Nyugdíjemelés 2024.januártól 6% (Kötelező. Nem őrizte meg a vásárlóerejét a nyugdíj a stabilizációs törvény szerint. KSH adatközlése megbízható? Lásd lenti indoklást.)

6%–kal kell emelni 2024. 01.01-től – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 62. § (1)bekezdése alapján annak, aki jogosult volt a tárgyévet megelőző év legalább egy napjára, valamint a tárgyév januárjára társadalombiztosítási nyugellátásra:
– öregségi nyugdíjat,
– özvegyi nyugdíjat,
– szülői nyugdíjat,
– árvaellátást,
– baleseti hozzátartozói nyugellátást,
– mezőgazdasági szövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékot,
– mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékát,
– korhatár előtti ellátást,
– szolgálati járandóságot,
– átmeneti bányászjáradékot,
– táncművészeti életjáradékot,
– rokkantsági ellátást,
– rehabilitációs ellátást,
– baleseti járadékot,
– bányászok egészségkárosodási járadékát,
– fogyatékossági támogatást,
– vakok személyi járadékát,
– a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátást,
– polgármesterek közszolgálati járadékát,
– a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti kiegészítő rokkantsági támogatást,
– a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti árvák kiegészítő támogatását,
– a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény szerinti kiegészítő hozzátartozói támogatást,
– a hadigondozásról szóló törvény alapján a Tny. 62. §-ában foglaltak szerint megemelendő rendszeres pénzbeli ellátásokat,
– házastársi pótlékot,
– házastárs után járó jövedelempótlékot,
– nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékot,
– nemzeti gondozási díjat és azokat az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedésekkel vagy semmissé nyilvánított elítéléssel összefüggésben járó emeléseket és juttatásokat, amelyeknek a Tny. 62. §-ában foglaltak szerinti emelését kormányrendelet elrendeli.

2024. januárra járó ellátásokat a jogosultak számára már emelt összegben kell folyósítani.
Ha egy személy részére egyidejűleg több, e rendelet alapján emelendő ellátást folyósítanak, az ellátásokat külön-külön kell emelni.
Több nyugellátásra való jogosultságot érintő változás esetén a változás időpontjától kezdődően a saját jogú és a hozzátartozói nyugellátásokat emelt összegben kell továbbfolyósítani olyan összegben, mintha ez az ellátás a változás napját megelőzően is önállóan került volna folyósításra.

A rokkantsági járadék havi összege 2024. január 1-jétől 58 830 forint
A 2023. december 31-ét követő kezdő időponttól megállapított rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásra való jogosultság esetén az Mmtv. 9. és 12. §-a szerinti alapösszeg 137 655 forint

Hatály: 2024.01.01.
Hivatkozás: 524/2023. (XII. 1.) Korm. rendelete a nyugellátások és egyes más ellátások 2024. január havi emeléséről (MK 172/2023. 12.01.)

Hány fő részesült adott mértékű nyugellátásban 2023.januárjában? – KSH statisztikához, rehabilitációs szakértőként értelmezésem és álláspontom szerint a következőt mutatja:

Az országos átlagban az öregségi nyugdíj összege 208.168Ft volt 2023.jan.-ban.
Magyarország lakosságának kb. negyede: 2M400ezer ember részesült nyugdíjban vagy nyugdíjfolyósítás körébe tartozó ellátásban.
Rokkantsági ellátás átlagos összege 114.810Ft volt 2023.jan.
A nyugdíjban vagy nyugdíjfolyósítás körébe tartozó ellátásban részesülők 75,5%-a volt nyugdíjkorhatárt betöltött öregségi nyugdíjas,
a nők kedvezményes öregségi nyugdíjában 6,3% részesült,
hozzátartozói nyugellátásban 3,2%-uk részesült,
a megváltozott munkaképességűeknek járó ellátást 10,4%uk kapott.

A statisztikai adatok értelmezésekor figyelembe kell venni a kiindulási pontot és a mögöttes tényezőket. Ha az alapadatok nem pontosak vagy nem teljesek, az befolyásolhatja a következtetéseket.
Ezért fontos, hogy a statisztikai adatokat körültekintően elemezzük, és figyelembe vegyük azokat a körülményeket is, amelyek nem szerepelnek közvetlenül a jelentésekben vagy az indexekben.

Fontos megjegyezni, hogy a KSH adatai általános tendenciákat mutatnak, és nem feltétlenül tükrözik minden egyes nyugdíjas helyzetét. Az egyéni körülmények, mint például a megtakarítások mértéke, az egészségügyi állapot, és a családi támogatások, jelentős hatással lehetnek a fogyasztási szokásokra.
Az infláció, a bizonytalanság, a demográfiai változások, az egészségügyi kiadások, nyugdíjprémium és korrekciók együttesen határozhatják meg, hogy a nyugdíjemelések ellenére miért nem növekszik a fogyasztás.

