Változás 2024-től, hogy a személyi kedvezmény, az első házasok kedvezménye és a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye esetében nem kell évente leadni az újabb és újabb nyilatkozatot ha a nyilatkozaton bejelölve kéri, hogy a munkáltató / kifizető mindaddig vegye figyelembe a nyilatkozatot, amíg módosítás vagy lemondás nem történik.  

A családi kedvezményt és a 30 év alatti anyák kedvezményét továbbra is minden év elején meg kell igényelni abban az esetben, ha év közben szeretnénk érvényesíteni. Ha csak az adóbevalláskor egy összegben szeretnénk visszakapni az adót, akkor nem kell nyilatkozatot leadni.
A 25 év alatti fiatalok kedvezményét továbbra sem kell igényelni, mert ez egy automatikus kedvezmény. Csak abban az esetben kell nyilatkozatot leadni, ha nem kérjük a kedvezmény érvényesítését.

Személyi kedvezmény

Azok vehetik igénybe, akik súlyos fogyatékosságról szóló orvosi igazolással rendelkeznek, vagy rokkantsági járadékra, fogyatékossági támogatásra vagy vak személyi járadékra való jogosultságról szóló határozattal rendelkeznek (röviden). Érvényesíthető havonta, vagy adóbevalláskor egy összegben. 5 évre visszamenőleg önellenőrzéssel visszaigényelhető. (részletesen lentebb)
Összege 2024-ben bruttó 88 900 forint havonta, ami nettó 13 335

Első házasok kedvezménye

Az első házasok kedvezményére az a házaspár jogosult, ahol a házastársak legalább egyikének ez az első házassága.
Először a házasságkötést követő hónaptól vehető igénybe, 24 hónapon keresztül. Ha a házaspár mindkét tagja 25 év alatti, akkor az első házasok kedvezménye érvényesítésének első hónapja az a hónap, amelyet megelőző hónapban a házastársak valamelyike a 25. életévét betölti. Érvényesíthető havonta, vagy egy összegben az adóbevalláskor.
Összege változatlan, továbbra is bruttó 33 335 forint, azaz nettó 5000 forint havonta.

25 év alatti fiatalok kedvezménye

2024-ben bruttó 576 601 forint jövedelemig érvényesíthető, ami azt jelenti, hogy nettó 86 490 forinttal több marad a 25 év alatti munkavállalónál havonta. A kedvezmény abban a hónapban érvényesíthető utoljára, amelyben a fiatal betölti a 25. életévét. Érvényesíthető év közben havonta vagy az adóbevallásban egy összegben is.

30 év alatti anyák kedvezménye

A 30 év alatti anyák kedvezményére jogosult az a 25. életévét betöltött fiatal anya, aki a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére vagy magzatra tekintettel családi kedvezmény érvényesítésére jogosult és a jogosultság még 30. életévének betöltése előtt megnyílik.
Szintén havi bruttó 576 601 forintig érvényesíthető, ami nettó 86 490 forintot jelent.

Családi kedvezmény

Nem változott az összege és a számítási módja sem: Érvényesíthető havonta, vagy egy összegben az adóbevalláskor.

SZÉP kártya

A keretösszeg változatlanul 450 000 forint/év. Továbbra is marad az egy zseb, így a teljes összeg egy számláról érhető el. A keretösszeget év közben kezdődő vagy végződő munkaviszony esetén arányosítani szükséges. 15% szja és 13% szocho fizetendő utána.

Adók, járulékok

A munkabérből 2024-ben is 15% személyi jövedelemadót és 10% nyugdíj járulék (2019.évi CXXII.tv.25.§/2/) 18,5% társadalombiztosítási járulékot (2019.évi XXXII.tv.Tbj. 25.§/1/) kell levonni mielőtt kézhez kapnánk. A különböző adókedvezményekkel a fizetendő adóteher csökkenthető, részletesen lentebb.
A munkabér után 13% szociális hozzájárulási adó fizetendő (munkáltatói teher), ami szintén csökkenthető különböző szocho kedvezményekkel, melyek százalékos mértékben nincs változás, részletesen lentebb. (2018.évi LII.tv.Szocho tv.)
Rehabilitációs hozzájárulás (plusz adó, kvóta, 2011.évi CXCI.tv.25.§/1/ – /5/) a tárgyév első napján a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összegének kilencszerese/fő/év jelenleg 2.401.200Ft/fő/év (a 25 főnél több személyt foglalkoztató munkaadók fizetik, a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszám alapján; a rehabilitációs hozzájárulás éves összege a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszám, valamint a rehabilitációs hozzájárulás szorzata. Külön linken részletesen itt.

Egészségügyi szolgáltatási járulék

Az eü szolgáltatási járulék 2024-ben havonta 11 300 forint (napi 380 forint), melyet akkor kell fizetni, ha megszűnik a jogosultság az egészségügyi szolgáltatásra, például a munkaviszony megszűnése miatt. (Magyarország 2024. évi központi költségvetéséről és költségvetésének a veszélyhelzettel összefüggő eltérő szabályairól szóló tv.)
A NAV automatikusan értesíti azokat, akinek fizetési kötelezettségük van.

