Tartós ápolást véhzők időskori támogatása, távit, áolási díj,…

Az önkormányzatok szabadon dönthetnek a támogatások nagyságáról és formájáról.
A szociális törvény csak a kötelező ellátásokra vonatkozó szabályokat tartalmazza. Ebbe a körbe tartozik az időskorúak járadéka, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás, az ápolási díj, az alanyi és normatív közgyógyellátás, valamint az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság.
A módosítást megelőzően kötelező ellátások közül a rendszeres szociális segély mint ellátási forma megszűnt 2015.03.01-től, így az aktív korúak ellátására vonatkozó szabályozás egységessé vált.

A kötelező segélyek közül kikerült a lakásfenntartási támogatás és az adósságkezelési szolgáltatás.
A módosítás hatálybalépésekor már megállapított ellátásokat a módosítás hatálybalépése előtti szabályok szerint kell nyújtani, de 2015. január 1-jét követően már csak 2015. február 28-áig állapítható meg lakásfenntartási támogatás.
Az óvodáztatási támogatás a kötelező óvodáztatás bevezetésével, 2015. szeptember 1-jétől megszűnik.

A kötelező segélyek körén kívül további ellátások nyújtásáról és a jogosultsági feltételekről az önkormányzatok szabadon dönthetnek.
A szociális törvény az önkormányzatok által biztosítandó segélyek tekintetében annyit ír elő, hogy az önkormányzat a helyi viszonyokhoz mérten, a krízishelyzetben lévő személyek számára, illetve a helyi szociális problémák kezelésére települési támogatást nyújt. A települési támogatás egyes típusait és jogosultsági feltételeit az önkormányzat rendeletében határozza meg, ennek megfelelően a méltányossági közgyógyellátásra, a méltányossági ápolási díjra, valamint az önkormányzati segélyre vonatkozó szabályozást a szociális törvény a módosítás elfogadása után már nem tartalmazza.

A módosítások 2015. március 1-jén léptek hatályba.
A kötelező segélyek körén kívül további ellátások nyújtásáról és a jogosultsági feltételekről az önkormányzat szabadon dönthet. A szociális törvény az önkormányzatok által biztosítandó segélyek tekintetében annyit ír elő, hogy az önkormányzat a helyi viszonyokhoz mérten, a krízishelyzetben lévő személyek számára, illetve a helyi szociális problémák kezelésére települési támogatást nyújt. A települési támogatás egyes típusait és jogosultsági feltételeit az önkormányzat rendeletben határozza meg.

Távit: Tartós ápolást végzők időskori támogatása és ápolási díjról a lap alján

AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSA:

Az aktív korúak ellátása az aktív korú, nem foglalkoztatott személyeknek nyújtott ellátás, amely olyan személyeknek állapítható meg, akiknek a családjában az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem az öregségi nyugdíjminimum 90%-a (25 650 Ft) alatt van, és a családnak nincs a törvényi értékhatárt meghaladó vagyona. Az aktív korúak ellátása keretében kétféle támogatás állapítható meg, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, valamint a rendszeres szociális segély helyébe lépő egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás.
Aktív korúak ellátásának megállapítása 2015. március 1-től a járási hivatal hatáskörébe került..

A foglalkoztatást helyettesítő támogatás (FHT) szabályaiban nincs változás azon kívül, hogy a támogatást a járási hivatal állapítja meg.
A támogatás havi összege –2017-ben is 22.800Ft

Rendszeres szociális segély nevű ellátás 2015. március 1-től megszűnt. A korábban erre a támogatásra jogosult személyek más ellátásokra szerezhetnek jogosultságot.
Az új rendszer bevezetésének lépései a következők:
 A jelenleg rendszeres szociális segélyre jogosult személyek ellátásra való jogosultságát a jegyző 2015. január 1. és 2015. február 28. között felülvizsgálja.
 A felülvizsgálat eredményeként a jegyző határozatban megállapítja, hogy az ügyfél 2015. március 1-től milyen ellátásra lesz jogosult.
 Automatikusan, az új egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra lesznek jogosultak azok a személyek, akik azért jogosultak rendszeres szociális segélyre, mert egészségkárosodottnak minősülnek, vagy 14 év alatti gyermekük felügyeletét másképp biztosítani nem tudják.
 Ha vállalják a foglalkoztatást helyettesítő támogatáshoz kapcsolódó együttműködési kötelezettséget (álláskeresőként való nyilvántartásba vétel, együttműködés a munkaügyi központtal), akkor foglalkoztatást helyettesítő támogatást kaphatnak a nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betöltők, és azok, akik az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek alapján jogosultak jelenleg rendszeres szociális segélyre
 Ha a nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betöltő vagy az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek alapján rendszeres szociális segélyre jogosult személy az együttműködést nem vállalja, akkor az aktív korúak ellátására való jogosultságát meg kell szüntetni.