A nyugdíjak vásárlóerejéről és a korrupció gazdasági hatásairól

Tény, hogy a rendelkezésre álló információk alapján a 2023-as év végén Magyarországon a fogyasztás nem növekedett, bizonyítják a következő adatok:
a gazdasági teljesítmény stagnált KSH adatai szerint,
a bruttó hazai termék (GDP) volumen változása nem mutatott növekedést az előző negyedévhez és az előző év azonos időszakához képest,
a háztartások fogyasztási kiadásai 4,2%al csökkentek az egy évvel korábbihoz képest (vagyis kevesebbet vásároltak),
a kiskereskedelem forgalma is jelentős, 10%-os csökkenést mutatott,
ami a lakosság fogyasztásának összeomlására utal.

Fenti adatok azt sugallják, hogy a fogyasztás nem növekedett 2023 végén sem.

A fogyasztás ösztönzése gyakran előnyös lehet egy ország gazdasága számára, mivel a magasabb fogyasztási szintek hozzájárulhatnak a gazdasági növekedéshez és az állami bevételek növeléséhez. Pl. adókedvezmények, támogatások, gazdaság élénkítő programok, hitel-kamatpolitika, bérnövekedés.

Azonban a valóság az, hogy
a magyarországi adófajták a legmagasabbak, számuk is, és növekedtek 2022-ről (51-ről) 2023-ra (59-re) is,
csökkentek a támogatások és kedvezmények is és a gazdaságnövelő programok száma is,
szigorítások történtek a hitelfelvétel terén is, és
bár nőtt a bér-, és nyugdíj, de az infláció gyors növekedése miatt a nyugdíjasok vásárlóereje csökkent és a nyugdíjemelések nem feltétlenül kompenzálták az árak emelését.

Fentiek azt jelentik, hogy a bér- és nyugdíjemelések ellenére a fogyasztói árak növekedése miatt a valós vásárlóerő csökkent, és fenti levezetés szerint a fogyasztás csökkent.

Az Eurostat legfrissebb adatai alapján Magyarország a 27 Európai Uniós tagállam közül a legszegényebb tagállamai között van, csak Spanyolországot, Görögországot, Bulgáriát és Romániát előzi meg hazánk sajnos.

Az elmúlt 20 évben, Magyarország EU-csatlakozása óta, a nyugdíjak éves növekedése átlagosan csak 1,8% volt,

figyelembe véve a pénzromlást is. Ez azonban nem ad teljes képet, mivel a román nyugdíjak vásárlóértéke, amely 2004-ben még csak a magyar nyugdíjak felét tette ki, 2023-ra 37%-kal meghaladta a magyar nyugdíjakat.

Ez azt jelzi, hogy a magyar nyugdíjak vásárlóereje jelentősen elmarad a román nyugdíjak mögött a GKI elemzése szerint.

Több tanulmány kimutatta, hogy a korrupció torzítja a jogállamiságot és gyengíti azokat az intézményi alapokat, amelyeken a gazdasági teljesítmény nyugszik.
Ezáltal akadályozza a befektetéseket, korlátozza a kereskedelmet, torzítja a kormányzati kiadásokat és erősíti az alvilági gazdaságot. Emellett a korrupció összefüggést mutat a szegénységgel és a jövedelmi egyenlőtlenségekkel is.
A korrupció közvetlenül befolyásolja a gazdasági teljesítményt, és az alacsony gazdasági teljesítmény szegénységhez vezet. Tehát a korrupció csökkentése javíthatja a gazdasági teljesítményt, ami növelheti a nyugdíjak vásárlóértékét és csökkentheti a szegénységet. Azonban ezek az összefüggések bonyolultak és több tényezőtől függnek, beleértve a politikai stabilitást, a jogállamiságot és a gazdaságpolitikát.

A szakértők (külföldi források bizonyítják) szerint Magyarország politikai stabilitása, jogállamisága és gazdaságpolitikája összetett kérdések, amelyeket a korrupció jelentősen befolyásol.
A korrupció negatív hatással van a gazdasági teljesítményre, ami csökkenti a nyugdíjak vásárlóerejét és hozzájárul a szegénység növekedéséhez
A jogállamiság terén Magyarország és az Európai Unió közötti viták az EU által felfüggesztett forrásokhoz kapcsolódnak, amelyek a jogállamiság és az emberi jogok védelméhez kötődő reformok megvalósításától függnek.
A politikai stabilitást illetően, a kormányzati döntések, mint például az uniós tagság kérdéseiben való álláspont vagy a választási rendszer módosításai, szintén befolyásolják az ország helyzetét
A gazdaságpolitika tekintetében a korrupció és a jogállamiság hiánya akadályozza a külföldi és belföldi befektetéseket, ami gátolja a gazdasági növekedést és a nyugdíjak reálértékének megőrzését
A nyugdíjrendszerek finanszírozási nyomása és a népesség elöregedése további kihívásokat jelent a nyugdíjak fenntarthatóságára
Ezek a tényezők együttesen hatnak a nyugdíjak vásárlóerejére, a gazdasági helyzetre és a szegénységre Magyarországon.

