell évente új nyilatkozatot leadni, ha a nyilatkozaton bejelölik, hogy a munkáltató / kifizető mindaddig vegye figyelembe a nyilatkozatot, amíg módosítás vagy lemondás nem történik.

A családi kedvezményt és a 30 év alatti anyák kedvezményét továbbra is minden év elején meg kell igényelni abban az esetben, ha év közben szeretnénk érvényesíteni. Ha csak az adóbevalláskor egy összegben szeretnénk visszakapni az adót, akkor nem szükséges nyilatkozatot leadni.

A 25 év alatti fiatalok kedvezményét továbbra sem kell igényelni, mert ez automatikusan érvényesül. Csak akkor kell nyilatkozatot leadni, ha nem kérjük a kedvezmény érvényesítését.

Személyi kedvezmény Azok vehetik igénybe, akik súlyos fogyatékosságról szóló orvosi igazolással rendelkeznek, vagy rokkantsági járadékra, fogyatékossági támogatásra való jogosultságról szóló határozattal rendelkeznek (röviden). Érvényesíthető havonta, vagy adóbevalláskor egy összegben. Öt évre visszamenőleg önellenőrzéssel visszaigényelhető.

Az összege 2025-ben bruttó 92 500 forint havonta, ami nettó 13 950 forint.

Első házasok kedvezménye Az első házasok kedvezménye továbbra is akkor érvényesíthető, ha legalább egyik házastársnak ez az első házassága.

Először a házasságkötést követő hónaptól vehető igénybe, 24 hónapon keresztül. Ha a házaspár mindkét tagja 25 év alatti, akkor az első házasok kedvezménye érvényesítésének első hónapja az a hónap, amelyet megelőző hónapban a házastársak valamelyike a 25. életévét betölti.

Az összege továbbra is bruttó 34 000 forint, azaz nettó 5 100 forint havonta.

25 év alatti fiatalok kedvezménye 2025-ben bruttó 590 000 forint jövedelemig érvényesíthető, ami azt jelenti, hogy nettó 90 000 forinttal több marad a 25 év alatti munkavállalónál havonta. A kedvezmény abban a hónapban érvényesíthető utoljára, amelyben a fiatal betölti a 25. életévét. Érvényesíthető év közben havonta vagy az adóbevallásban egy összegben is.

30 év alatti anyák kedvezménye A 30 év alatti anyák kedvezményére jogosult az a fiatal anya, aki a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére vagy magzatra tekintettel családi kedvezmény érvényesítésére jogosult és a jogosultság még a 30. életévének betöltése előtt megnyílik.

Szintén havi bruttó 590 000 forintig érvényesíthető, ami nettó 90 000 forintot jelent.

Családi kedvezmény Nem változott az összege és a számítási módja sem. Érvényesíthető havonta, vagy egy összegben az adóbevalláskor. Az 597/2022. (XII. 28.) Korm. rendelet, amely kimondja, hogy a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti családi kedvezmény minden olyan kedvezményezett eltartott után, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos személynek minősül, jogosultsági hónaponként és kedvezményezett eltartottanként 66 670 forinttal növelt összegben vehető igénybe.
Ez azt jelenti, hogy 2023. január 1-jétől jogosult lehet a családi kedvezményre saját maga után, ha fogyatékossági támogatásban részesül. A rendelet 2023. január 1-jén lépett hatályba, így a kedvezményt ettől az időponttól kezdve lehet érvényesíteni.

SZÉP kártya A keretösszeg változatlanul 450 000 forint/év. Továbbra is marad az egy zseb, így a teljes összeg egy számláról érhető el. A keretösszeget év közben kezdődő vagy végződő munkaviszony esetén arányosítani szükséges. A SZÉP kártya után 15% szja és 13% szociális hozzájárulási adó fizetendő.

Adók, járulékok A munkabérből 2025-ben is 15% személyi jövedelemadót és 10% nyugdíj járulékot kell levonni, valamint 18,5% társadalombiztosítási járulékot. A munkabér után 13% szociális hozzájárulási adó fizetendő (munkáltatói teher), amely csökkenthető különböző szocho kedvezményekkel.