Egyszerűsített foglalkoztatás

Az egyszerűsített foglalkoztatás feltételei 2024-ben sem változtak, csupán a minimálbérek és a közterhek mértéke.
Szakképzettséget nem igénylő munkakör esetén a minimum órabér 1 304 forint, a napi mentesített keretösszeg – ami alatt nem kell a munkavállalónak szja-t fizetni – 15 951 forint.
Szakképzettséget igénylő munkakör esetén a minimum órabér 1 630 forint, a napi mentesített keretösszeg pedig 19 487 forint.

Egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló szerződés létesítésekor a munkáltatónak munkáltatói tájékoztatót és adatkezelési tájékoztatót kell adnia, valamint készpénzben történő fizetés esetén egy erről szóló megállapodást is alá kell írniuk.  Az egyszerűsített foglalkoztatás megszűnésekor pedig minden, a munkaviszony megszűnésekor kiadandó igazolást is ki kell adni.

Az egyszerűsített foglalkoztatás után fizetendő közterhek a következőképpen alakulnak:

– mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetében 1 300 Ft/nap,
– alkalmi munka esetében 2 700 Ft/nap,
– filmipari statiszta esetében 8 000 Ft/nap.
A járulékfizetési alsó határ 2024-ben 80 040 forint. Amennyiben a munkavállaló bére ennél kevesebb, a különbözetet a munkáltatónak kell megfizetnie.

A szocho fizetési felső határ 6 403 200 forint.
Amennyiben a magánszemély szochó fizetési felső határ számításánál figyelembe vehető jövedelme eléri a felső határt, akkor nem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie a
vállalkozásból kivont jövedelem,
az osztalék,
az árfolyamnyereségből származó jövedelem és
a külföldi illetékességű előadóművészek jövedelme után. 

A GYES továbbra is 28 500 forint (2008.óta).
A diplomás GYED alapképzésben bruttó 186 760 forint, mesterképzésben bruttó 228 200 forint.
A GYED maximuma 2024-ben bruttó 373 520 forint.
A GYOD, vagyis a gyermekek otthongondozási díja 266 800 forintra emelkedett.
A táppénz napi maximuma pedig bruttó 17 786 forint lett.

Szociális hozzájárulási adó, családi / személyi kedvezmény,…

2020.07.01-jétől a saját jogú nyugdíjas minden, új Tbj. 6.§-ban felsorolt jogviszonyában mentesül a járulékfizetés alól, például munkaviszonyban, egyéni vállalkozóként, társas vállalkozóként, megbízási jogviszonyban (kizárólag szja fizetési kötelezettség keletkezik akkor is, ha a jövedelme meghaladja a minimálbér 30%-át). Emellett egyéni vállalkozóként és társas vállalkozóként már nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie, és a kiegészítő tevékenységet folytató személy foglalkoztatására tekintettel a kifizetőt sem terheli szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség a felsorolt jogviszonyok alapján.

Családi adókedvezményre jogosultság

bővült a köre 2015-től. A családi kedvezmény a feltételek fennállása esetén az Ön összevont adóalapját csökkenti.

2015. január 1-jétől bővült a családi kedvezmény jogosultjainak köre:
A családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek, továbbá a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély saját maga vagy a vele közös háztartásban élő hozzátartozói közül közös döntéssel kiválasztott magánszemély minősül jogosultnak
A változás eredményeképpen a családi kedvezmény például abban az esetben is érvényesíthető, ha a magánszemély tartós megbízási jogviszonyból, kifizetőtől ingatlan bérbeadásból származó rendszeres jövedelmet szerez.
Az Szja törvény 2015. január 1-jétől hatályos 48. § (3) bekezdés b) pontja értelmében az adóelőleg nyilatkozatban kötelező szerepeltetni az eltartottak, kedvezményezett eltartottak adóazonosító jelét. Azonban az Szja törvény 84/ZS. § (5) bekezdésében foglalt átmeneti szabályra tekintettel az adóelőleg nyilatkozatban csak 2016. január 1-jétől kell az adóazonosító jelet kötelezően feltüntetni. Azaz, míg 2015. évben igen, addig 2016. január 1-jétől nem érvényesíthető a kedvezmény, ha az adóelőleg nyilatkozaton az eltartott (kedvezményezett eltartott) neve mellett kizárólag a természetes azonosító adatai szerepelnek.
2016-tól kezdődően két eltartott esetén a kedvezményezett eltartottanként érvényesíthető kedvezmény havi összege emelkedik.