Magyarország a hitelminősítők által befektetésre NEM ajánlott országok közé tartozik,

mert a magyar gazdaság növekedése lassul, a költségvetési hiány növekszik, és a külső adósság magas. és
a KSH statisztikai adatok megbízhatóhatósága kétséges, mert a KSH nem veszi figyelembe a kormányzati ágazatban lévő állami vállaltok adósságát és túlbecsüli a GDP növekedését, a KSH által közölt 7,1%os GDP emelkedés helyett valójában CSAK 5,9% volt a magyar gazdaság bővülése 2021-ben.
Ez az adatokkal való játék hátrányosan érinti a magyar embereket, mert hamis képet fest a gazdaság állapotáról, és megtéveszti a döntéshozókat és a piaci szereplőket. Mert ha a GDP növekedése alacsonyabb, mint amit a KSH közöl, akkor az azt jelenti, hogy rosszabbul élünk, a magyar gazdaság kevésbé versenyképes, kevésbé vonzó a külföldi befektetők számára, és kevésbé képes finanszírozni a közkiadásokat. Ez pedig negatív hatással lehet a foglalkoztatásra, a bérekre, az árakra, a jövedelmekre, a nyugdíjakra, az egészségügyre, az oktatásra, és más szociális és kulturális tényezőkre.
A Cimmerzbank, a német gazdaság és a világ legnagyobb bankja, befolyásolhatja a pénzügyi piacokat, a gazdasági kilátásokat, és a politikai döntéseket. KSHnak meg kell felelni az európai standereknek, az EUrostat folyamatosan figyeli, de a hitelminősítők által NEM ajánlott országok közé tartozik M.o. ami befolyásolja életminőségünket, mert a befektetésre nem ajánlott országok:
– a befektetésre nem ajánlott országok: magasabb kamatot fizetnek az adósságukra, ami növeli a költségvetési kiadásokat és kevesebb pénz marad más fontos területre, mint az egészségügy, oktatás, közlekedés, …, ebből következően a hatalom felelős, mire mennyi pénzt oszt el a bevételből, amit még a csecsemő is fizet a neki vett pelenkából, a nyugdíjas, ha gyógyszert, élelmet vesz, rezsit fizet, …
– a befektetésre nem ajánlott országok: kevésbé vonzóak a külföldi befektetők számára, ami csökkenti a beruházásokat, a növekedést, a foglalkoztatást.
– a befektetésre nem ajánlott országok pénzneme gyengébb, ingatagabb, ami növeli az inflációt, árakat, hitelesek terheit.

AROPE európai mutató adataival mérte, ki a szegény, ha az egyén jövedelme nem éri el a teljes népesség mediánjövedelmének 60%át.

A Nyugdíjas Parlament Országos Egyesületének elnöke Karácsony Mihály adatai szerint a medián nyugdíj 2023 januárjában 184 725 forint volt, míg májusban pedig 185 675 forint. Ez alapján a nyugdíjas szegénységi küszöb – a medián nyugdíj 60 százaléka így körülbelül 111 000 forint. Ez az összeg azért fontos, mert 2023-ban a 119 999 forint alatti saját jogú nyugdíjban részesültek száma összesen 423 301 fő (151 896 férfi és 271 405 nő), tehát a Nyugdíjas Parlament szerint megállapítható, hogy a szegénységi küszöb alatt él a nyugdíjas társadalom 21 százaléka.

Nyugdíjreform 2025.03.31-ig

Az állam köteles megőrizni a nyugdíjak vásárló értékét a stabilitási törvény szerint.

Fentiekből következően jogszabály sértést, mulasztásos törvénysértést követ el akkor, amikor nem emeli a nyugdíjakat időközben is a stabilitási törvény szerint Tny.tv.szerinti november és január között is álláspontom szerint.
Ezért a nyugdíj és egyéb ellátások emelés NEM őrzi meg a nyugdíjak vásárló értékét a stabilizációs törvény szerint és NEM infláció követő sem év elején sem év végén, a törvény törvénysértő (emberi méltóságot, alapjogot sért)

Ugyanis 2021-ben és 2022-ben elmaradt 1,5%-os kiigazítást is már évek óta köteles lett volna a kormány nyugdíjat emelni ilyen mértékben, még ezzel is adós a nyugdíjasoknak (egyes ellátottaknak).

Tny.szerint:
Ha az év első 8 hónapjának tényadatai alapján az általános infláció és a nyugdíjas infláció közül legalább az egyik várhatóan meghaladja az év eleji nyugdíjemelés mértékét, akkor novemberben a különbözet mértékéig visszamenőleges hatályú kiegészítő nyugdíjemelést kell végrehajtani.
KSH szerint 2023. áprilisban a fogyasztói árak átlagosan 24,0%-kal haladták meg az egy évvel korábbit. A nyugdíjas infláció viszont 25,3% volt áprilisban. Ehhez képest a nyugdíjemelés 2023. januárban 15%-os volt.
Tény: az idei év első 6 hónapjában az általános infláció átlagosan 23,7% volt, a nyugdíjas infláció pedig ennél is lényegesen magasabb, 25,1%.

Ezek tények, és az is, hogy EU-ban kiugróan magas Magyarországon az infláció KSH szerint januárban 44%, februárban 43,3% márciusban 42,6% és tény, hogy nem kegy vagy jóindulat kérdése a nyugdíjemelés, mert a nyugdíjak értékállóságát a stabilitási törvény előírja, tehát kötelessége a kormánynak.

