Rehabilitációs hozzájárulás 2024.

A rehabilitációs hozzájárulás összege megegyezik a mindenkori minimálbér 9-szeresével. Ezért a mindenkori minimálbér összege lényeges kérdés REHABILITÁCIÓS hozzájárulás témában is.
Fent írtak okán 2021-ben marad a rehabilitációs hozzájárulás mértéke a 2020.évben megállapítottal, mert annak mértéke a tárgyév első napján a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalónak megállapított alapbér kötelező legkisebb összegének kilencszerese személyenként, évente.

2012. január óta a 2011. évi CXCI. (XII: 29.) tv.Mmtv. szabályozza a rehabilitációs hozzájárulás szabályait, amely a munkaadó plusz adója, ha nem foglalkoztat megváltozott munkaképességű embert a törvényben írtak értelmében.

Több mint 20 éve adott az a lehetőség, hogy megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásával (kvóta teljesítése minden országban) ki lehet váltani a rehabilitációs hozzájárulást.

A rehabilitációs hozzájárulás összege az 5 %-ból hiányzó létszámtól függ. A rehabilitációs hozzájárulás mértéke a tárgyév első napján a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalónak megállapított alapbér kötelező legkisebb
összegének kilencszerese személyenként, évente.
2008-ban 164 400 Ft/fő/év volt (Munkaügyi Közlöny, 2007/9),
2009-ben 177. 600 Ft/fő/év volt (Magyar Közlöny Hivatalos Értesítője, 37. szám).január 1.-től 964. 500 Ft/fő/év volt (Beiktatta: 2009.évi LXXVII tv 129.§)
2010. január elsejét követően 2012-ben és 2013-ban, és 2014-ben, 2015-ben, 2016-ban is az éves költségvetési törvény változatlan, így 964 500 Ft/fő/év összegben határozza meg rehabilitációs hozzájárulás mértékét.
2017-ben a mindenkori minimálbér (127.500Ft) kilencszerese összegben határozza meg a törvény: 1.147.500Ft/fő/év.
2018-ban (minimálbér 138.000Ft), így a rehabilitációs hozzájárulás mértéke: 1.242.000Ft/fő/év. (Mmtv.23.§ /5/)
2019-ben (minimálbér149.000Ft), így a rehabilitációs hozzájárulás mértéke: 1.341.000Ft/fő/év. (Mmtv.23.§ /5/)
2020-ban (minimálbér161.000Ft), így a rehabilitációs hozzájárulás mértéke: 1.449.000Ft/fő/év.(Mmtv.23.§ /5/)

2021-ben tárgyév első napján a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalónak megállapított alapbér kötelező legkisebb összegének kilencszerese személyenként, évente (a tárgyév első napján a minimálbér161.000Ft), így a rehabilitációs hozzájárulás mértéke: 1.449.000Ft/fő/év. (Mmtv.23.§ /5/)

2022-ban (minimálbér200.000Ft), így a rehabilitációs hozzájárulás mértéke: 1.800.000Ft/fő/év.(Mmtv.23.§ /5/)

2023-ban (minimálbér 232.000Ft), így a rehabilitációs hozzájárulás mértéke: 2.088.000FtFt/fő/év.(Mmtv.23.§ /5/)

2024-ben (minimálbér 266.800Ft), így a rehabilitációs hozzájárulás mértéke: 2.401.200FtFt/fő/év.(Mmtv.23.§ /5/)

Rehabilitációs hozzájárulást kell fizetnie a munkaadónak akkor,
• ha az általa foglalkoztatottak átlagos statisztikai állományi létszáma meghaladja a 25 főt,
• de az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű munkavállalók átlagos statisztikai állományi létszáma nem éri el a létszám 5 %.át

Mentesül a rehabilitációs hozzájárulás alól:
• a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény hatálya alá tartozó
rendvédelmi feladatokat ellátó szerv,
• a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter felügyelete alá tartozó, a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására
létrehozott, a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet,
• a honvédek jogállásáról szóló törvény1 szerinti honvédségi szervezet,
• a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.

E törvény 23. § /1/ bek. szerint a munkaadó a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, ha az általa foglalkoztatottak létszáma a 25 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát (a továbbiakban: kötelező foglalkoztatási szint, 25 fő).

Tájékoztató a rehabilitációs hozzájárulással összefüggésben a munka törvénykönyve 195. §-a szerint foglalkoztatott munkavállalók számbavételről, az átlagos statisztikai állományi létszám megállapítása során: több munkáltató által létesített munkaviszony esetén a munkavállaló az átlagos statisztikai állományi létszám meghatározásakor azon munkáltató tekintetében vehető figyelembe, a 2017.évi CL.tv.alapján az adókötelezettségeket teljesíti.