Az 2018-ban egy gyerekesek családi kedvezménye és a 3+ gyerekesek kedvezménye évek óta változatlan, a két gyereket nevelők családi adókedvezménye 2018-ban tovább nő: 15 000 Ft helyett már 17 500 Ft jár gyerekenként és havonta!
• 1 gyermek esetén havonta 66 670 forint adóalap-kedvezményt
• 2 gyermek esetén havonta 116 670 forint adóalap-kedvezményt
• 3 vagy több gyermek esetén 220 000 forint adóalap-kedvezményt lehet igénybe venni GYERMEKENKÉNT.
• 1 gyermek esetén havonta 10 000 forint gyermekenként és havonta
• 2 gyermek esetén havonta 17 500 forint gyermekenként és havonta
• 3 vagy több gyermek esetén 33 000 forint gyermekenként és havonta.

Abban az esetben, ha Ön e nyilatkozattal kéri a családi kedvezmény érvényesítését, a kedvezmény az adóelőleg alapját, és ezért a munkáltatójától származó adóévi jövedelmeiből fizetendő adóelőleg összegét is csökkenti.
A családi kedvezmény érvényesítésére jogosult az a magánszemély, aki jogosult a családi pótlékra.
A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény alapján családi pótlékra 50/50 százalékban jogosultak a gyermeküket bírósági ítélet alapján felváltva gondozó szülők (közös felügyelet), így őket is megilleti a családi kedvezmény. A közös felügyelet alatt álló gyermekre tekintettel a szülők a családi kedvezményre is

Egymás között azonban nem érvényesíthetik a kedvezményt közösen. Annak ellenben nincs akadálya, hogy (jelenlegi) házastársukkal a rájuk vonatkozó kedvezményt közösen vegyék igénybe. a várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek, továbbá (2019-től) a rokkantsági vagy vak személyi járadékban részesülő magánszemély. Esetükben saját maga vagy a vele közös háztartásban élő hozzátartozói közül közös döntéssel kiválasztott magánszemély minősül jogosultnak az a magánszemély is, aki bármely külföldi állam jogszabálya alapján családi pótlékra, rokkantsági járadékra, vagy más hasonló ellátásra jogosult. Természetesen a többi feltételnek ilyenkor is teljesülnie kell (ld. a kedvezményezett eltartottaknál.
Amennyiben a családi kedvezményre több magánszemély jogosult, akkor közös nyilatkozatot kell tenniük. Igaz ez abban az esetben is, ha azt teljes egészében kizárólag a jogosultak egyike érvényesíti. Nem vonatkozik ez a fent említett, bíróság döntése alapján közösen felügyelt gyermek vér szerinti szüleire, mert ők a kedvezmény 50/50 százalékát a másik szülőtől függetlenül érvényesíthetik. Amennyiben a rájuk eső kedvezményt jelenlegi házastársukkal közösen érvényesítik, úgy természetesen nekik közös nyilatkozatot kell tenniük.

Kedvezményezett eltartott:

• akire tekintettel a magánszemély belföldön családi pótlékra jogosult
• aki a családi pótlékra saját jogán jogosult
• a rokkantsági járadékban részesülő személy,
• a magzat (a fogantatás 91. napjától a világra jöttét megelőző hónapig az erről szóló orvosi igazolás alapján)
• a bíróság döntése alapján közösen felügyelt gyermek mindkét szülőnél, valamint a szülők házastársainál is.

Amennyiben a magánszemély azért érvényesíthet családi kedvezményt, mert külföldi állam jogszabálya alapján ott jogosult családi pótlékra, rokkantsági járadékra, vagy más hasonló ellátásra, kedvezményezett eltartottként azt a magánszemélyt (gyermeket) veheti figyelembe, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény megfelelő alkalmazásával a családi pótlékra való jogosultsága megállapítható lenne.

Eltartott a fenti kedvezményezett eltartott, és a családi pótlékra már nem jogosító személy is, ha figyelembe vehető a kedvezményezett eltartottak után járó családi pótlék összegének megállapításánál a családok támogatásáról szóló törvény szerint.

Így például, ha egy családban 10 és 12 éves gyermekek (kedvezményezett eltartottak) mellett olyan 18 évnél idősebb gyermek is van, aki felsőoktatási intézményben első akkreditált felsőfokú iskolai rendszerű szakképzésben, első egyetemi vagy főiskolai szintű képzésben részt vevő hallgató és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik (eltartott), akkor a családban az eltartottak száma három.

A családi járulékkedvezmény 2014. január 1-jétől lehetőség nyílik arra, hogy a családi kedvezményt a magánszemély a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. Törvény 5. § a szerinti biztosítottként fizetendő természetbeni egészségbiztosítási járulékkal, pénzbeli egészségbiztosítási járulékkal, nyugdíjjárulékkal szemben elszámolja (a munkaerő-piaci járulékkal szemben tehát nem lehet kedvezményt érvényesíteni). A járulékkedvezmény igénybevételének feltétele, hogy a családi kedvezményt a személyi jövedelemadó-alappal (adóelőleg-alappal) szemben nem lehetett teljes összegben érvényesíteni.