Nem igaz, hogy a magyar nyugdíjasokat, nyugdíjszerű ellátottakat eltartja az adófizető polgár, mert

olyan, mintha a nyugdíjas, nyugdíjszerű ellátott naponta adót fizetne, mivel amikor megállapítják a nyugdíjat, nyugdíjszerű ellátást, akkor NETTÓSÍTJÁK, vagyis a megállapításkor a bruttó keresetet csökkentik a járulékmértékek összegével, megszerzésekor érvényes mindenkori szabályok szerint, ezt követően pedig a „járuléktalanított” keresetek, jövedelmek naptári évenként csökkentésre kerülnek a személyi jövedelemadónak – a jövedelem megszerzésekor érvényes szabályoknak megfelelő szja-kulcs és a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendeletben meghatározott kedvezmények (például 1991. évben 3000 forint adójóváírás) – erre az összegre képzett összegével.
A nettósítás során nem lehet figyelembe venni a személyi jövedelemadójáról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerinti, összjövedelmet csökkentő kiadások és adókedvezmények mértékét (például családi adókedvezmény, 4 gyermek utáni adómentesség).
Vagyis a bruttó kereset nettósításakor, a jelenleg hatályos jogi szabályozás alapján, a járuléktalanítást követően, 15 százalékos személyi jövedelemadó kerül levonásra a keresetből. (Forrás:Adózóna)

Emellett naponta mindenki megfizeti ÁFA-ban az Orbán rendszerben kiemelkedően magas mesterségesen fenntartott infláció miatti rendkívül magas ÁFA-t, ami bevétel államnak, amit a nyugdíjasok is megfizetnek. Inkább úgy vélem: részben a magyar nyugdíjas tartja fenn a rendszert fentiek szerint.

Rehabilitációs szakértőként álláspontom:

• mulasztásos törvény sértés kormány részéről álláspontom szerint a stabilitási törvény szerint: az állam köteles megőrizni a nyugdíjak vásárló értékét,

• ha az értékállóság megtartása okán kell, akkor év közben többször szükséges kötelezően a törvény szerint akkor Tny.törvény okán meg kell tenni a nyugdíjemelést a kormánynak novemberben is, és
• ne csak infláció-, hanem bérkövető (svájci index) legyen ismét ny.emelés, amit megszüntetett jelen kormány

• emellett korrekcióra van szükség, az alacsonyabb összegű nyugdíjak felzárkóztatása érdekében, amit EU-s és hazai törvények írnak elő (volt ilyen 2010.előtt) és
• fizessen kamatot állam, mert használja az állam a nyugdíjasokat illető aktuális emelés mértékét, amit utólag ad oda, beismerte a novemberi évközi emeléssel a kormány, hogy a kiegészítés már korábban is járt volna az érintetteknek, ezért az államnak kamatot kell fizetnie, amiből élhetést biztosíthatott volna az érintett rászoruló és
• szükséges a 2025-re a kormány által vállalt nyugdíj reform értelmében fentieken felül a sávos nyugdíj emelés bevezetésére és negyed évente (Ausztriában van hasonló sávos), vagyis az alacsony nyugdíjakat magasabb %-ban, a magasabbakat alacsonyabb %-os mértékben emelni szükséges a társadalmi igazságosság és fenntarthatóság érdekében.
• Az árak általános emelkedése miatt a pénz veszít az értékéből, vagyis kevesebb árut és szolgáltatást lehet vásárolni ugyanannyi pénzért (infláció). A nyugdíjak értékét az infláció csökkenti, ha a nyugdíjemelés nem követi lépésről lépésre az áremelkedést. Ezért a kormány rendszeresen emelni köteles a stabilitási és Tny.törvény miatt a nyugdíjakat az infláció mértékével összhangban, és ha szükséges, utólag korrigálja az emelést
• A nyugdíjasok fogyasztói kosara azonban nem feltétlenül egyezik meg az átlagos fogyasztói kosárral, amely alapján az inflációt mérjük. Ha a nyugdíjasok által gyakrabban vásárolt termékek és szolgáltatások ára gyorsabban nő, mint az átlagos infláció, akkor a nyugdíjak reálértéke csökken.
  Ezért fontos figyelembe venni a nyugdíjas inflációt is a nyugdíjemelésnél.

Hivatkozás: Stabilitási törvény 4.§ /1/ szerint a kormány köteles gondoskodi a nyugdíjak reálértékének megőrzéséről A társadalmi nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI.tv.(Tny) 101.§/1/f) értelmében a nyugdíjak reálértékének megőrzése érdekében köteles a kormány a nyugellátások mértékét kormányrendeletben megállapítani A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről és ellátásról és szolgálati járandóságról szóló 2011.évi CLXVII.tv.9.§/2/ szerint köteles az állam megállapítani kormányrendeletben a korhatár előtti ellátások és szolgálati járandóságok emelésének mértékét megállapítani, amelynek meg kell felelnie a nyugdíjak reálértékének megőrzéséhez szükséges mértéknek

Nyugdíjreform 2025.03.31-ig, kormány terv:

A kormány az EUnak dokumentumot nyújtott be a helyreállítási források tervszerű felhasználására, ebből következően új nyugellátási rendszer léphet életbe 2025.03.31-vel, amely

