A tizenharmadik havi nyugdíj, Prémium egyszeri – Nyugdíj újraszámítás

A tizenharmadik havi nyugdíj, egyszeri, nem épül be

13. havi nyugdíj és egyéb pénzbeli ellátások

A nyugdíjasok, ellátottak a tizenharmadik havi nyugdíj teljes összegét 2022.
februártól évente kézhez kapják 2024.02.hóig, először 2021.febr.-ban (akkor csak első negyed), négy éven át visszaépítik a 13.havi ellátást, (168/2020.(július 14.) MK, 202.évi LXXIX.tv.)

A 13. havi nyugdíj teljes összegét 2022 februárjától évente minden jogosult kézhez kapja. Az ellátás fokozatos visszaépítése 2021 februárjában kezdődött, és négy éven keresztül történt a 168/2020. (VII. 14.) Korm. rendelet és a 2020. évi LXXIX. törvény alapján. Jogosultak rá azok, akik:

  • a tárgyévet megelőző év legalább egy napján, és
  • a tárgyév februárjában (2025.01.01-től módosult) részesültek a törvényben meghatározott ellátások valamelyikében.

A 13. havi nyugdíj kiterjed más, meghatározott pénzbeli ellátásokra is, például:

  • korhatár előtti ellátás,
  • szolgálati járandóság,
  • rehabilitációs vagy rokkantsági ellátás,
  • baleseti járadék,
  • fogyatékossági támogatás,
  • vakok személyi járadéka, stb.

Kifizetési feltételek
A 13. havi nyugdíj összegét a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság automatikusan utalja minden év februárjában. A jogosultaknak külön kérelmet nem kell benyújtaniuk. A kifizetések postai úton vagy bankszámlára történnek, és az összeget a rendszeres havi ellátástól elkülönítve tüntetik fel.

Haláleset esetén
A jogosult halála esetén a fel nem vett 13. havi nyugdíj kifizetését a közös háztartásban élő hozzátartozók (házastárs, gyermek, unoka, stb.) igényelhetik, külön kérelem benyújtásával. Az igény benyújtási határideje a halál vagy a hagyatéki végzés jogerőre emelkedésétől számított egy év.

Hatályos: 2021.12.08.
Hivatkozás: 1997.évi LXXXI.tv.6/A. §, 102/K. § (Tny)
ennek a tv.-nek a végrehajtásáról szóló 168/1997. (X.6.) Korm.r. és 342/2020.
(VII.14.) Korm.r. és 684/2021. (XII.7.) Korm.r. MK 223/2021. sz.

Nyugdíjprémium


A nyugdíjprémiumot minden év novemberében kapják a jogosultak, amennyiben a gazdasági növekedés mértéke meghaladja a 3,5%-ot. Az összeg számítása a következő képlet alapján történik:

A prémium maximális összege 80.000 forint, mivel:

  • a GDP-növekedés 3,5% feletti része legfeljebb 4 lehet,
  • az ellátás 25%-ának felső határa 20.000 forint.

Ez a szabály a 1997. évi LXXXI. törvényben rögzített, és azóta változatlan. A prémium célja, hogy a nyugdíjasok részesüljenek a gazdasági növekedés eredményeiből, és ezáltal csökkenjen a jövedelmi szakadék.

Kifizetés
A nyugdíjprémiumot a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság automatikusan utalja, külön kérelem benyújtása nem szükséges.

2025-ös nyugdíjszabály-változások összefoglalása

1. Nyugdíjemelés

  • Mértéke: 3,2%-os emelés január 1-től, az infláció mértékének előrejelzéséhez igazítva.
  • Évközi korrekció: Amennyiben a tényleges infláció meghaladja a 3,2%-ot, novemberben visszamenőleges emelés lehetséges.

2. Valorizációs szorzók (Értékkövetés)

  • 2025-ben nyugdíjba vonulók előnye: A valorizációs szorzók várhatóan 13,7%-kal magasabbak lesznek, mint 2024-ben, kedvezőbb nyugdíjszámítást eredményezve.