A járulékkedvezmény elszámolásakor is fokozott figyelemmel kell eljárni!
Ha a magánszemély jogosulatlanul veszi igénybe a családi járulékkedvezményt, akkor is felmerülhet a 12 százalékos különbözeti bírság fizetési kötelezettség. A személyi jövedelemadó törvény alkalmazásában munkáltatónak kell tekinteni azt, aki bért fizet ki, illetve a társaság tevékenységében személyesen közreműködő tag tekintetében a társas vállalkozást. Bérnek minősül a munkabér, de az adóköteles társadalombiztosítási ellátás, például a gyermekgondozási díj is, így a kedvezmény azzal szemben is érvényesíthető. A munkáltató (a bér kifizetője) a nyilatkozatban foglaltakat az adóéven belül az átadást követő kifizetéseknél veszi figyelembe. A nyilatkozat tartalmát érintő bármely változás esetén Ön köteles haladéktalanul új nyilatkozatot tenni, vagy a korábbi nyilatkozatot visszavonni. A nyilatkozat egyik példányát a munkáltatónak, másik példányát pedig Önnek kell az adóbevallás elkészítéséhez szükséges bizonylatokkal együtt az elévülésig, azaz 5 évig megőriznie.

Az adóelőleg megállapítása során a családi kedvezményt a házastársak, az élettársak az összeg vagy a kedvezményezett eltartottak számának felosztásával közösen is igénybe vehetik azzal, hogy erre az élettársak csak a közös háztartásban nevelt közös gyermekre tekintettel jogosultak. Ha a családi kedvezményre ugyanazon kedvezményezett eltartott után több magánszemély jogosult, illetve ha a magánszemélyek a családi kedvezményt közösen veszik igénybe, akkor a jogosultaknak a nyilatkozatot közösen kell megtenniük.

Amennyiben Ön a nyilatkozattételkor fennálló körülmények ellenére a családi kedvezmény érvényesítését jogalap nélkül kéri, aminek következtében az adóbevallása alapján 10 ezer forintot meghaladó befizetési különbözet mutatkozik, a befizetési különbözet 12 százalékát különbözeti bírságként kell megfizetnie.
Hivatkozás: 1995. évi CXVII.tv. (Szja)

SZEMÉLYI KEDVEZMÉNY (munkavállalói kedvezmény!)

A személyi kedvezményt az Szja tv. szerint súlyos fogyatékos magánszemélynek minősülő személy érvényesítheti az összevont adóalap adójából.

Súlyos fogyatékos személynek azt a magánszemélyt kell tekinteni, aki az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló kormányrendeletben említett betegségben szenved, továbbá 2019-től, aki rokkantsági járadékban vagy vak személyi járadékban részesül.
Tehát orvosi igazolás nélkül veheti igénybe a személyi kedvezményt az, aki rokkantsági járadékban részesül, illetőleg a támogatást megállapító határozat alapján az a személy, akinek fogyatékossági támogatásra való jogosultságát külön jogszabály szerint megállapították. Az ideiglenes igazolásokat évente kell kiállítani, a végleges állapotot nem kell újra igazolni.

A súlyos fogyatékosság eseteit, illetve a betegségeket a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló 335/2009. (XII. 29.) Kormányrendelet, valamint a vonatkozó minősítéseket, kapcsolódó igazolásokat a súlyos fogyatékosság minősítéséről és igazolásáról szóló 49/2009. (XII. 29.) EüM rendelet határozza meg.
Fő szabály szerint a Kormányrendeletben felsorolt betegségben szenvedő magánszemélyek a betegség fennállásáról kiállított igazolás birtokában jogosultak a személyi kedvezmény igénybevételére.

A kedvezmény mértéke
a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától ezen állapot fennállása idején havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeg.
2014-ben 101.500Ft 5 %-a. 5075Ft/hó,
2019-ben 149.000Ft, 5%-a= 7.450Ft/hó.
2020-ban 161.000Ft, 5%-a=8.050Ft.
2021-ben ugyan annyi mint 2020-ban

2022-ben 200.000Ft 5%-a 10.000Ft

2023.ban 232.000Ft 5%-a 11.600Ft

2024-ben 266.800Ft 5%-a 13.340Ft bruttó

https://hirkozpont.magyarorszag.hu/hirek/nav_20150122.html

A Start kártyák igénylése 2013. január elsejével megszűnt.

A megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatásának támogatása, szociális hozzájárulási adó kedvezmény

2019. január 1-jétől a megváltozott munkaképességű személyek után kizárólag a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 13. §-ában szabályozott kedvezmény érvényesíthető az alábbiak szerint.
A szociális hozzájárulási adóból kedvezményt vehet igénybe

• a munkaviszonyban természetes személyt foglalkoztató kifizető az őt a munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból,
• az egyéni vállalkozó a saját maga után fizetendő adóból,
• a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, a szabadalmi ügyvivői iroda, a szabadalmi ügyvivői társaság, az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a végrehajtói iroda, az egyéni cég a tagjával fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyára tekintettel terhelő adóból.
  Az adókedvezmény akkor vehető igénybe, ha a foglalkoztatott, az egyéni vállalkozó, illetve a tag megváltozott munkaképességű személynek minősül.