• elősegíti a közép- és hosszútávú költségvetési fenntarthatóságot, (Ehhez szükséges lenne, hogy a nyugdíjak értéke nem csak az inflációhoz igazodik, hanem a gazdaság teljesítményéhez is. Ha a gazdaság jól megy, akkor a nyugdíjak is nőnek, ha rosszul, akkor stagnálnak vagy csökkennek, Azonban nem nőnek a nyugdíjak amikor jól megy a gazdaságnak, mert nem beépülő egyszeri juttatásként kap Prémiumot, 13.havit a nyugdíjas)
• megerősíti az alacsonyabb jövedelmű nyugdíjasoknak fizetett nyugdíjak megfelelőségét, értékállóságát (megjegyzem, a nyugdíjak nem értékállóak jelenleg sem, lásd fenn)
• hozzájárul a munkával töltött életszakaszok meghosszabbításához, (Hogyan, amikor nincs jelenleg mindenki számára elérhető egészségügyi ellátás az átlagember tapasztalata szerint?)
• a szükséges mértékben automatikus kiegyensúlyozó mechanizmusokat. (ami azt jelenti, hogy mindezen változásokat csak az emberi méltóság nem megsértésével szabad tenni, ami alapjog. Hogyan, amikor jelenleg is sérülnek alapjogok, az egészségügyi ellátáshoz, az élhetéshez, a lakhatáshoz, a létminimumhoz legalább hozzájutáshoz, a sztrájkjoghoz, a tudáshoz (színvonalas oktatáshoz),…?),
• változásokat vezet be a kormány a nyugdíjrendszerbe:
• 2024. végére elkészülő, nyilvános vitára bocsátott anyag már tartalmazza majd a nyugdíjkorhatár emelését, oly módon, hogy
• azt a várható élettartamhoz kötik (Hogyan, amikor jelenleg M.o. az EU tagállamai között a 24.helyen van, Bulgária, Románia, Lettország követi M.o.-t a 71-73 élethossz) M.o.76 év átlag élethosszal, a leghosszabb élettartamot Spanyolországban, Svédországban, Luxemburgban, Dániában élnek EU emberek  82-83 évig. M.o. 5 évvel elmarad EU átlagtól. 23 EU ország előzi meg a magyart.),
• anyagilag is ösztönözve a munkával töltött életszakaszok meghosszabbítását (hogyan, amikor EUban 23 állam előz meg és csak 3 nem abban, hogy milyen a várható élettartam? M.o. 5 évvel elmarad EU átlagtól.), valamint
• a korai nyugdíjba vonulás lehetőségeinek csökkentéséhez (A korai nyugdíjba vonulást már megszüntette 2012.01.01-jétől jelen kormány, a korkedvezményes, korengedményes, előrehozott,….nyugdíjat és várható élettartama a magyarnak 5 évvel elmarad EU átlagtól.)

Nem ismerjük még a részleteket, de a vázolt kormányzati felvetések sem stimmelnek, semmi alapjuk nincs fenti tény megjegyzésből következően sem a 2025.03.31.reformok terveknek. Ez a véleményem rehabilitációs szakértőként.

A dán vagy skandináv nyugdíjrendszer

nagy része tőkefedezetű, vagyis a befektetett pénzt befektetik és a nyugdíjkorhatár betöltése után visszafizetik a befizetőknek. 3 pilléren alapuló, amelyben van állami nyugdíj, magánnyugdíj és foglalkoztatói nyugdíj. Az állami nyugdíj alacsony, de mindenki megkapja, aki legalább 40 évet élt Dániában. A magánnyugdíj önkéntes, de az állam adókedvezményeket biztosít a befizetőknek. A foglalkoztatói nyugdíj a munkáltatók és szakszervezetek közötti megállapodáson alapján működik. A munkavállalók bérének egy részét automatikusan levonják és befektetik.
A dán vagy skandináv rendszer előnye, hogy átláthatóbb, rugalmasabb, biztonságosabb és fenntarthatóbb, mint a magyar rendszer. A dán nyugdíjrendszer hátránya hogy magasabb az adók-, járulékok.

A magyar nyugdíj rendszer 2 pilléres, felosztó-kirovó azt jelenti, hogy a nyugdíjasoknak azonnal kifizetik a befizetett járulékokat, és nem halmozódnak fel tőkefedezetként, nincs egyéni számlán gyűlő nyugdíjvagyon.
Ez a rendszer függ a demográfiai, gazdasági helyzettől és hosszú távon fenntarthatatlanná válik. Amíg fiatalok nem vándoroltak és született elég gyermek, mert jólét kiszámíthatóság jobb volt, addig nincs gond a fenntarthatósággal.

Az egészségi állapot és élethosszra is figyelemmel Magyarországon 65.életév a nyugdíj korhatár, ami EU átlag.

• A következők okán nem javasolt emelni a nyugdíj korhatárt álláspontom szerint:

1. A magyar demográfia állapota az uniós országok között nem túl kedvező. A magyar népesség 2050ig 14%al csökkenhet a legfrissebb adatok szerint, ami EU-ban a legnagyobb visszaesés.
2. A magyar 65 év felettiek aránya 2050ig eléri a 30%ot, ami EU-ban átlag
3. A nyugdíjkorhatár Magyarországon jelenleg 65 év, ami megegyezik az EU átlagával.