3. 13. havi nyugdíj

  • Fizetés időpontja: Februárban érkezik, és törvényben rögzített szabály alapján az összege megegyezik a februári nyugdíjjal.
  • Feltételek módosulása:
    • Csak az jogosult, aki 2024 legalább egy napján nyugdíjas volt és 2025 februárjában is nyugdíjas.
    • Ez kizárja azokat, akik januárban elhunytak, mivel az örökösök nem kérhetik az összeget.

4. Méltányossági nyugdíjemelés

  • Küszöbérték emelése: 120 ezer forintról 140 ezer forintra nő.
  • Összeg: Legalább havi 3000 Ft, legfeljebb 8000 Ft.
  • Javaslat: Az érintetteknek érdemes január elején beadniuk a kérelmet, mert az erre elkülönített költségvetés gyorsan kimerülhet (összesen 1 milliárd Ft áll rendelkezésre).

5. Nők kedvezményes nyugdíja

  • Szabályok változatlanok:
    • Legalább 40 év jogosító idő szükséges.
    • Ebből legalább 32 év munkával szerzett szolgálati idő kell.

6. Nyugdíjkassza alacsony szintje (EU összehasonlításban)

  • Magyarország továbbra is az egyik legkevesebbet költő tagállam, a nyugdíjkassza a GDP 7,45%-át teszi ki, szemben az EU 10,9%-os átlagával.

7. Nyugdíjak vásárlóereje és relatív elszegényedés

  • A nyugdíjemelés inflációhoz kötött jellege nem garantálja a reálérték megőrzését.
  • A nyugdíjak keresetektől való leszakadása tovább nőhet, különösen, ha a bérek gyorsabban emelkednek, mint az infláció.
  • Az év végi infláció (szeptember-december) hatásai nem kerülnek teljes mértékben ellentételezésre.

8. Praktikus tanácsok

  • Az infláció becslésének pontatlansága miatt érdemes a nyugdíjemelésekre és a méltányossági kérelmekre időben reagálni.

A 13. havi nyugdíj és nyugdíjprémium hatása

  • Tények: 2021, 2022, 2023, 2024 és 2025-ben is volt 13. havi nyugdíj és nyugdíjprémium kifizetés.
  • Egyszeri jellegük: Ezek az intézkedések egyszeri kifizetést jelentenek, nem épülnek be a nyugdíj alapösszegébe. Ennek következtében a nyugdíjemelések során ezek nem növelik az ellátás összegét.
  • Hatékonysági kérdések: Nem alkalmasak a nyugdíjas szegénység csökkentésére, mivel az alapellátás hosszú távú emelését nem biztosítják. A tisztességes nyugellátás eléréséhez átfogó, emberközpontú nyugdíj-, oktatás-, egészségügyi és foglalkoztatási rendszerre lenne szükség.

Korrupció és gazdasági teljesítmény

  • Negatív hatások:
    • A korrupció torzítja a jogállamiságot, akadályozza a befektetéseket, gyengíti a gazdasági növekedést, és hozzájárul a szegénység növekedéséhez.
    • A jogállamiság terén fennálló problémák az EU által felfüggesztett forrásokhoz vezetnek.
  • Megoldási lehetőségek: A korrupció csökkentése, a jogállamiság erősítése és a befektetési környezet javítása növelhetné a gazdasági teljesítményt, ami hosszú távon a nyugdíjak reálértékének emelkedéséhez vezethetne.

Javaslataim a nyugdíjrendszer igazságosabbá tételére és a nyugdíjas szegénység csökkentésére:

  1. Minimális nyugdíjak emelése a létminimum szintjére:
    A jelenlegi rendkívül alacsony, 160 ezer Ft alatti nyugdíjak és szociális ellátások szintjének emelése a KSH által meghatározott létminimumra. Ez a lépés csökkentené a nagyon alacsony és nagyon magas nyugdíjak közötti igazságtalan különbségeket, mérsékelné a társadalmi feszültségeket, és biztosítaná az emberi méltóság alapfeltételeit.

  2. Infláció- és bérkövető nyugdíjemelési rendszer bevezetése:
    A nyugdíjemelések összehangolása az inflációval és a bérnövekedéssel, hogy a nyugdíjak reálértéke megőrizhető legyen, és ne csökkenjen a vásárlóerejük. Ez biztosítaná a tisztességes megélhetést az időskorúak számára.