Az újonnan bevezetett egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás (EGYT) összegét a rendszeres szociális segély összegére vonatkozó szabályok alapján kell majd kiszámítani, egyedül a családi jövedelemhatár összege változik:

Az EGYT havi összege a családi jövedelemhatár összegének és a jogosult családja havi összjövedelmének különbözete, de nem haladhatja meg nettó közfoglalkoztatási bér 90%-át. (A nettó közfoglalkoztatási bér 90%-a, tehát az EGYT maximuma 2017-től változatlan bruttó 81530Ft, nettó 53810Ft, ennek 90%-a: 48 450 Ft.)
Ha az EGYT-re jogosult családja tagjának foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságot állapítottak meg, az EGYT összege nem haladhatja meg a nettó közfoglalkoztatási bér 90%-ának és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegének különbözetét. (Ebben az esetben az EGYT maximuma 25 650 Ft.)

A családi jövedelemhatár összege megegyezik a család fogyasztási egységeihez tartozó arányszámok összegének és az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 92%-ának szorzatával. (2015. február 28-ig az önym. 90%-áig kellett kiegészíteni a család jövedelmét. Az új szabályok szerint egy egyedülálló személy esetében a családi jövedelemhatár összege 26 220 Ft, mert a fogyasztási egység arányszáma:1, az önym. 92%-a: 26 220 Ft.)
Az Szt. 2015. február 28-ig hatályos 37/A. § (1) bekezdés alapján rendszeres szociális segély akkor állapítható meg és akkor folyósítható – kivéve az egészségkárosodásuk okán ellátásban részesülő személyeket – ha a személy nyilatkozatában vállalja az együttműködési kötelezettséget a települési önkormányzat által erre kijelölt szervvel. Az Szt. alapján az együttműködés intézményi feltételeiről a települési önkormányzat elsősorban a családsegítő szolgálat útján gondoskodik.

A rendszeres szociális segély ellátórendszerből történő kivezetésével megszűnt a családsegítés szerepe az aktív korúak ellátásában részesülők együttműködési kötelezettségének biztosításában. Az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra jogosult ellátotti kör részére speciális élethelyzetük miatt nem került előírásra együttműködési kötelezettség. A foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő személyek pedig az állami foglalkoztatási szervvel kötelesek együttműködni.

A lakásfenntartási támogatás szabályai 2015. március 1-étől kikerültek a szociális törvényből. Ettől az időponttól kezdődően a támogatás ebben a formában nem állapítható meg a kérelmezők részére.
Lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet utoljára 2015. február 28-án lehet benyújtani.
Azoknak az ügyfeleknek a jogosultsága, akik 2015. március 1. előtt kérelmezték a lakásfenntartási támogatást, a következőképpen alakul:
 Ha az ellátásra való jogosultságot 2014. december 31-ig megállapították, akkor az ügyfél a korábbi szabályoknak megfelelően egy év időtartamra jogosult a lakásfenntartási támogatásra.
 Ha a hatóság 2015. január 1-ét követően dönt a támogatásra való jogosultságról, akkor a lakásfenntartási támogatást csak 2015. február 28-ig lehet biztosítani.
Az önkormányzatok a települési támogatás keretében biztosíthatnak támogatást a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez.

Az adósságkezelési szolgáltatás szabályai 2015. március 1-étől kikerülnek a szociális törvényből. Ettől az időponttól kezdődően a támogatás ebben a formában nem állapítható meg a kérelmezők részére.
Azoknak az ügyfeleknek a jogosultsága, akik részére 2015. március 1. előtt került megállapításra az adósságkezelési szolgáltatás, a szolgáltatást a korábbi szabályok alapján kell nyújtani.
Az önkormányzatok a települési támogatás keretében biztosíthatnak támogatást a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek számára

A méltányossági közgyógyellátás szabályai 2015. március 1-től kikerülnek a szociális törvényből, ettől az időponttól kezdődően biztosítása nem lesz kötelező. Méltányossági közgyógyellátás iránti kérelmet utoljára 2015. február 28-án lehet benyújtani.
A korábban hatályos szabályokat kell alkalmazni, tehát az ellátásra való jogosultság egy éves időtartamban fennáll az alábbi esetekben:
 Ha az ellátásra való jogosultságot 2015. március 1-jét megelőzően megállapították, vagy
 Ha az ellátásra való jogosultság megállapítása iránti eljárás 2015. február 28-án folyamatban van.