Rehabilitációs hozzájárulás 2025-ben az alapbér kötelező legkisebb összegének kilencszerese/fő/év, amely jelenleg 2 600 000 forint/fő/év (a 25 főnél több személyt foglalkoztató munkaadók számára).

Egészségügyi szolgáltatási járulék A 2025-ös évben havonta 12 000 forint (napi 400 forint) az egészségügyi szolgáltatási járulék, amelyet akkor kell fizetni, ha megszűnik a jogosultság az egészségügyi szolgáltatásra.

Egyszerűsített foglalkoztatás A minimálbérhez igazodó órabérek változtak:

• Szakképzettséget nem igénylő munkakör esetén a minimum órabér 1 350 forint,
• Szakképzettséget igénylő munkakör esetén 1 690 forint.

A napi mentesített keretösszeg:

• Szakképzettséget nem igénylő munkakör esetén 16 400 forint,
• Szakképzettséget igénylő munkakör esetén 20 200 forint.

GYES 2025-ben is 28 500 forint a gyermekgondozási segély (GYES).

Diplomás GYED 2025-ben bruttó 190 000 forint alapképzésben és bruttó 230 000 forint mesterképzésben.

GYED maximuma 2025-ben a gyermekek utáni GYED maximuma bruttó 380 000 forint.

GYOD 2025-ben a gyermekek otthongondozási díja (GYOD) 280 000 forintra emelkedett.

Táppénz A táppénz napi maximuma 18 000 forint lett 2025-ben.

Röviden jelenlegi helyzet:

Rehabilitációs hozzájárulás (részletesen külön linken)

• ez csak 25 fő feletti munkáltatókra vonatkozik

Szocho-kedvezmény

• ez biztosan igénybe vehető, ha a megváltozott munkaképességű munkavállaló rendelkezik megfelelő hatósági igazolással. Részletesen lentebb.

Bértámogatás (NFSZ / állami támogatások)

• az önálló rehabilitációs alapot 2012-ben megszüntette jelen kormány – amelyet köteles volt visszaforgatni a foglalkoztatásba az állam és visszakövethető így ellenőrizhető lenne – , és ezért a rehabilitációs hozzájárulásból befolyt pénzek útja nem transzparens.
• Az NFSZ elvileg adhat bértámogatást, de az ilyen támogatások nem automatikusak, hanem kormányzati döntés és költségvetési forrás függvénye.
• Jelenleg nincs olyan átfogó, folyamatos bértámogatási program, amely garantáltan elérhető lenne minden munkaadónak megváltozott munkaképességű dolgozók után. Időszakosan lehetnek pályázatok vagy egyedi támogatások, de ezek politikai döntésektől függenek.

EU-s támogatások (GINOP, EFOP stb.)

• Jelenleg Magyarország nem kap új EU-s forrásokat a jogállamisági problémák miatt (az EU visszatartja az összegeket).
• A GINOP és EFOP projektekben nemigen van most pénz megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására. Ami fut, az inkább már korábban megítélt, de még le nem zárt pályázatok.

ELLÁTÁSOK MELLETTI KERESŐTEVÉKENYSÉG 2025-től a megváltozott munkaképességű személy a rokkantsági ellátás folyósítása mellett korlátlan összeget kereshet.

Családi kedvezmény

Nem változott az összege és a számítási módja sem: Érvényesíthető havonta, vagy egy összegben az adóbevalláskor. Az 597/2022. (XII. 28.) Korm. rendelet, amely kimondja, hogy a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti családi kedvezmény minden olyan kedvezményezett eltartott után, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos személynek minősül, jogosultsági hónaponként és kedvezményezett eltartottanként 66 670 forinttal növelt összegben vehető igénybe.
Ez azt jelenti, hogy 2023. január 1-jétől jogosult lehet a családi kedvezményre saját maga után, ha fogyatékossági támogatásban részesül. A rendelet 2023. január 1-jén lépett hatályba, így a kedvezményt ettől az időponttól kezdve lehet érvényesíteni.

SZÉP kártya

A keretösszeg változatlanul 450 000 forint/év. Továbbra is marad az egy zseb, így a teljes összeg egy számláról érhető el. A keretösszeget év közben kezdődő vagy végződő munkaviszony esetén arányosítani szükséges. 15% szja és 13% szocho fizetendő utána.