Az Mmtv. 1. § (2) bekezdés 7. pontja határozza meg a munkaadó fogalmát, mely szerint az Mmtv. alkalmazásában munkaadónak minősül a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 58. § (5) bekezdés c) pontja szerinti munkaadó. Ez utóbbi szerint munkaadó: az a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, illetve magánszemély és annak jogi személyiséggel nem rendelkező társasága, aki munkavállalót foglalkoztat, vagy foglalkoztatni kíván.

Az adózás rendjéről szóló 2017.évi CL törvény (Art.) szerint több munkáltató által létesített munkaviszony esetén a munkáltatók a munkaviszony létesítésével egyidejűleg kötelesek írásban az adókötelezettségek teljesítésére egy munkáltatót kijelölni, továbbá a kijelölt munkáltató személyéről a munkavállalót tájékoztatni. Kijelölés hiányában a több munkáltató által létesített munkaviszonyból eredő adókötelezettségek teljesítésére a munkaviszonyban érintett bármely munkáltató kötelezhető. A kijelölt munkáltató a munkavállaló tekintetében adókötelezettségeit saját nevében teljesíti. A bejelentésben a kijelölt munkáltató bejelenti az ugyanazon munkaviszony tekintetében a további foglalkoztató (e § alkalmazásában a továbbiakban: további foglalkoztató) adóazonosító számát, nevét, elnevezését, székhelyének címét, valamint a több munkáltató által létesített munkaviszonyban való részvétele kezdetét és a munkaviszonyból való kilépésének idejét.

Létszámon a Központi Statisztikai Hivatal munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz kiadott útmutatója szerinti, tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszámot kell érteni.
A statisztikai állományi létszámot egy tizedesjegyre kerekítve, a kerekítés általános szabályai szerint kell meghatározni.

A munkaadó foglalkoztatotti létszámának megállapításakor nem kell figyelembe venni 

• a közfoglalkoztatási jogviszonyban, valamint a közfoglalkoztatás támogatásáról szóló kormányrendelet szerint támogatott munkaviszonyban foglalkoztatott személyeket,az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai szerint jogszerűen alkalmazott munkavállalót,
• az önkéntes tartalékos katonai szolgálati viszonnyal rendelkező munkavállalót,
• a munka törvénykönyve alapján más munkáltatónál átmeneti munkát végző munkavállalót,
• a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó hivatásos és szerződéses katonát,
• a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban álló személyt annál a munkaadónál, aki őt nevelőszülőként foglalkoztatja.

A munkaadó foglalkoztatotti létszámának, illetve az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű munkavállalók létszámának megállapításakor a több munkáltatónál munkaviszonyban lévő

• munkavállalót a foglalkoztatottak létszámánál,
• megváltozott munkaképességű személyt a foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek létszámánál az Art (az adózás rendjéről szóló 2017.évi CL.tv.) szerint az adókötelezettségek teljesítésére kijelölt munkáltatónál kell figyelembe venni.

Munkaerő-kölcsönzéskor a kölcsönzött munkavállalót  

• a kölcsönvevőnél vagy
• ha erről a kölcsönvevőnek nyilatkozik, akkor a kölcsönbeadónál  kell a statisztikai létszám számításánál figyelembe venni.

A létszám megállapításakor a megváltozott munkaképességű személyek számához hozzá kell számítani azokat a személyeket is – legutoljára a 23. életévük betöltésének naptári évében – akik

• a köznevelési intézményben sajátos nevelési igényű gyermeknek vagy  
• felsőoktatási intézményben – a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint – fogyatékossággal élő hallgatónak minősültek.

A megváltozott munkaképességű személyekkel egy tekintet alá esik – tehát a létszámba a következők szerint beleszámítandó – az a személy is, aki a munkaszerződése szerint rehabilitációs mentori tevékenységet lát el, és a munkaszerződése szerinti napi munkaideje a 4 órát eléri. 

A kötelező 5 százalékos foglalkoztatási szintbe tehát beszámítható az a munkavállaló is, aki

• mentori tevékenységet lát el napi négy órát elérő munkaidőben a foglalkoztatónál, valamint
• a köznevelésben sajátos nevelési igényű gyermeknek, vagy felsőoktatási intézményben fogyatékossággal élő hallgatónak minősült munkavállalót, 23. életéve betöltésének naptári évéig.
  A mentor akkor számítható be a kötelező foglalkoztatási szintbe, ha a munkaszerződése szerint munkaköri tevékenységei közé tartozik a mentori feladatok ellátása, ezt napi 4 órában végzi, és rendelkezik a fentiekben felsorolt végzettségek valamelyikével.

A munkáltatónak ahhoz, hogy a kötelező foglalkoztatási szintbe beszámíthassa a sajátos nevelési igényű vagy fogyatékossággal élő fiatalt, ismernie kell az egészségi állapotra vonatkozó szabályokat, másrészt a minősítés igazolására szolgáló dokumentumokat.
A korábban sajátos nevelési igényű, vagy fogyatékossággal élő hallgatói státusszal rendelkező fiatal munkavállaló – 23 éves koráig – akkor számítható be a kötelező foglalkoztatási szintbe, ha a munkáltató rendelkezik valamely jelzett szakértői bizottság által, tanulmányai alatt a fiatalnak kiállított vélemény másolatával.