Megváltozott munkaképességű személy az
a) akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű, vagy
b) aki 2011. december 31-én – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított – I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32-33. §-a, vagy a 19. § (1a) bekezdése, vagy a 38/C. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül.
c) fogyatékossági támogatásban vagy vakok személyi járadékában részesülő után – 2023.08.01-jétől – szocho kedvezményt vehet igénybe a munkáltató

A kedvezmény egyenlő az adómegállapítási időszakra a kifizető által a foglalkoztatott után, az egyéni vállalkozó által saját maga után megállapított, a tag után a kifizető által megállapított adóalap, de legfeljebb a minimálbér kétszerese után 13%-os mértékkel megállapított összeggel.

A kedvezményt az arra jogosult a komplex minősítésről szóló érvényes dokumentum, vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak folyósítását igazoló határozat birtokában érvényesítheti.

A megváltozott munkaképességű személy a jogosultság megszűnéséről, az arról szóló határozat kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül köteles tájékoztatni a kifizetőt.
Amennyiben az adókedvezmény érvényesítésének feltételei már nem teljesülnek, akkor az adókedvezmény a jogosultság megszűnését követő hónaptól nem vehető igénybe.

2019.01.01-től hatályát veszti 2011.évi CLVI. törvény (Eat.) szociális hozzájárulási adóról szóló IX. Fejezete, melynek 462/A. §-a rendelkezik a megváltozott munkaképességű vállalkozók után érvényesíthető adókedvezményről. Hatályát veszti továbbá a 2004. évi CXXIII. törvény (Pftv.) 16/A-16/B. §-a is, amely alapján a munkaadó az érvényes Rehabilitációs kártyával rendelkező megváltozott munkaképességű személlyel fennálló munkaviszonyra tekintettel a szociális hozzájárulási adóból kedvezményt vehet igénybe.

• 2012. január 1 – 2016. december 31. 27%
• 2017. január 1 – 2017. december 31. 22%
• 2018. január 1 – 2019. június 30. 19.5%
• 2019. július 1-jétől 17,5%
• 2020.július 1-jétől 2021-ben is 15,5%
• 2022.01.01-jétől 13%

Szocho fizetési felső határ:

2018. évi LII. tv. értelmében (2) Az 1. § (5) bekezdés a)-e) pontja esetében az adót addig kell megfizetni, amíg a természetes személy 1. § (1)-(3) bekezdés és az 1. § (5) bekezdés a)-e) pontja szerinti jövedelme a tárgyévben eléri a minimálbér összegének huszonnégyszeresét (a továbbiakban: adófizetési felső határ).

• 2020: 3.864 eft
• 2021: 3864 eft
• 2022: 4.800 eft
• 2023: 5.567 eft

A szociális hozzájárulási adóból igénybevehető kedvezmények maximális összege, a szocho törvény II. fejezete alapján a minimálbér összegétől függően érvényesíthetők:

• A szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény maximum a minimálbér után, a 2.§ (1) bekezdés szerinti adómérték 50 százalékával megállapított összege
• A munkaerő-piacra lépők után érvényesíthető adókedvezmény: Mértéke: maximum a minimálbér után a 2.§ (1) bekezdés szerinti adómérték az első két évben, az ezt követő évben maximum a minimálbér után a 2.§ (1) bekezdés szerinti adómérték 50 százalékával megállapított összege
• A három vagy több gyermeket nevelő munkaerő-piacra lépő nők után érvényesíthető adókedvezmény: Mértéke: maximum a minimálbér után a 2.§ (1) bekezdés szerinti adómérték az első három évben, az ezt követő két évben maximum a minimálbér után az adómérték 50 százalékával megállapított összege
• A megváltozott munkaképességű személyek után érvényesíthető adókedvezmény: Mértéke: legfeljebb a minimálbér kétszerese után az adómérték.
• A védett korban elbocsátott köztisztviselők után érvényesíthető adókedvezmény: Mértéke: legfeljebb a minimálbér négyszerese utáni 13% adómérték alapján
• Kutatók foglalkoztatása után járó kedvezmény: Mértéke: a bruttó munkabér, de legfeljebb 500 ezer forint után 2.§ (1) bekezdés szerinti adómérték.
• Doktori képzésben résztvevő kutatók foglalkoztatása után járó kedvezmény: Mértéke: a bruttó munkabér, de legfeljebb 200 ezer forint után 2.§ (1) bekezdés szerinti adómérték 50 százalékával megállapított összege.
• A közfoglalkoztatottak után érvényesíthető adókedvezmény: Mértéke: a közfoglalkoztatási garantált bér 130 százaléka után a 13% adó mértékének 50 százalékával megállapított összege

A Magyar Közlöny 2012.04.06-i számában megjelent a szociális hozzájárulási adó törvény módosítása szerint a „A szociális hozzájárulási adóból törvény alapján érvényesíthető kedvezmény kiszámításánál a munkavállalót a munkaviszonyára tekintettel megillető (bruttó) munkabért a számviteli törvényben foglaltak alkalmazásával kell meghatározni.”