Adók, járulékok

A munkabérből továbbra is a következő levonások érvényesek:

• 15% személyi jövedelemadó (SZJA),
• 18,5% társadalombiztosítási járulék (Tbj. 25.§),
• 10% nyugdíjjárulék (Tbj. 25.§).

A munkáltatók részéről 13% szociális hozzájárulási adót (SZOCHO) kell fizetni, amelyre vonatkozó kedvezmények nem változtak.

Rehabilitációs hozzájárulás (plusz adó, kvóta, 2011.évi CXCI.tv.25.§/1/ – /5/) a tárgyév első napján a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összegének kilencszerese/fő/év jelenleg 2.401.200Ft/fő/év (a 25 főnél több személyt foglalkoztató munkaadók fizetik, a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszám alapján; a rehabilitációs hozzájárulás éves összege a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszám, valamint a rehabilitációs hozzájárulás szorzata. Külön linken részletesen itt.

Egészségügyi szolgáltatási járulék

Az eü szolgáltatási járulék 2025-ben havonta 11 800 forint (napi 393 forint), melyet akkor kell fizetni, ha megszűnik a jogosultság az egészségügyi szolgáltatásra, például a munkaviszony megszűnése miatt. (Magyarország 2025. évi központi költségvetéséről és költségvetésének a veszélyhelyzettel összefüggő eltérő szabályairól szóló tv.)
A NAV automatikusan értesíti azokat, akinek fizetési kötelezettségük van.

Egyszerűsített foglalkoztatás

Az egyszerűsített foglalkoztatás feltételei 2025-ben sem változtak, csupán a minimálbérek és a közterhek mértéke.

Szakképzettséget nem igénylő munkakör esetén a minimum órabér 1 355 Ft, a napi mentesített keretösszeg 16 040 Ft.Szakképzettséget igénylő munkakör esetén a minimum órabér 1 690 Ft, a napi mentesített keretösszeg 19 920 Ft.

Egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló szerződés létesítésekor a munkáltatónak munkáltatói tájékoztatót és adatkezelési tájékoztatót kell adnia, valamint készpénzben történő fizetés esetén egy erről szóló megállapodást is alá kell írniuk.  Az egyszerűsített foglalkoztatás megszűnésekor pedig minden, a munkaviszony megszűnésekor kiadandó igazolást is ki kell adni.

Az egyszerűsített foglalkoztatás után fizetendő közterhek a következőképpen alakulnak:

–

Mezőgazdasági és turisztikai idénymunka: 1 400 Ft/nap,Alkalmi munka: 2 800 Ft/nap,Filmipari statiszta: 8 200 Ft/nap.
A járulékfizetési alsó határ a tárgyhó első napján érvényes minimálbér 30%-a, ami 87 240 forint 2025-ben Amennyiben a munkavállaló bére ennél kevesebb, a különbözetet a munkáltatónak kell megfizetnie.

A szociális hozzájárulási adó (szocho) fizetési felső határa 2025-ben a minimálbér összegének huszonnégyszerese. Mivel a 2025. január 1-jétől érvényes minimálbér havi összege 290 800 forint, a szocho fizetési felső határa 6 979 200 forint lesz (290 800 Ft × 24)
Amennyiben a magánszemély szochó fizetési felső határ számításánál figyelembe vehető jövedelme eléri a felső határt, akkor nem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie a
vállalkozásból kivont jövedelem,
az osztalék,
az árfolyamnyereségből származó jövedelem és
a külföldi illetékességű előadóművészek jövedelme után. 

Fontos megjegyezni, hogy a szocho mértéke 2025-ben is 13% marad.

A GYES továbbra is 28 500 forint (2008.óta).
A diplomás GYED alapképzésben bruttó 193 500 forint (bruttó),
mesterképzésben bruttó 236 500 forint.
A GYED maximuma 2025-ben bruttó 387 040 forint.
A GYOD, vagyis a gyermekek otthongondozási díja 275 000 forintra emelkedett.
A táppénz napi maximuma pedig bruttó 18 200 forint lett.