Magyarországon 75,7 évig élnek átlagosan. A EU-ban a legmagasabb élethossz kilátások Spanyolországban (83,4 év) és Olaszországban (81,3 év) a legalacsonyabbak Bulgáriában (73,6 év) és Romániában 74,2 év)
Magyarország a 27 tagállamból a 24. helyen áll élethosszban, rossz pozíció.

• A szív- és érrendszeri betegségekben Magyarország az uniós országok között az egyik legrosszabb helyen áll, 100ezer lakosra vetített 2019-es érték 381 volt, ami a legmagasabb EU-ban, több mint kétszere az átlagnak (155 fő).
• A rákos betegségekben Magyarország szintén az uniós országok között a legrosszabbak közé tartozik, 100ezer lakosra vetített 2018-es érték 328 volt, ami a legmagasabb EU-ban, 33%al magasabb az EU átlagnál (247).
• A dohányzásban Magyarország az uniós országok között a középmezőnyben helyezkedik el, 2019-ben a felnőtt lakosság 23%a dohányzott, ami hasonló EU átlaghoz (24%).
• Az elhízásban Magyarország az uniós országok között a negyedik legrosszabb helyen áll, 2019-ben a felnőtt lakosság 24%a volt elhízott, EU átlag 16%.
• A magyar korrupció az uniós országok között a legrosszabb. A Transparency International legfrissebb felmérése szerint Magyarország az EU legkorruptabb tagállama, 42 ponttal az utolsó helyen végzett a 0-tól 100-ig terjedő skálán.

A nyugdíjreform azzal kezdődik álláspontom szerint fentiekből következően, hogy

1. A korrupció csökkentése valószínűleg javítaná a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát is, mert több forrás maradna a nyugdíjak finanszírozására, és kevesebb lenne a visszaélés és a pazarlás. A korrupció ugyanis nem csak a gazdasági növekedést és a versenyképességet rontja, hanem a közpénzek elosztását és felhasználását is torzítja, ami hátrányosan érinti a nyugdíjasokat is.
2. A korrupció miatt ugyanis csökken a nyugdíjrendszerbe befolyó járulékbevétel, nő a nyugdíjrendszer kiadása, és romlik a nyugdíjrendszer átláthatósága és ellenőrizhetősége. Megszüntette jelenlegi kormány a nyugdíj alapot, a rehabilitációs alapot, a munkaerő-piaci alapot stb. ha ezek az alapok lennének, akkor átláthatóbb lenne a rendszer.

A dán (skandináv) állampolgárok havonta követhetik, hogy mennyi nyugdíjjárulékot fizettek be életük során, és milyen nyugdíjra számíthatnak, ha elérnek egy bizonyos életkort.

A korrupció elleni küzdelem tehát nem csak a jogállamiság és a demokrácia erősítését szolgálná, hanem a nyugdíjasok érdekét is. Indoklás:

A korrupció konkrétan azt jelenti, hogy valaki a közszolgálatban vagy a közpénzekkel visszaél a saját vagy mások előnyére. A korrupció sokféle formában megjelenhet, például megvesztegetés, hűtlen kezelés, közbeszerzési csalás, pártfinanszírozás, stb.
A korrupció nem csak a gazdasági növekedést és a versenyképességet rontja, hanem a közpénzek elosztását és felhasználását is torzítja, ami hátrányosan érinti a nyugdíjasokat is. A korrupció miatt ugyanis csökken a nyugdíjrendszerbe befolyó járulékbevétel, nő a nyugdíjrendszer kiadása, és romlik a nyugdíjrendszer átláthatósága és ellenőrizhetősége.

Magyarországon sajnos sok példa van a korrupcióra, amelyek érzékelhetőek a hétköznapi ember számára is. Néhány konkrét esetet a Transparency International Magyarország Fekete Könyve mutat be, amely az elmúlt négy év legsúlyosabb korrupciós eseteit gyűjti össze.Pl.:

• A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) támogatásainak elosztása során több milliárd forintot juttattak olyan cégeknek, amelyeknek a tulajdonosai vagy vezetői a kormányközeli üzleti körhöz tartoznak, vagy a kormánypártokhoz köthető szervezetekhez. A támogatások odaítélésének feltételei nem voltak átláthatóak és nem volt biztosítva a verseny és a pályázatok szakmai értékelése.
• A koronavírus-járvány alatt a kormány több milliárd forintért vásárolt lélegeztetőgépeket és teszteket, amelyeket túláraztak, és nem voltak megfelelő minőségűek. A beszerzések során nem volt nyilvános a szerződések tartalma, a beszállítók kiléte, és a kifizetett összegek A beszerzésekben érintett cégek között több offshore vagy kormányközeli üzleti körhöz köthető.
• A Mathias Corvinus Collegium (MCC) nevű magánalapítvány több mint 100 milliárd forint értékű közvagyont kapott a kormánytól, amelyet magánvagyonná alakított. Az MCC-nek átadott vagyon között voltak ingatlanok, földek, műkincsek, és részvények is. MCCnek nem kell elszámolnia a kapott vagyon felhasználásáról és nem ellenőrizhető hogy milyen célokat szolgál.
• A pandémia alatt a kormány több milliárd forintot költött sport- és egyházi támogatásokra, amelyek az egészségügyi kiadásokat felülmúlták. A sport- és egyházi támogatások nagy részét olyan projektekre fordították, amelyek nem voltak közérdekűek, vagy nem szolgálták a járvány elleni védekezést. A támogatás odaítélésének szablyai nem átláthatóak, és nem volt biztosított a pályázatok szakmai értékelése.