  3. Egyszeri juttatások helyett beépített emelés:
    A 13. havi nyugdíj és a nyugdíjprémium egyszeri kifizetések helyett ezek összegét beépíteni az éves nyugdíjemelésekbe, hogy azok hosszú távon növeljék a nyugdíjasok jövedelmét, ne csak átmeneti megoldásként szolgáljanak.

  4. Fokozott figyelem a szegénységben élő nyugdíjasokra:
    Speciális támogatások és kedvezmények nyújtása azok számára, akik nyugdíja a létminimum alatt van, például egészségügyi ellátások, gyógyszerár-támogatás, lakhatási támogatások vagy rezsicsökkentés formájában.

  5. Korrupció csökkentése a gazdaság fenntarthatósága érdekében:
    A korrupció visszaszorítása érdekében hatékonyabb ellenőrzési mechanizmusok bevezetése, a jogállamiság erősítése, valamint az átláthatóság növelése a közpénzek felhasználásában. Ez hosszú távon javítaná a gazdasági teljesítményt, és növelné a nyugdíjak vásárlóerejét.

  6. Rugalmas nyugdíjrendszer kialakítása:
    Egy olyan rendszer bevezetése, amely figyelembe veszi az egyéni élethelyzeteket, például a munkában eltöltött évek számát, a fizikai és mentális egészségi állapotot, és ez alapján igazságosabb nyugdíjszámítást alkalmaz.

  7. Oktatás, egészségügy és foglalkoztatás fejlesztése:
    Az emberközpontú oktatás, egészségügyi és foglalkoztatási rendszer kiépítése, amelyek támogatják a hosszabb, egészséges életet és a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát.

A különösen megváltozott munkaképességű-, és hozzátartozói nyugellátások jogorvoslati lehetőségeinek fokozatos szűkítése 2012.01.-jétől máig 2025.01.01-ig:

2025.01.01-jétől a Testület kirendelésének megszüntetése (Pp. 315. § (2)) például megváltozott munkaképességű személyek ügyében. Ez a jogállamiság elveivel ellentétes, mivel szűkíti a jogorvoslat lehetőségét, mert ezzel igazságos eljáráshoz való jogot korlátozza, az Alaptörvény B) cikkének sérelme, amely garantálja a jogállamiságot, nemzetközi példákban (pl. Európai Emberi Jogi Bíróság) az ilyen korlátozások alapjogi aggályokat vetnek fel.

A jogállamiság sérelme

Amennyiben az igazságügyi szakértő vagy a jogalkotás során olyan döntések születnek, amelyek ellentétesek a jogállamiság alapelveivel, az nemcsak a megszerzett jogok sérelmét, hanem a jogbiztonság alapelveinek csorbulását is eredményezi.

Az Alaptörvény 2. cikke kimondja:
„Magyarország jogállam.”

A jogállamiság azt jelenti, hogy:

  • Az állam a nyilvános törvények alapján kormányoz, és a törvények mindenkire egyenlően vonatkoznak.
  • Elismeri és betartja a nemzetközi és hazai emberi jogokat.
  • A bíróságok függetlenek és pártatlanok.

Az Alaptörvény további cikkelyei is hangsúlyozzák a jogállamiság és az igazságszolgáltatás függetlenségének elvét:

  • 28. cikk: „A bíróságok a törvényeknek megfelelően ítélkeznek…”
  • 29. cikk: „A bíró ítélkező tevékenységében független és csak a törvényeknek alávetett.”
  • 30. cikk: „Mindenkinek joga van ahhoz, hogy valamely perben a jogait és kötelezettségeit független és pártatlan bíróság tisztességes tárgyaláson ésszerű határidőn belül bírálja el.”

  • A rokkantsági nyugdíj megszüntetése és annak ellátássá való átalakítása nemcsak a megszerzett jogok védelmével kapcsolatos aggályokat vet fel, hanem az emberi méltósághoz és az egyenlő bánásmódhoz való jog súlyos sérelmét is okozha

    1. Alapjogsértés és emberi méltóság

    Az Alaptörvény II. cikke kimondja:
    „Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz…”
    Ez az alapjog, az egyenlő méltósághoz való jog, az élethez való joggal összhangban azt biztosítja, hogy ne lehessen az emberi életek értéke között jogilag különbséget tenni.