Szociális hozzájárulási adó, családi / személyi kedvezmény,…

2020.07.01-jétől a saját jogú nyugdíjas minden, új Tbj. 6.§-ban felsorolt jogviszonyában mentesül a járulékfizetés alól, például munkaviszonyban, egyéni vállalkozóként, társas vállalkozóként, megbízási jogviszonyban (kizárólag szja fizetési kötelezettség keletkezik akkor is, ha a jövedelme meghaladja a minimálbér 30%-át). Emellett egyéni vállalkozóként és társas vállalkozóként már nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie, és a kiegészítő tevékenységet folytató személy foglalkoztatására tekintettel a kifizetőt sem terheli szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség a felsorolt jogviszonyok alapján.

Családi adókedvezmény szabályai 2025-ben

A családi adókedvezmény a magyar adórendszerben egy olyan kedvezmény, amely az összevont adóalapból vonható le, és célja a gyermekes családok anyagi támogatása.

Jogosultak
Szülők (vér szerinti vagy örökbefogadó szülők).Nevelőszülők.Gyámok (amennyiben a gyermek után családi pótlékra jogosultak).Házastársak (ha az egyik fél jogosult a családi pótlékra).Élettársak (feltéve, hogy közösen nevelik a gyermeket, és családi pótlékra jogosultak).Terhes nők: a terhesség 91. napjától kezdve a magzat után is igénybe vehető a kedvezmény.

Eltartott és kedvezményezett eltartott

1. Eltartott: Az a személy, akire tekintettel a családi pótlékot folyósítják, ideértve a gyermekeket, és azokat a magzatokat is, akik után a 91. napot követően jogosult a család a kedvezményre.
2. Kedvezményezett eltartott:
   • Az a gyermek, aki után a családi pótlékot folyósítják, vagy magzat.
   • Csak a kedvezményezett eltartott után jár ténylegesen a családi adókedvezmény.

Kedvezmény összege 2025-ben

1. Egy gyermek esetén:
   • Havi 66.670 Ft adóalap-kedvezmény, amely kb. 10.000 Ft adócsökkenést jelent.
2. Két gyermek esetén:
   • Gyermekenként havi 133.330 Ft adóalap-kedvezmény, ami összesen kb. 40.000 Ft adócsökkenést eredményez.
3. Három vagy több gyermek esetén:
   • Gyermekenként havi 220.000 Ft adóalap-kedvezmény, amely gyermekenként kb. 33.000 Ft adócsökkentést jelent.
4. Magzat esetén:
   • Ugyanaz az összeg jár, mint az egy gyermek után járó kedvezmény.

Feltételek

1. Jogosultság feltételei:
   • A család valamelyik tagja jogosult a családi pótlékra.
   • A jogosultságot igazolni kell az adóbevallásban vagy munkáltatói adómegállapítás során.
   • Közös igénylés esetén a jogosult szülők nyilatkozata szükséges a kedvezmény megosztásához.
2. Igénybevétel korlátozása:
   • Csak az összevont adóalap terhére érvényesíthető (pl. munkabér, vállalkozói kivét).
   • Az adókedvezmény nem vihető át más adókategóriákba.

Jogszabályi háttér

• 1995. évi CXVII. törvény (Szja törvény): 29/A § és 29/B §.
• 1998. évi LXXXIV. törvény: A családi pótlékra vonatkozó szabályok.
• 2025. évi adótörvények módosítása: Aktualizált részletek.

Személyi kedvezmény 2025-ben

A személyi kedvezmény a személyi jövedelemadóból (Szja) érvényesíthető adókedvezmény, amely súlyos fogyatékosnak minősülő magánszemélyek számára biztosít anyagi könnyítést.

Jogosultság

Az a magánszemély, aki:

• Súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségben szenved, amelyet orvosi igazolás támaszt alá.
• Rokkantsági járadékban vagy vak személyi járadékban részesül (ezekben az esetekben orvosi igazolás nélkül is igénybe vehető).
• Fogyatékossági támogatásra való jogosultságát külön jogszabály szerint megállapították.

  Súlyos fogyatékosság kritériumai:

• A 335/2009. (XII. 29.) Kormányrendelet határozza meg a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségeket.
• Az orvosi igazolásokat a 49/2009. (XII. 29.) EüM rendelet szabályozza.