A számviteli törvény azonban egzakt módon nem definiálja a munkabér fogalmát, ezért a törvény 79.§. (2) bekezdésében leírt bérköltség meghatározást, és felsorolást vettük alapul. Ennek megfelelően a programot úgy módosítottuk, hogy ahol a szociális hozzájárulási adó kedvezmény alapjaként a munkabér van meghatározva, a program csak azokat a jövedelmeket veszi figyelembe, amelyeket a számvitelben bérköltségként kell könyvelni. A továbbiakban így nem számít bele a kedvezmény alapjába például a betegszabadságra kifizetett jövedelem, és a végkielégítés ill. az apák munka-időkedvezménye.

Kifutó kedvezmények:

• Anyasági ellátásban részesülő (részesült) munkavállaló után járó kedvezmény 3 vagy több gyermek esetén: Mértéke: a bruttó munkabér, de legfeljebb 100.000 Ft 19,5%-a a foglalkoztatástól számított első 3 évben, a 4-5. évben legfeljebb 100.000 Ft 9,75%-a a kedvezmény.

Az átmeneti kedvezmények esetén a régi szabályt kell alkalmazni. Tehát 100ezer lesz a kedvezmény alap, és nem a minimálbér!

Megmaradt kedvezmények:

• Kutatók foglalkoztatása után járó kedvezmény: Mértéke: a bruttó munkabér, de legfeljebb 500 ezer forint után 2.§ (1) bekezdés szerinti adómérték.
• Doktori képzésben résztvevő kutatók foglalkoztatása után járó kedvezmény: Mértéke: a bruttó munkabér, de legfeljebb 200 ezer forint után 2.§ (1) bekezdés szerinti adómérték 50 százalékával megállapított összege.
• A közfoglalkoztatottak után érvényesíthető adókedvezmény: Mértéke: a közfoglalkoztatási garantált bér 130 százaléka után a 13% adó mértékének 50 százalékával megállapított összege

Már kifutott kedvezmények:

• 25 év alatti (180 nap biztosítás alatt) után járó kedvezmény: A kedvezmény csak abban az esetben állítható be, ha megvan a NAV igazolás arról, hogy nincs 180 nap biztosítása a személynek. Mértéke: bruttó munkabér, de maximum 100.000.- forintnak a 19,5%-a az első 2 évben. Utána 25 éves korig: bruttó munkabér, de maximum 100.000.- forintnak a 9,75%-a
• Anyasági ellátásban részesülő (részesült) munkavállaló után járó kedvezmény: Mértéke: bruttó munkabér, de maximum 100.000 forintnak a 19,5%-a az első 2 évben, a harmadikban 9,75%. A teljes hónapra megilleti a kedvezmény, amelyben eléri a 2., 3. év végét.
• Szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozások kedvezménye: Mértéke: bruttó munkabér, de maximum 100.000 forintnak a 19,5%-a az első 2 évben, a harmadikban 9,75%. A teljes hónapra megilleti a kedvezmény, amelyben eléri a 2., 3. év végét.
• Tartósan álláskereső személy foglalkoztatása után érvényesítheő kedvezmény: Mértéke: bruttó munkabér, de maximum 100.000 forintnak a 19,5%-a az első 2 évben, a harmadikban 9,75%. A teljes hónapra megilleti a kedvezmény, amelyben eléri a 2., 3. év végét.

Hivatkozás: A szociális hozzájárulási adó mértékének csökkentéséről és az ezzel összefüggő más törvények módosításáról szóló 2019. évi XLVIII. törvény 4. §.
A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 2. § (4) bekezdés

Költségvetési támogatás: munkahely teremtési és bértámogatás (akkreditáció), és rehabilitációs hozzájárulásról külön-külön linken