    Ezt a megállapítást erősítette meg:

    • A 21/2010. (II.25.) AB határozat, amely kimondta:
      „Az egyenlő méltósághoz való jog az élethez való joggal egységben azt biztosítja, hogy ne lehessen az emberi életek értéke között jogilag különbséget tenni.”
    • A 27/2021. (XI.5.) AB határozat, amely kifejtette:
      „Az alkotmányos alapjogok tekintetében a szabályozás alkotmányosságát az alapvető jogok korlátozására irányadó szükségességi-arányossági teszt alapján kell megítélni, így a hátrányos megkülönböztetés tilalma, ha a megkülönböztetés sérti az emberi méltósághoz való alapvető jogot, kiterjed az egész jogrendszerre.”

    Az ellátás értékének csökkentése és az inflációval való követés elmaradása veszélyezteti a megélhetést és sérti az emberi méltóságot. Az állam hátrányosan különböztet meg egészségkárosodott embereket, akadályozva az élhetés biztosítását.

    2. A jogállamiság sérelme

    Az Alaptörvény 2. cikke kimondja:
    „Magyarország jogállam.”

    A jogállamiság azt jelenti, hogy:

    • Az állam a nyilvános törvények alapján kormányoz, és a törvények mindenkire egyenlően vonatkoznak.
    • Elismeri és betartja a nemzetközi és hazai emberi jogokat.
    • A bíróságok függetlenek és pártatlanok.

    Az Alaptörvény további cikkelyei is hangsúlyozzák a jogállamiság és az igazságszolgáltatás függetlenségének elvét:

    • 28. cikk: „A bíróságok a törvényeknek megfelelően ítélkeznek…”
    • 29. cikk: „A bíró ítélkező tevékenységében független és csak a törvényeknek alávetett.”
    • 30. cikk: „Mindenkinek joga van ahhoz, hogy valamely perben a jogait és kötelezettségeit független és pártatlan bíróság tisztességes tárgyaláson ésszerű határidőn belül bírálja el.”

    Amennyiben az igazságügyi szakértő vagy a jogalkotás során olyan döntések születnek, amelyek ellentétesek a jogállamiság alapelveivel, az nemcsak a megszerzett jogok sérelmét, hanem a jogbiztonság alapelveinek csorbulását is eredményezi.

    3. Hátrányos megkülönböztetés tilalma

    Az Alaptörvény XXVIII. cikke tiltja az emberi méltóságot sértő hátrányos megkülönböztetést. Az egészségkárosodott emberek rokkantsági nyugdíjának megszüntetése és alacsonyabb színvonalú ellátássá degradálása az alábbiakat eredményezi:

    • Diszkrimináció: A nyugdíjasok és az ellátottak közötti különbségtétel sérti az egyenlő bánásmód elvét.
    • Jövedelem csökkenése: Az ellátás értékének csökkentése az inflációval való korrekció hiányában méltatlan életkörülményeket teremt.
    • Jogbizonytalanság: A szabályozás változásai kiszolgáltatott helyzetbe hozzák az érintetteket.

    Következtetés

    Az állam kötelessége a megszerzett jogok, az emberi méltóság és az egyenlő bánásmód védelme. A rokkantsági nyugdíj megszüntetése és az ellátássá alakítása alkotmányossági és alapjogi szempontból kifogásolható, ezért érdemes az Alkotmánybírósághoz fordulni, illetve a hazai jogorvoslati lehetőségek kimerítése után az EJEB elé vinni az ügyet.