Az önkormányzatok a települési támogatás keretében biztosíthatnak támogatást a gyógyszerkiadások viseléséhez.

Méltányossági ápolási díj:
Az ellátás biztosítása az települési önkormányzatok számára sosem kötelező. A méltányossági ápolási díj szabályai 2015. március 1-jétől kikerülnek a szociális törvényből.
A 2015. március 1-ét megelőzően megállapított ellátások az önkormányzat mérlegelésétől függően biztosíthatóak 2015. március 1-jét követően, települési támogatás formájában.
Az önkormányzatok a települési támogatás keretében ellátást biztosíthatnak a 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végző hozzátartozók részére.

Önkormányzati segély: Az önkormányzatok által biztosított ellátás neve 2015. március 1-jétől egységesen települési támogatás.
E támogatás keretében az önkormányzatok az általuk támogatandónak ítélt, rendeletükben szabályozott élethelyzetekre nyújthatnak támogatást. Az önkormányzat kötelezettsége abban áll, hogy a települési támogatásról rendeletet alkosson. Annak eldöntése, hogy e támogatás keretében milyen célokra, mely feltételek teljesülése esetén milyen összegű támogatást nyújt, teljes mértékben az önkormányzat mérlegelési jogkörébe tartozik.

Az Szt. által szabott egyetlen kötelezettség az, hogy a képviselő-testület a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére rendkívüli települési támogatást köteles nyújtani. A létfenntartást veszélyeztető élethelyzet, a létfenntartási gond meghatározása az önkormányzat jogosultsága, hasonlóan az ilyen helyzetekben nyújtandó támogatás összegének meghatározásához
Az Szt. a települési támogatás keretében biztosítandó juttatások körét példálózóan sorolja fel:

Települési támogatás keretében nyújtható támogatás különösen
a) a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez,
b) a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére,
c) a gyógyszer-kiadások viseléséhez,
d) a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére.
Az Szt. szabályozása szerint a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatást más jogszabály alkalmazásában lakásfenntartási támogatásnak kell tekinteni.
A települési önkormányzat képviselő-testületének a települési támogatás megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználása ellenőrzésének szabályairól szóló rendeletét legkésőbb 2015. február 28-áig kell megalkotnia.
Hivatkozás: 2014. évi CI. Törvény A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, a sportról szóló 2004. évi I. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról, éa 1993.évi III.tv. (Sztv)

Távit: Tartós ápolást végzők időskori támogatása

„(1) Tartós ápolást végzők időskori támogatására jogosult az a szülő, akinek az öregségi nyugdíjra való jogosultságát megállapították, ha azon napot megelőzően, amelytől kezdődően az öregségi nyugdíját megállapítják – ide nem értve az öregségi nyugdíj folyósítás nélküli megállapítását –, összeszámítva legalább 20 éven át saját háztartásában súlyosan fogyatékos, illetve tartósan beteg gyermekét ápolta, gondozta, és ezalatt legfeljebb napi 4 órában végzett otthonán kívül keresőtevékenységet, vagy a keresőtevékenységet az otthonában végezte.
(2) E § alkalmazásában
a) súlyosan fogyatékos a gyermek, ha a 41. § (3) bekezdés a) pontja szerint súlyosan fogyatékosnak minősül,
b) tartósan beteg a gyermek, ha a 41. § (3) bekezdés b) pontja szerint tartósan betegnek minősül.”
“(3) A tartós ápolást végzők időskori támogatásának havi összege 50 000 forint. A támogatás a jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjától, de legkorábban a kérelem benyújtását megelőző hatodik hónap első napjától állapítható meg. A támogatás a jogosultság kezdő hónapjára tekintettel is teljes összegben jár.
(4) A tartós ápolást végzők időskori támogatása nem minősül nyugellátásnak.”