Költségvetési támogatás

A rehabilitációs hatóság az akkreditált munkáltató részére pályázati úton támogatást nyújt
• a megváltozott munkaképességű munkavállalók rehabilitációs foglalkoztatásához (egyéni támogatás) vagy
• a munkahely rehabilitációs célú átalakításához (munkahely-teremtési támogatás)

ha a munkáltató a rehabilitációs hatóság komplex minősítése szerinti megváltozott munkaképességű személy vagy fogyatékossági támogatásban részesülő személy foglalkoztatását biztosítja.
Az egyéni támogatás keretében a megváltozott munkaképességű munkavállaló után fizetendő bérköltség, illetve a foglalkoztatás megváltozott munkaképességből fakadó többletköltségei támogatható. 2014. évben az egy munkavállalóra jutó támogatás összege közel 1,2 millió forint.
A munkahely-teremtési támogatás támogatási intenzitás nem haladja meg az elszámolható költségek 100%-át.
A támogatással foglalkoztatott személy részére utazási költségtérítés (munkába járáshoz kapcsolódó helyközi utazás költségeinek megtérítése; foglalkozás-egészségügyi vizsgálat, szakmai alkalmassági vizsgálat költségei), a munkáltató részére az ügyfél munkába járásához kapcsolódó csoportos személyszállítás támogatása is nyújtható. A program résztvevői képzés elősegítését biztosító támogatásban részesülhetnek.
Hivatkozás: 2011. évi. CXCI. törvény a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról (Mmtv.)évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról (Szja tv.)

évi XCII. törvény az adózás rendjéről (Art.)
327/2012. (XI.16.) Korm. rendelet a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról

1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról (Szja tv.) 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről (Art.) 327/2012. (XI.16.) Korm. rendelet a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról

Piaci előnyben részesítési lehetőség a csoportos rehabilitációs foglalkoztatást végző munkaadók számára. Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban való részvétel jogát a külön jogszabályban meghatározottak szerint 2007. január elsejétől fenntarthatja, illetőleg köteles fenntartani az olyan, védett foglalkoztatónak minősülő szervezetek, védett szervezeti szerződést kötött szervezetek, továbbá szociális foglalkoztatási engedéllyel rendelkező szervezetek számára, amelyek 50 százalékot meghaladó mértékben megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztatnak. Illetőleg az olyan szociális foglalkoztatás keretében szociális intézményben ellátottakat foglalkoztató szervezetekre, amelyek 50 százalékot meghaladó mértékben fogyatékos munkavállalókat foglalkoztatnak.
Hivatkozás: A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény

Közfoglalkoztatási jogviszonyban történő foglalkoztatás esetén részkedvezmény

Törvény írja elő a közfoglalkoztatás keretében végezhető tevékenységeket. Ugyancsak feltétel, hogy kizárólag olyan feladat látható el a közfoglalkoztatás keretében, mely feladat ellátására törvény nem ír elő közalkalmazotti, közszolgálati vagy kormányzati szolgálati jogviszonyt. A közfoglalkoztatásban végzett tevékenység továbbá nem lehet nyereségérdekelt, piac- és profitorientált.
A kedvezmény jogosultsági alapja
A közfoglalkoztatási programok támogatásának igénylése a tervezett közfoglalkoztatás helyszíne, országos közfoglalkoztatási program esetén a közfoglalkoztató székhelye szerint illetékes megyei/fővárosi kormányhivatal foglalkoztatási főosztályához benyújtott kérelem útján történik. A közfoglalkoztatási program keretében támogatást nyert közfoglalkoztatók bérköltség-támogatás formájában szociális hozzájárulási adókedvezményt vehetnek igénybe.
A kedvezmény mértéke
A részkedvezmény egyenlő a bruttó közfoglalkoztatási bér, de legfeljebb a bruttó közfoglalkoztatási garantált bér 130 százalékának 11%-ával.
A fentiekben hivatkozott közfoglalkoztatók által történő foglalkoztatás esetén kizárólag e kedvezmény érvényesíthető, tehát más, törvény alapján járó foglalkoztatási célú adókedvezményt e szervezetek nem vehetnek igénybe.
Általános információk az érvényesíthető adókedvezményekről
Hivatkozás: 2011. évi CLVI. törvény – egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról

Támogatások szociális intézményen belüli foglalkoztatáshoz

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény és a szociális foglalkoztatás engedélyezéséről és a szociális foglalkoztatási támogatásról szóló 112/2006. (V. 12.) Korm. rendelet alapján a szociális intézményekben gondozott személyek intézményen belüli foglalkoztatása, azaz a szociális foglalkoztatás után támogatás igényelhető (szociális foglalkoztatási támogatás). A szociális foglalkoztatási támogatást munka-rehabilitációs díjra, bérjellegű kifizetésekre, valamint a foglalkoztatáshoz kapcsolódó személyi és dologi kiadásokra, valamint tárgyieszköz-beszerzésekre kell fordítani.

A foglalkoztatás formája lehet munka-rehabilitáció, amelynek elsődleges célja a foglalkoztatott munkavégző képességének, készségeinek fejlesztése, valamint a fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás, amelynek célja a szociális intézményben ellátott személy számára munkafolyamatok betanítása és foglalkoztatása révén az önálló munkavégző képesség kialakítása, helyreállítása, fejlesztése, valamint az ellátott felkészítése védett munka keretében, illetve a nyílt munkaerőpiacon történő önálló munkavégzésre. A szociális intézményen belüli foglalkoztatás támogatása 2010. évtől pályázati rendszerben történik.
Hivatkozás: 1993. évi III. törvény és a szociális foglalkoztatás engedélyezéséről és a szociális foglalkoztatási támogatásról szóló 112/2006.