    A megszerzett jogok visszaható hatályú módosítása, különösen a rokkantsági nyugdíj megszüntetése és átalakítása megváltozott munkaképességű személyek ellátásává, alapjogi kérdéseket vethet fel, többek között az alábbi szempontok szerint:

    1. A rokkantsági nyugdíj megszüntetése (2012.01.01-től)

    A rokkantsági nyugdíj helyett a megváltozott munkaképességű személyek ellátását vezették be. Ez több hátránnyal járt az érintettek számára:

    • Nem nyugdíj: Az érintettek nem jogosultak méltányossági nyugdíjemelésre, nyugdíjsegélyre, és más, nyugdíjasokat megillető juttatásokra (hacsak erről külön rendeletben nem dönt a kormány).
    • Vásárlóérték csökkenése: Az ellátásokat nem a valódi aktuális inflációkövető emelése szerint indexálják, ezért az értékük az idő múlásával és a bérektől leszakadásával csökken.
    • Hitelfelvételi korlátozások: A bankok gyakran nem fogadják el a megváltozott munkaképességűek ellátását jövedelemként.
    • Egyéb hátrányok: Pl. nincs jogosultság nyugdíjas igazolványra vagy utazási kedvezményekre jogosultsági kör is szűkült
    • Hivatkozás: 2011.évi CXCI.tv. Alaptörvény és az Emberi Jogok Európai Egyezménye 57/2011.NFM rend.utazási kedvezményekről, 1998.évi XXVI.tv.FOT tv. 2003.évi LXXXIV.tv.a családok támogatásáról 1993.évi III.tv.szoc.ell.

      Megszerezett jogok védelme és abból származó hátrányok jogsérelmek

      A jogállamiság alapelve megköveteli a megszerzett jogok védelmét. A rokkantsági nyugdíj egy olyan társadalombiztosítási ellátás volt, amely:

      • Szolgálati idő és járulékfizetés alapján járt.
      • Hosszú távú jogosultságot biztosított a nyugdíjrendszeren belül.

      A megszerzett jogokat védő elv szerint az ilyen típusú jogok visszamenőleges módosítása vagy megszüntetése sértheti a jogbiztonságot. Az Európai Emberi Jogi Egyezmény (EJEE) és az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) gyakorlata szerint a megszerzett jogok visszaható hatályú csorbítása alkotmányos és nemzetközi jogi problémát jelenthet.

    • Alaptörvényi védelem

      Magyarország Alaptörvénye számos olyan alapelvet tartalmaz, amelyekkel ellentétes lehet a megszerzett jogok megszüntetése:

      • Jogállamiság elve (B) cikk): A jogbiztonság követelménye alapján a megszerzett jogok tiszteletben tartandók.
      • Szociális biztonság (XIX. cikk): Az állam köteles biztosítani a szociális biztonságot, különösen azok számára, akik életkoruk, egészségi állapotuk vagy más okok miatt önhibájukon kívül nem képesek megélhetést biztosítani.
      • Tilos a visszamenőleges hatályú jogalkotás (C) cikk (2)).

        Nemzetközi jogi dimenzió

        Az EJEE és az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlata szerint:

        • A tulajdonhoz való jogot (1. kiegészítő jegyzőkönyv, 1. cikk) érintheti egy nyugdíj vagy szociális juttatás megszüntetése, ha az jogosultságként megszerzett jövedelem volt.
        • Az igazságos eljáráshoz való jog (EJEE 6. cikk) megköveteli, hogy az érintettek megfelelő jogorvoslati lehetőséggel élhessenek a jogaik csorbítása ellen.

        Az EJEB ítéleteiben hangsúlyozta, hogy a megszerzett jogok védelme különösen fontos, ha az adott jog a megélhetés alapját képezi.

        Az ellátás degradálása és alapjogsértés

        A rokkantsági nyugdíj ellátássá alakítása több módon is sértheti az alapjogokat:

        • Diszkrimináció: A nyugdíjasok és az ellátásban részesülők között különbséget tesz, amely hátrányos helyzetet teremt az ellátásban részesülők számára.
        • Vásárlóérték romlása: Az infláció követése helyett az ellátás értéke csökkenhet, ami az érintettek méltányos életszínvonalát veszélyezteti.
        • Jogorvoslati lehetőségek korlátozása: A közigazgatási jogorvoslat megszüntetése sérti az EJEE által biztosított hatékony jogorvoslathoz való jogot.

          A rokkantsági nyugdíj megszüntetése és ellátássá alakítása alapjogsértő lehet a megszerzett jogok védelme, a jogbiztonság és a diszkrimináció tilalma szempontjából. Az érintettek jogainak védelme érdekében érdemes ombudsmani eljárást kezdeményezni, Alkotmánybírósághoz fordulni, vagy az EJEB-nél keresetet indítani, ha a hazai jogorvoslati lehetőségek kimerültek.