“súlyosan fogyatékos személy az, akinek
aa) segédeszközzel vagy műtéti úton nem korrigálható módon látóképessége teljesen hiányzik, vagy aliglátóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik, és ezért kizárólag tapintó – halló – életmód folytatására képes,
ab) hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére és spontán elsajátítására segédeszközzel sem képes és halláskárosodása miatt a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad,
ac) értelmi akadályozottsága genetikai, illetőleg magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá tizennegyedik életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű, továbbá aki IQ értékétől függetlenül a személyiség egészét érintő (pervazív) fejlődési zavarban szenved, és az autonómiai tesztek alapján állapota súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető (BNO szerinti besorolása: F84.0-F84.9),
ad) mozgásszervi károsodása, illetőleg funkciózavara olyan mértékű, hogy helyváltoztatása a külön jogszabályban meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli, vagy állapota miatt helyváltoztatásra még segédeszközzel sem képes, vagy végtaghiánya miatt önmaga ellátására nem képes”

“tartósan beteg az a személy, aki egészségi állapotára figyelemmel előreláthatóan három hónapnál hosszabb időtartamban ápolásra, gondozásra szorul”
(Szt.44/A §/1/,/2/, 41.§/3/ a)b))

“a tartós ápolást végzők időskori támogatására az a személy is jogosult, akinek az öregségi nyugdíj folyósítása mellett egyidejűleg ápolási díjat is folyósítanak.”
(Szt.42. §/1/b))

A támogatás a jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjától, de legkorábban a kérelem benyújtását megelőző hatodik hónap első napjától állapítható meg, ha ebben az időpontban a jogosultsági feltételek fennállnak.
Az igénybejelentés időpontja az adatlap benyújtásának vagy postára adásának a napja.

A már megállapított támogatást a jogosult részére a nyugdíjfolyósító az öregségi nyugdíjjal együtt ugyanazon a törzsszámon folyósítja, amelyen az öregségi nyugdíjat. A támogatás végrehajtás alól mentes és adómentes ellátás, rendszeres pénzellátásnak (de nem nyugellátásnak) minősül. (Szt.4.§/1/i))

A tartós ápolást végzők időskori támogatását változatlanul csak a Magyarországon élő magyar állampolgár (vagy a bevándorolt, letelepedett, menekült, oltalmazott vagy hontalan) jogosult számára lehet megállapítani.

Nem jogosult a támogatásra az ilyen igénylő sem, ha részére nem állapították meg az öregségi nyugdíjat, vagy részére az öregségi nyugdíjat folyósítás nélkül állapították meg, vagy részére csak nyugdíjelőleget állapítottak meg.
Akkor sem jogosult támogatásra az egyéb feltételeknek megfelelő igénylő, ha nem tudja bizonyítani tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermeke(i) 20 éven át tartó otthoni ápolását.

Nem jár a támogatás, ha az igénylő nem a gyermekét, hanem más hozzátartozóját ápolta.

A támogatás iránti igény előterjeszthető személyesen a lakóhely vagy tartózkodási hely szerint illetékes kormányablak, vagy járási (kerületi) hivatal ügyfélszolgálatán, vagy postai úton a kérelmező lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatal járási (kerületi) hivatalának címezve. A postacím egységesen: 1916 Budapest.
A kérelem elbírálásához szükségesek

• a gyermek otthoni ápolása címén folyósított ellátásban részesülést alátámasztó adatok (ápolási díj, gyermekek otthongondozási díja, emelt összegű vagy kiemelt ápolási díj, gyermekgondozási segély vagy gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának időtartama), valamint
• a gyermek egészségi állapotára vonatkozó dokumentumok.
  A kérelmezőnek az adatlapon meg kell jelölnie a beteg gyermek otthoni ápolásának húsz évet elérő időtartamát.

A Magyar Államkincstár a gyorsabb és hatékonyabb ügyintézés érdekében a támogatás iránti igény elbírálásához a következő okmányok benyújtását vagy beküldését javasolja:

• ápolási díjra való jogosultságot megállapító határozat,
• gyermekek otthongondozási díjára való jogosultságot megállapító határozat,
• emelt összegű ápolási díjat vagy kiemelt ápolási díjat megállapító határozat,
• gyermekgondozási segélyt vagy gyermekgondozást segítő ellátást megállapító határozat,
• a gyermek tartós betegségére vagy súlyos fogyatékosságára vonatkozó orvosi dokumentumok, egyéb igazolások,
• a gyermek otthon ápolását igazoló egyéb dokumentumok.
  A támogatás iránti igény érvényesítése illetékmentes és költségmentes.