A rehabilitációs gazdasági menedzser,- szakértői tanácsadás és az oktatási folyamat valamint annak honorálása a következő módon strukturálható:

1.
Szakértői Támogatás:
Az ügyfelek, akik nem bírnak megfelelő szakmai tudással vagy nehezen értelmezik a hivatalos terminológiát, szakértői támogatást igénybe vehetnek. Ez magában foglalja a dokumentumok elemzését, vitatott kérdések azonosítását és releváns érvek kidolgozását.
2.
Képviselet:
Az ellátásokkal kapcsolatos jogorvoslati eljárásokban nem kötelező jogi képviselőt alkalmazni; az ügyfelek maguk is képviselhetik magukat vagy közvetlen hozzátartozójuk őket. A szakértői segítség azonban elősegítheti a peres eljárások hatékonyabb lefolytatását.
3.
Szakértői Díjazás:
A szakértői díjak az iratanyag komplexitásától és a válaszadás nehézségétől függnek. A szakértő tájékoztatást nyújt, segít a szakmai hiányosságok pótlásában és a dokumentáció szerkesztésében.
4.
Peres Eljárás Kimenetele:
A peres eljárás kimenetelét nem lehet előre garantálni; a bírói döntés a benyújtott kérelmek, nyilatkozatok és az igazságügyi szakértői vélemények alapján születik meg. Amennyiben utóbbiak kifogásolhatóak, az ügyfélnek fel kell készülnie azok vitatására, amelyben a tanácsadó és szakértő segítséget nyújthat.
5.
Szakértői Képesítés:
A szakértők, mint például Bernáthné Székely Julianna, rendelkeznek a szükséges képesítésekkel a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának koordinálására és menedzselésére.
6.
Szakértés Fogalma:
A ‘szakértés’ kifejezés a számlán nem orvosi vagy jogi szakértést jelöl, hanem az ügyintézési folyamat során nyújtott szakértői útmutatást és tanácsadást, valamint az oktatást, amelyet a NAV engedélyez. Ebben a kontextusban a szakértői munkavégzéshez nem szükséges jogi képesítés.
7.
Jogi és Adózási Követelmények:
A NAV adószámának a számlán való feltüntetése hivatalos követelmény, amely biztosítja az átláthatóságot és a jogszabályi előírásoknak való megfelelést.
8.
Szolgáltatások Díjazása:
A számlán szereplő összegek a nyújtott szolgáltatások teljes körét tükrözik, beleértve az oktatást, a tanácsadást és a szakértői tevékenységet.
9.
Szakmai Munka Díjazása:
A dokumentumok áttekintése, a tanácsadás és az ügy menedzselése időigényes és szakértelmet igénylő feladatok, amelyekért a szakértő által meghatározott díjazás indokolt és szükséges.
10.
Rehabilitációs Gazdasági Menedzser Szakértői Munkájának Jelentősége és Értéke:
Munkája elengedhetetlen a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának hatékony koordinálásában és menedzselésében. A jogi, orvosi és társadalomtudományi modulok átfogó ismeretével rendelkező szakértő multidiszciplináris megközelítése biztosítja, hogy az ügyfelek a legmagasabb szintű támogatást kapják, legyen szó oktatásról, tanácsadásról vagy az ügyintézési folyamat során nyújtott útmutatásról.
Ez a szakértői segítség nélkülözhetetlen a peres eljárások hatékony előrehaladásához, lehetővé téve az ügyfelek számára, hogy tájékozottabb döntéseket hozzanak. Különösen hasznos lehet azok számára, akik nem rendelkeznek a szükséges jogi ismeretekkel vagy tapasztalattal.

Hívjon most, és ingyenesen konzultálok Önnel pár percben!

Szakmai online lap, és más neves lapok cikkeiben szólalok meg rendszeresen riport alanyként rehabilitáció témában szakértőként.

“Újabb szabálymódosítás viheti tévútra a megváltozott munkaképességű emberek besorolását” Népszava cikkben rehabilitációs gazdasági menedzser, szakértőként részletesen ismertetem a megváltozott munkaképességű emberek besorolásának fontos szakmai kérdéseit.
Kritikus szemmel vizsgálom a jelenlegi rendszert és annak változásait, felhíva a figyelmet a rehabilitációs minősítés szabályzatának módosításával kapcsolatos aggályokra. Rávilágítok a pontozási rendszer hiányosságaira, amelyek befolyásolhatják a megváltozott munkaképességű emberek életét.
https://nepszava.hu/3237138_megvaltozott-munkakepesseguek-minosites-jogszabalyvaltozas-rehabilitacio-belugyminiszterium

Keressen bátran!