           

    • Hozzátartozói ellátásokban a közigazgatási jogorvoslat megszűnése

      A hozzátartozói ellátások (özvegyi nyugdíj, árvaellátás) esetében a közigazgatási jogorvoslat lehetősége megszűnt, és kizárólag bírósági úton lehet érvényesíteni az igényeket 2018-tól. Hivatkozás: a társadalombiztosítási ellátásokról szóló törvény és 2011.évi CXCI.tv.

      Megváltozott munkaképességűek ellátásainak közigazgatási jogorvoslatának megszűnése (2020.03.31.)

      2020. március 31-től a megváltozott munkaképességűek ellátásaival kapcsolatos ügyekben megszűnt a közigazgatási fellebbezés lehetősége, és kizárólag bírósági eljárásban lehet jogorvoslatot kérni. Hivatkozás: 2019.évi CXXVII. törvény módosítása.

      A rokkantsági nyugdíj megszüntetése és az új ellátási rendszer bevezetése több alapjogot is sért: az emberi méltóságot, az egyenlő bánásmódot, és a megszerzett jogok védelméhez való jogot. Alkotmányossági szempontból indokolt az Alkotmánybíróság és nemzetközi fórumok, például az Emberi Jogok Európai Bírósága bevonása.

      A szabályozás felülvizsgálata elengedhetetlen annak érdekében, hogy az állam garantálhassa a méltóságteljes élethez szükséges feltételeket és az egyenlő bánásmódot minden állampolgár számára.

Nyugdíj újra számítást

a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személyek (keresetkorlátra figyelni: az éves keretösszeg  (2023-b1n 18 x 232.000 Ft = 4.176.000 Ft) elérésére, mert az elérés hónapját követő hónaptól az év végéig szüneteltetik a korhatár előtti ellátás vagy a szolgálati járandóság összegét) kérhetik nyugdíjkorkorhatáruk betöltését követően, hogy

számítsák újra a változatlan összegben (az esetleges levonások nélkül) a korhatáruk betöltésének napján automatikusan öregségi nyugdíjjá alakult ellátásuk összegét, HA
az ellátásuk mellett végzett munkával legalább 365 nap szolgálati időt szereztek.

Továbbra sem kérhető:
– a korábban megállapított nyugdíjak újraszámítása arra hivatkozva, hogy változtak a valorizációs szorzók, (Tny.tv.)
– a nők kedvezményes nyugdíja újraszámítása arra hivatkozva, hogy az érintett hölgy időközben betöltötte a nyugdíjkorhatárát, (mert ő addig is nyugdíjban részesült, Tny.tv.)
– a közszférában szünetelő nyugdíj újraszámítása akkor, amikor a nyugdíjas közalkalmazotti vagy hasonló közszolgálati jellegű jogviszonya megszűnt és a nyugdíj folyósítása újraindult. (Tny.tv.)

KORHATÁR ELŐTTI ellátásra jogosult:

  • legkésőbb 2014. december 31-éig korkedvezményes munkakörben történt munkavégzése alapján korkedvezményt szerzett, és rendelkezik legalább 15 év szolgálati idővel,
  • a bányásznyugdíjról szóló 150/1991. (XII. 4.) Korm. rendelet 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint a bányásznyugdíjra való jogosultságot megszerezte,
  • 2011. december 31-éig az egyes művészeti tevékenységeket folytatók öregségi nyugdíjra jogosultságáról szóló 5/1992. (I. 13.) Korm. rendelet 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint öregségi nyugdíjra jogosultságot szerzett.
  • A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény (a továbbiakban: Khtv.) értelmében a szolgálati járandóságot a hatályos személyi jövedelemadó mértékének megfelelően csökkentett összegben kell folyósítani.
    Hszt.szerint nem csökkenthető a szolgálati járandóság a feltételek és kérelem alapján  (MÁK honlapján)A tizenharmadik havi nyugdíj, ellátás  2022.februártól minden évben, egyszeri juttatás!

(a rendelet megjelent 2021.12.07.)