  Igazolások:

• Ideiglenes igazolások évente megújítandók.
• Végleges állapot esetén az igazolás érvényessége állandó.

A kedvezmény mértéke

1. Összeg:
   A kedvezmény a minimálbér 5%-ának megfelelő összeg havonta, az adóév első napján érvényes minimálbér alapján.
   • 2025-re vonatkozó minimálbér:
     A minimálbér mértékét az aktuális jogszabályok határozzák meg. (Pl. ha 2025-re a minimálbér 300.000 Ft lenne, akkor a kedvezmény: 300.000 × 0,05 = 15.000 Ft/hó.)
2. Időtartam:
   • A kedvezmény a fogyatékos állapot kezdő hónapjától annak megszűnéséig érvényesíthető.
   • Éves adóbevallásban visszamenőleg is igényelhető.

Igénybevétel feltételei

1. Munkáltató felé tett nyilatkozat:
   • Havonta, a bérszámfejtés során közvetlenül érvényesíthető.
   • Az adóelőleg-nyilatkozatot a munkáltató részére kell leadni.
2. Adóbevallásban való érvényesítés:
   • Év végén, az éves adóbevallásban érvényesíthető, amennyiben az adott év során nem vették igénybe.

Jogszabályi háttér

1. 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.):
   • A személyi kedvezmény szabályai.
2. 335/2009. (XII. 29.) Kormányrendelet:
   • A súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről.
3. 49/2009. (XII. 29.) EüM rendelet:
   • Az igazolások kiállításának rendje.

A megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatásának támogatása, szociális hozzájárulási adó kedvezmény

1. A szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető kedvezmények

A szociális hozzájárulási adóból (szocho) kedvezményt vehet igénybe:

• Munkaviszonyban természetes személyt foglalkoztató kifizető,
• Egyéni vállalkozó saját maga után,
• Közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, közös vállalat, egyesülés, európai gazdasági egyesülés, szabadalmi ügyvivői iroda, ügyvédi iroda stb. saját tagjaik után.

2. Mely személyek után érvényesíthető a kedvezmény?

A kedvezmény érvényesíthető, ha a foglalkoztatott, egyéni vállalkozó, vagy tag megváltozott munkaképességű személynek minősül.

Megváltozott munkaképességű személy:

• A rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60%-os vagy kisebb mértékű egészségi állapotú személy,
• A 2011. december 31-én társadalombiztosítási nyugellátásra jogosult, I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesült személy,
• Fogyatékossági támogatásban vagy vakok személyi járadékában részesülő személy.

3. A kedvezmény mértéke és érvényesítési határidők

A szociális hozzájárulási adó kedvezménye:

• Mértéke: Az adóalap legfeljebb a minimálbér kétszerese után 13%-os mértékkel megállapított összeg.
• Érvényesítési feltételek:
  • A kedvezmény érvényesítéséhez a komplex minősítésről szóló érvényes dokumentum vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak folyósítását igazoló határozat szükséges.
  • Ha a kedvezmény igénybevételére jogosult személy a jogosultság megszűnését követően nem tájékoztatja a kifizetőt 5 munkanapon belül, a kedvezmény a jogosultság megszűnését követő hónaptól nem érvényesíthető tovább.

4. A kedvezmény mértékének korlátozása

• A kedvezmény az adóalap legfeljebb a minimálbér kétszerese után vehető igénybe.
• A maximális adóösszeg:
  • Minimálbér: 2025. január 1-jétől a minimálbér várhatóan 232,000 HUF körül lesz, tehát a kedvezmény legfeljebb 464,000 HUF-os alap után vehető igénybe a 13%-os adómértékkel.

5. Szocho kedvezmények a különböző munkavállalói csoportokra

A szociális hozzájárulási adóból különböző kategóriákra adható kedvezmény, az alábbiak szerint:

• Szakképzettséget nem igénylő munkakörök: A kedvezmény maximum a minimálbér után, a 13%-os adómérték felével.
• Munkaerő-piacra lépők: Első két évben a minimálbér után teljes 13%-os adómérték, ezt követően 50%-os kedvezmény.
• Három vagy több gyermeket nevelő nők: Első három évben teljes 13%-os adómérték, ezt követően két évig 50%-os kedvezmény.
• Védett korban lévő munkavállalók: Maximum a minimálbér négyszerese után 13%-os kedvezmény.