A nyugdíjasok is fizetnek adót és járulékot a fogyasztásukból, a nyugdíjat nettósították már akkor, amikor kiszámolták, vagyis a járulékot-adót levonva a nettó átlagjövedelemből számolták, ezért további adót nem vonnak belőle, adózott jövedelemként kezelik a nettósítás okán.
Ha a nyugdíjasok dolgoznak, akkor a munkabérükből ugyanannyi adót fizetnek, mint a fiatalabb adófizetők, Bár a nyugdíjasok kiadásai magasabbak, mint a fiatalabbaké, főleg az egészségügyi és a lakhatási költségek miatt.

Ezért a nyugdíjrendszernek nem csak a hasznosságot, hanem a méltányosságot is figyelembe kell vennie.

• A nyugdíjrendszernek biztosítania kell, hogy a nyugdíjasok megfelelő szintű jövedelemmel és szolgáltatásokkal rendelkezzenek, amelyek lehetővé teszik számukra az emberhez méltó életet.

A nyugdíjrendszernek tehát egyensúlyt kell találnia a hasznosság és a méltányosság között,

A méltányosság és a hasznosság egyensúlyára törekvő társadalom olyan társadalom, amely igazságosan és hatékonyan osztja el az erőforrásokat, és elősegíti a tagjainak jólétét.
A méltányosság azt jelenti, hogy mindenki egyenlő esélyekkel és jogokkal rendelkezik, és senki sem szenved hátrányt vagy diszkriminációt a származása, neme, életkora, vallása, véleménye vagy más tulajdonsága miatt.
A hasznosság azt jelenti, hogy a társadalom olyan döntéseket hoz, amelyek a lehető legnagyobb hasznot hozzák a lehető legtöbb ember számára, és minimalizálják a károkat és a veszteségeket.

A méltányosság és a hasznosság egyensúlyára törekedni nem csak erkölcsileg helyes, hanem racionális is.

A kutatások azt mutatják, hogy a méltányosabb társadalomban az emberek boldogabbak, egészségesebbek, biztonságban érzik magukat, műveltebbek, kreatívabbak, produktívabbak mint az egyenlőtlen társadalomban. A méltányosság tehát nem csak az egyének, hanem a társadalom egészének hasznára válik. A hasznosság pedig nem csak a társadalom, hanem az egyének érdekét is szolgálja, hiszen a hasznos döntések növelik az életminőséget, a gazdasági növekedést, a fenntarthatóságot és a stabilitást. A hasznosság tehát nem csak a közjó, hanem az egyéni jó is.

Dániában a társadalmi és gazdasági elosztás alapja a skandináv modell, amely magas adókat, széles körű szociális juttatásokat és jóléti szolgáltatásokat, valamint a piacgazdaság és a demokrácia összhangját jelenti. A dán társadalom egyenlőségre, szolidaritásra és biztonságra törekszik, de nem zárja ki a versenyt, a vállalkozást és az innovációt. A skandináv modell célja, hogy egyensúlyt teremtsen a méltányosság és hasznosság között.

Magyarországon a társadalmi és gazdasági elosztás alapja a posztszocialista modell, amely alacsony adókat (hazánkban ugyan a világon a legmagasabb 28% ÁFA ezzel szemben a legalacsonyabb majdnem az életszínvonal EU-ban), korlátozott szociális juttatásokat és jóléti szolgáltatásokat, valamint a piacgazdaság és a demokrácia ellentmondásait jelenti.
A magyar társadalom egyenlőtlenségre, elszigetelődésre és bizonytalanságra van kitéve, és gyakran szembesül a korrupció, a populizmus és az autoriterizmus kihívásaival. A magyar modell célja a hasznosságot maximalizálja, de nem élnek jólétben a társadalom tagja, a többség és a gazdasági növekedés nem fenntartható és nem igazságosságos.

A fejlettebb uniós országokban a társadalmi és gazdasági elosztás alapja a szociális piacgazdaság modellje, amely mérsékelt adókat, kiegyensúlyozott szociális juttatásokat és jóléti szolgáltatásokat, valamint a piacgazdaság és a demokrácia integrációját jelenti. Az uniós társadalom egyenlő esélyekre, kooperációra és stabilitásra törekszik, de nem hagyja figyelmen kívül a verseny, a diverzitás és az innováció értékét.
Az uniós modell célja, hogy a méltányosság és a hasznosság között kompromisszumot találjon.