Az ápolási díj alapösszege 2020 januártól bruttó 39.365 Ft. (bruttó)

A fokozott ápolást igénylő, súlyosan fogyatékos személy gondozását, ápolását végző személy kérelmére megállapítható ápolási díj összege pedig a költségvetési törvényben meghatározott alapösszg 150%-a, 2020-ban 59.050Ft bruttó.
Az ápolási díjra való jogosultság a saját jogú nyugdíj mellett főszabályként megszűnik, ill. a saját jogú ellátás és az ápolási díj különbözete lehet.
Ez alól jelenleg egyetlen kivétel van: ha az érintett személy saját jogú nyugellátásban részesül (függetlenül annak összegétől) és

• a nyugdíj megállapítás kezdő napját megelőző napon súlyosan fogyatékos személy ápolása okán folyósított ápolási díjra vagy kiemelt ápolási díjra volt jogosult, és
• a nyugdíjmegállapítás kezdő napját megelőző 20 éven belül a súlyosan fogyatékos személy ápolása okán folyósított ápolási díjra vagy a kiemelt ápolási díjra való jogosultsága legalább 10 évig fennállt.
• (2017/212.sz.2017.12.15. Hatályos 2018.01.01.és 2020.01.01. és Szoc.tv.

Kiemelt ápolási díj
állapítható meg annak a személynek, aki a komplex minősítés alapján „E” minősítési kategóriába sorolt hozzátartozójának gondozását, ápolását végzi, vagy olyan hozzátartozójának gondozását, ápolását végzi, aki után a magasabb összegű családi pótlékot miniszteri rendeletben meghatározott súlyosságú betegségre vagy fogyatékosságra tekintettel folyósítják. „E” kategóriába azt sorolják, akinek az egészségi állapota 1-30% között van, rehabilitációja nem javasolt és önellátásra nem, vagy csak segítséggel képes.

A kiemelt ápolási díj összege a költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 180%-a (2020.01.01-jétől 70.860Ft 2018-ban 58.680 Ft,

A kiemelt ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez a következő igazolásokat kell mellékelni:
(1) 18. életévét betöltött személy esetén a rehabilitációs hatóság érvényes és hatályos szakhatósági állásfoglalását, bizottsági állásfoglalását, határozatát vagy hatósági bizonyítványát az ápolt személy egészségi állapotáról (a komplex minősítés eredményéről). Ha a 18. életévét betöltött ápolt személy nem rendelkezik a szükséges „E” minősítést tartalmazó, 2012. január 1-je után kiállított szakhatósági állásfoglalással, a lakóhelye szerint illetékes rehabilitációs hatóságtól kérheti a komplex minősítés elvégzését, melynek eredményéről hatósági bizonyítványt állítanak ki. A hatósági bizonyítvány kiállítása iránti kérelemhez, melyet az ápoltnak vagy gondnokának kell aláírni, csatolni kell a házi orvos által kiállított orvosi beutalót, zárójelentéseket, korábban kiállított szakvéleményt vagy szakhatósági állásfoglalást, ha az ápolt gondnokság alatt áll, gondnok kirendelő határozatot, vagy meghatalmazást.
(2) Gyermekek esetén a kiemelt ápolási díjra való jogosultságot megalapozó körülményekről szóló szakorvosi igazolást. A szakorvos az igazolást annak a személynek állítja ki, aki olyan 18. életévét be nem töltött hozzátartozójának ápolását, gondozását végzi, aki az 5/2003.(II.19.) ESzCsM rendelet 1. számú melléklete szerinti, az ott meghatározott súlyosságú betegségek vagy fogyatékosságok valamelyikében szenved, és akinek ezzel egyidejűleg kiemelt ápolási szükséglete áll fenn. Annak az ápolt személynek áll fenn kiemelt ápolási szükséglete, aki tartós betegségéből, fogyatékosságából eredően más személyes segítsége nélkül nem képes az illemhelyet használni, más személyes segítsége nélkül segédeszköz igénybevételével sem képes lakáson belül közlekedni, és más személyes segítsége nélkül nem képes az étkezéssel, a tisztálkodással vagy az öltözködéssel kapcsolatos tevékenységcsoportok közül legalá
Hivatkozás: 1993.évi III.tv.Szoc.tv.
Hatályos: 2018.01.01