6. Jogosultság megszűnése

Amennyiben a megváltozott munkaképességű személy jogosultsága megszűnik (pl. ha a rehabilitációs hatóság határozata szerint már nem minősül megváltozott munkaképességűnek), akkor a kedvezmény a megszűnés hónapjától már nem vehető igénybe.

7. Egyéb fontos információk

• A kedvezmény érvényesítéséhez szükséges a megfelelő dokumentumok bemutatása (pl. rehabilitációs hatóság minősítése vagy a fogyatékossági támogatás határozata).
• Ha a kedvezmény jogosultja nem tájékoztatja a kifizetőt a jogosultság megszűnéséről, a kedvezményt a megszűnés hónapjától nem lehet érvényesíteni.

Fontos: Ez a kedvezmény folyamatosan változhat, az új év első hónapjaiban szoktak megjelenni a pontos adatok a jogszabályokban, tehát érdemes frissíteni az információkat a törvényalkotás alapján.

A szocho jogszabályi háttere:

1. 1991. évi XCII. törvény (Tbj.) – Ez a törvény határozza meg azokat az alapvető szabályokat, amelyek szerint a munkáltatók szociális hozzájárulási adót fizetnek.
   • A törvény tartalmazza a szociális hozzájárulási adó mértékét, az adóalap meghatározásának módját, valamint a kedvezményeket.
2. 2017. évi LXXX. törvény – Az újabb törvényi változások, amelyek bevezették a szociális hozzájárulási adó kulcsának csökkentését, valamint az egyéb adózási módokhoz (pl. KATA, KIVA) való igazodást.
3. Szociális hozzájárulási adó mértéke:
   • A szociális hozzájárulási adó mértéke a munkáltató által fizetett 13%, ami a munkavállaló bérének (illetve a biztosított egyéb jövedelmének) egy bizonyos hányada.

Fontos részletek:

1. Adóalap meghatározása:
   • Az adó alapja a munkavállaló bruttó bérének összege.
   • Ha a munkavállaló bérét nem éri el a minimálbér, akkor az adó alapja a minimálbér.
2. A kedvezmények és az adóalap:
   • A szociális hozzájárulási adó mértéke kedvezményes lehet bizonyos munkavállalók, például megváltozott munkaképességűek, vagy hátrányos helyzetű munkavállalók esetén.
   • A kedvezmények alkalmazása esetén az adóalap az adott kedvezményes kategória szerint csökkenthető.
3. Szocho alapja a minimálbérhez kötve:
   • Ha egy munkavállaló bruttó keresete a minimálbért (illetve garantált bérminimummal rendelkező munkavállalók esetén annak mértékét) nem éri el, az adó alapja a minimálbér lesz, tehát az adó ebben az esetben is a minimálbér után kerül kiszámításra.

Egyéb kedvezmények:

A kedvezmények segítik a munkáltatókat, hogy csökkentsék a foglalkoztatás költségeit és ösztönözzék a különböző célcsoportok, például kutatók, fiatal kutatók, közfoglalkoztatottak vagy megváltozott munkaképességűek alkalmazását.

1. Kutatók foglalkoztatása után járó kedvezmény

• Mérték: A bruttó munkabér, de legfeljebb 500 ezer forint után.
• Kedvezmény: A kutatók foglalkoztatása után a munkáltató a bruttó munkabér 13%-át fizeti, de legfeljebb 500 ezer forint összegig.
• Fontos szabály: A kedvezmény kizárólag kutatókra vonatkozik, akik kutatási tevékenységet végeznek egy tudományos munkakörben.

2. Doktori képzésben részt vevő kutatók foglalkoztatása után járó kedvezmény

• Mérték: A bruttó munkabér, de legfeljebb 200 ezer forint után.
• Kedvezmény: A doktori képzésben részt vevő kutatók foglalkoztatása után a munkáltató a bruttó munkabér 13%-ának 50%-át fizeti ki, de legfeljebb 200 ezer forint összegig.
• Fontos szabály: Ezt a kedvezményt azok a kutatók vehetik igénybe, akik doktori képzésben részt vesznek, és kutatási tevékenységet végeznek.