Itt tudják, mire megy el az adó: így látják a Finnországban élő magyarok a világ legboldogabb országát:

https://rtl.hu/fokusz/2024/01/19/legboldogabb-orszagok-finnorszag-dania-izland-kulfoldon-elo-magyarok

A rehabilitációs gazdasági menedzser,- szakértői tanácsadás és az oktatási folyamat valamint annak honorálása:
1.
Szakértői Támogatás:
Az ügyfelek, akik nem bírnak megfelelő szakmai tudással vagy nehezen értelmezik a hivatalos terminológiát, szakértői támogatást igénybe vehetnek. Ez magában foglalja a dokumentumok elemzését, vitatott kérdések azonosítását és releváns érvek kidolgozását.
2.
Képviselet:
Az ellátásokkal kapcsolatos jogorvoslati eljárásokban nem kötelező jogi képviselőt alkalmazni; az ügyfelek maguk is képviselhetik magukat vagy közvetlen hozzátartozójuk őket. A szakértői segítség azonban elősegítheti a peres eljárások hatékonyabb lefolytatását.
3.
Szakértői Díjazás:
A szakértői díjak az iratanyag komplexitásától és a válaszadás nehézségétől függnek. A szakértő tájékoztatást nyújt, segít a szakmai hiányosságok pótlásában és a dokumentáció szerkesztésében.
4.
Peres Eljárás Kimenetele:
A peres eljárás kimenetelét nem lehet előre garantálni; a bírói döntés a benyújtott kérelmek, nyilatkozatok és az igazságügyi szakértői vélemények alapján születik meg. Amennyiben utóbbiak kifogásolhatóak, az ügyfélnek fel kell készülnie azok vitatására, amelyben a tanácsadó és szakértő segítséget nyújthat.
5.
Szakértői Képesítés:
A szakértők, mint például Bernáthné Székely Julianna, rendelkeznek a szükséges képesítésekkel a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának koordinálására és menedzselésére.
6.
Szakértés Fogalma:
A ‘szakértés’ kifejezés a számlán nem orvosi vagy jogi szakértést jelöl, hanem az ügyintézési folyamat során nyújtott szakértői útmutatást és tanácsadást, valamint az oktatást, amelyet a NAV engedélyez. Ebben a kontextusban a szakértői munkavégzéshez nem szükséges jogi képesítés.
7.
Jogi és Adózási Követelmények:
A NAV adószámának a számlán való feltüntetése hivatalos követelmény, amely biztosítja az átláthatóságot és a jogszabályi előírásoknak való megfelelést.
8.
Szolgáltatások Díjazása:
A számlán szereplő összegek a nyújtott szolgáltatások teljes körét tükrözik, beleértve az oktatást, a tanácsadást és a szakértői tevékenységet.
9.
Szakmai Munka Díjazása:
A dokumentumok áttekintése, a tanácsadás és az ügy menedzselése időigényes és szakértelmet igénylő feladatok, amelyekért a szakértő által meghatározott díjazás indokolt és szükséges, online történik.
10.
Rehabilitációs Gazdasági Menedzser Szakértői Munkájának Jelentősége és Értéke:
Munkája elengedhetetlen a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának hatékony koordinálásában és menedzselésében. A jogi, orvosi és társadalomtudományi modulok átfogó ismeretével rendelkező szakértő multidiszciplináris megközelítése biztosítja, hogy az ügyfelek a legmagasabb szintű támogatást kapják, legyen szó oktatásról, tanácsadásról vagy az ügyintézési folyamat során nyújtott útmutatásról.
Ez a szakértői segítség nélkülözhetetlen a peres eljárások hatékony előrehaladásához, lehetővé téve az ügyfelek számára, hogy tájékozottabb döntéseket hozzanak. Különösen hasznos lehet azok számára, akik nem rendelkeznek a szükséges jogi ismeretekkel vagy tapasztalattal.
11.
Egyéb foglalkoztatás koordinálása során nyújtott szolgáltatásaim:
– a szakvéleményekben leírtakat pontos kódolása, elemzése
– a foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezmények és speciális jogszabályok ismerete
– a helyes toborzás-, kiválasztá-s, beillesztés-, megtartás-, motiválás-, fejlesztés-, belső képzési rendszerek működtetése, bérgazdálkodás, teljesítményértékelés, 
– a munkahelyi légkör javítása, ami pozitívan hat a teljesítményre és versenyelőnyt jelent.

Hívjon most, és ingyenesen konzultálok Önnel pár percben!

Szakmai online lap, és más neves lapok cikkeiben szólalok meg rendszeresen riport alanyként rehabilitáció témában szakértőként.

“Újabb szabálymódosítás viheti tévútra a megváltozott munkaképességű emberek besorolását” Népszava cikkben rehabilitációs gazdasági menedzser, szakértőként részletesen ismertetem a megváltozott munkaképességű emberek besorolásának fontos szakmai kérdéseit.
Kritikus szemmel vizsgálom a jelenlegi rendszert és annak változásait, felhíva a figyelmet a rehabilitációs minősítés szabályzatának módosításával kapcsolatos aggályokra. Rávilágítok a pontozási rendszer hiányosságaira, amelyek befolyásolhatják a megváltozott munkaképességű emberek életét.
https://nepszava.hu/3237138_megvaltozott-munkakepesseguek-minosites-jogszabalyvaltozas-rehabilitacio-belugyminiszterium