3. Közfoglalkoztatottak után érvényesíthető adókedvezmény

• Mérték: A közfoglalkoztatási garantált bér 130%-a után a 13% adó mértékének 50%-át fizetik ki.
• Kedvezmény: A közfoglalkoztatottak foglalkoztatása után a munkáltatók 50%-os szocho-kedvezményt vehetnek igénybe.
• Fontos szabály: Ez a kedvezmény a közfoglalkoztatottakra vonatkozik, akik alacsony keresettel dolgoznak a közszolgáltatásokban.

4. Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása után járó kedvezmény

• Mérték: A megváltozott munkaképességű munkavállalók után a munkáltató a szociális hozzájárulási adó 100%-át megtakaríthatja.
• Fontos szabály: Ha a munkáltató megváltozott munkaképességű munkavállalót foglalkoztat, teljes adókedvezményben részesülhet a szociális hozzájárulási adóból.

5. Családi kedvezmény a szociális hozzájárulási adóban

• Mérték: A családi kedvezmény egyéni adóalanyokra vonatkozik, de a munkáltatók számára is kedvező lehet, ha az alkalmazottaknak gyermekük van.
• Fontos szabály: A családi kedvezmény segíti a családos munkavállalókat a szociális hozzájárulási adó csökkentésében.

6. Képzési kedvezmények

• Mérték: Bizonyos képzéseken részt vevő munkavállalók után a munkáltató mentesülhet a szociális hozzájárulási adó egy részétől.
• Fontos szabály: Azok a munkáltatók, akik képzést biztosítanak a munkavállalóik számára, bizonyos kedvezményekben részesülhetnek.

Költségvetési támogatás

A rehabilitációs hatóság az akkreditált munkáltató részére pályázati úton támogatást nyújt
• a megváltozott munkaképességű munkavállalók rehabilitációs foglalkoztatásához (egyéni támogatás) vagy
• a munkahely rehabilitációs célú átalakításához (munkahely-teremtési támogatás)

ha a munkáltató a rehabilitációs hatóság komplex minősítése szerinti megváltozott munkaképességű személy vagy fogyatékossági támogatásban részesülő személy foglalkoztatását biztosítja.
Az egyéni támogatás keretében a megváltozott munkaképességű munkavállaló után fizetendő bérköltség, illetve a foglalkoztatás megváltozott munkaképességből fakadó többletköltségei támogatható. 2014. évben az egy munkavállalóra jutó támogatás összege közel 1,2 millió forint.
A munkahely-teremtési támogatás támogatási intenzitás nem haladja meg az elszámolható költségek 100%-át.
A támogatással foglalkoztatott személy részére utazási költségtérítés (munkába járáshoz kapcsolódó helyközi utazás költségeinek megtérítése; foglalkozás-egészségügyi vizsgálat, szakmai alkalmassági vizsgálat költségei), a munkáltató részére az ügyfél munkába járásához kapcsolódó csoportos személyszállítás támogatása is nyújtható. A program résztvevői képzés elősegítését biztosító támogatásban részesülhetnek.
Hivatkozás: 2011. évi. CXCI. törvény a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról (Mmtv.)évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról (Szja tv.)

2003.évi XCII. törvény az adózás rendjéről (Art.)
327/2012. (XI.16.) Korm. rendelet a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról

1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról (Szja tv.) 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről (Art.) 327/2012. (XI.16.) Korm. rendelet a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról

Piaci előnyben részesítési lehetőség a csoportos rehabilitációs foglalkoztatást végző munkaadók számára. Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban való részvétel jogát a külön jogszabályban meghatározottak szerint 2007. január elsejétől fenntarthatja, illetőleg köteles fenntartani az olyan, védett foglalkoztatónak minősülő szervezetek, védett szervezeti szerződést kötött szervezetek, továbbá szociális foglalkoztatási engedéllyel rendelkező szervezetek számára, amelyek 50 százalékot meghaladó mértékben megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztatnak. Illetőleg az olyan szociális foglalkoztatás keretében szociális intézményben ellátottakat foglalkoztató szervezetekre, amelyek 50 százalékot meghaladó mértékben fogyatékos munkavállalókat foglalkoztatnak.
Hivatkozás: A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény

Közfoglalkoztatási jogviszonyban történő foglalkoztatás esetén részkedvezmény

Törvény írja elő a közfoglalkoztatás keretében végezhető tevékenységeket. Ugyancsak feltétel, hogy kizárólag olyan feladat látható el a közfoglalkoztatás keretében, mely feladat ellátására törvény nem ír elő közalkalmazotti, közszolgálati vagy kormányzati szolgálati jogviszonyt. A közfoglalkoztatásban végzett tevékenység továbbá nem lehet nyereségérdekelt, piac- és profitorientált.
A kedvezmény jogosultsági alapja
A közfoglalkoztatási programok támogatásának igénylése a tervezett közfoglalkoztatás helyszíne, országos közfoglalkoztatási program esetén a közfoglalkoztató székhelye szerint illetékes megyei/fővárosi kormányhivatal foglalkoztatási főosztályához benyújtott kérelem útján történik. A közfoglalkoztatási program keretében támogatást nyert közfoglalkoztatók bérköltség-támogatás formájában szociális hozzájárulási adókedvezményt vehetnek igénybe.
A kedvezmény mértéke
A részkedvezmény egyenlő a bruttó közfoglalkoztatási bér, de legfeljebb a bruttó közfoglalkoztatási garantált bér 130 százalékának 11%-ával.
A fentiekben hivatkozott közfoglalkoztatók által történő foglalkoztatás esetén kizárólag e kedvezmény érvényesíthető, tehát más, törvény alapján járó foglalkoztatási célú adókedvezményt e szervezetek nem vehetnek igénybe.
Általános információk az érvényesíthető adókedvezményekről
Hivatkozás: 2011. évi CLVI. törvény – egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról

Támogatások szociális intézményen belüli foglalkoztatáshoz

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény és a szociális foglalkoztatás engedélyezéséről és a szociális foglalkoztatási támogatásról szóló 112/2006. (V. 12.) Korm. rendelet alapján a szociális intézményekben gondozott személyek intézményen belüli foglalkoztatása, azaz a szociális foglalkoztatás után támogatás igényelhető (szociális foglalkoztatási támogatás). A szociális foglalkoztatási támogatást munka-rehabilitációs díjra, bérjellegű kifizetésekre, valamint a foglalkoztatáshoz kapcsolódó személyi és dologi kiadásokra, valamint tárgyieszköz-beszerzésekre kell fordítani.

A foglalkoztatás formája lehet munka-rehabilitáció, amelynek elsődleges célja a foglalkoztatott munkavégző képességének, készségeinek fejlesztése, valamint a fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás, amelynek célja a szociális intézményben ellátott személy számára munkafolyamatok betanítása és foglalkoztatása révén az önálló munkavégző képesség kialakítása, helyreállítása, fejlesztése, valamint az ellátott felkészítése védett munka keretében, illetve a nyílt munkaerőpiacon történő önálló munkavégzésre. A szociális intézményen belüli foglalkoztatás támogatása 2010. évtől pályázati rendszerben történik.
Hivatkozás: 1993. évi III. törvény és a szociális foglalkoztatás engedélyezéséről és a szociális foglalkoztatási támogatásról szóló 112/2006.

Hívjon most, és ingyenesen konzultálok Önnel pár percben!

Szakmai online lap, és más neves lapok cikkeiben szólalok meg rendszeresen riport alanyként rehabilitáció témában szakértőként.

“Újabb szabálymódosítás viheti tévútra a megváltozott munkaképességű emberek besorolását” Népszava cikkben rehabilitációs gazdasági menedzser, szakértőként részletesen ismertetem a megváltozott munkaképességű emberek besorolásának fontos szakmai kérdéseit.
Kritikus szemmel vizsgálom a jelenlegi rendszert és annak változásait, felhíva a figyelmet a rehabilitációs minősítés szabályzatának módosításával kapcsolatos aggályokra. Rávilágítok a pontozási rendszer hiányosságaira, amelyek befolyásolhatják a megváltozott munkaképességű emberek életét.
https://nepszava.hu/3237138_megvaltozott-munkakepesseguek-minosites-jogszabalyvaltozas-rehabilitacio-belugyminiszterium

Keressen bátran!