Az alábbi szervek által kiadott igazolások fogadhatók el:

2020. szeptember 1. előtt

• a tankerületi központok által fenntartott megyei (fővárosi) pedagógiai szakszolgálatok (szakértői bizottsági minőségükben eljárva),
• az ELTE Gyakorló Országos Pedagógiai Szakszolgálat,
• a rehabilitációs szakértői szerv, rehabilitációs hatóság (megyei/fővárosi kormányhivatal),
• szakorvos (szűk körű, speciális esetben) által kiadott igazolás sajátos nevelési igényről, fogyatékosságról.

2020. szeptember 1. után

• a tankerületi központok által fenntartott megyei (fővárosi) pedagógiai szakszolgálatok (szakértői bizottsági minőségükben eljárva),
• az ELTE Gyakorló Országos Pedagógiai Szakszolgálat által kiadott igazolás sajátos nevelési igényről, fogyatékosságról.

Az egészségi állapot igazolására szolgáló szakvélemények köre: a sajátos nevelési igény és a fogyatékosság megállapítására, valamint a kapcsolódó kedvezmények javasolására vonatkozó fórumrendszer 2020. szeptember 1-jén változott, azonban a kedvezmény érvényesítéséhez ezen időpontot megelőzően kiadott igazolások is felhasználhatók.

Megváltozott munkaképességű személynek kell tekinteni a plusz adó szempontjából (2011. évi CXCI. törvény 2 §, 22.§ 23-25 § és 38 § alapján):
– akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű,
– aki legalább 40 százalékos egészségkárosodással rendelkezik, az erről szóló szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás, hatósági bizonyítvány, minősítés érvényessége alatt,
– akinek a munkaképesség-csökkenése 50-100 százalékos mértékű, az erről szóló szakvélemény érvényessége alatt, vagy
– aki fogyatékossági támogatásban vagy vakok személyi járadékában részesül és a munkaszerződése szerinti napi munkaideje a 4 órát eléri.

A rehabilitációs hozzájárulás szempontjából megváltozott munkaképességűként beszámítható a kötelező foglalkoztatottsági szintbe:

• az Mmtv. (2011.évi CXCI.tv.) 33. § szerinti felülvizsgálattal érintett személyek a felülvizsgálat alapján hozott jogerős döntést követő harmadik hónap első napjáig, 
• az Mmtv. 38/C. § szerint a komplex minősítés alól mentesülő személyek a rokkantsági ellátás időtartama alatt,
• aki 2011. december 31-én a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 42. és 42/B. §-a szerint megváltozott munkaképességű munkavállalónak minősült vagy foglalkoztatása alapján a munkáltató 2011. decemberében megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtott költségvetési támogatásban részesült.

A megváltozott munkaképességű munkavállalót foglalkoztató munkaadó a rehabilitációs hozzájárulás megállapítása céljából nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a megváltozott munkaképességű munkavállaló természetes személyazonosító adatait, a társadalombiztosítási adóazonosító jelét, a munkaképesség változásának, egészségi állapotának, egészségkárosodásának mértékét, a fogyatékosság tényét, továbbá az ezek igazolására szolgáló okirat másolatát.
A nyilvántartást a munkáltató a foglalkoztatás megszűnését követő öt évig köteles megőrizni.

A rehabilitációs hozzájárulást a fizetésére kötelezett munkaadó maga vallja be, állapítja meg, és közvetlenül fizeti be az állami adóhatóságnál vezetett számla javára: NAV Rehabilitációs hozzájárulás bevételi számla elnevezésű, 10032000-06056281 számú számlára. (Mmtv 24.§ (1)). Az adófizetés határidejét a 2003. évi XCII. törvény 2. sz. melléklete tartalmazza.
A rehabilitációs hozzájárulásra év közben negyedévenként előleget kell fizetni.
A munkáltató a negyedévenkénti előleget az I–III. negyedévben, a negyedévet követő hó 20. napjáig fizeti meg. A befizetett előlegek és az éves hozzájárulás különbözetét az adóévet követő év február 25. napjáig köteles megfizetni. Az előleg mértéke a mindenkori tárgynegyedévre vonatkozó tényadatok alapján kiszámított éves rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség huszonöt százaléka. A negyedik negyedévre előleget fizetni nem kell. A rehabilitációs hozzájárulás a törvény által nem szabályozott kérdéseiben – pl. befizetés határideje- az adózás rendjéről szóló törvény (2003. évi XCII. törvény) rendelkezéseit kell alkalmazni.

Bernáthné Székely Julianna,
rehabilitációs gazdasági menedzser, szakértő
+36-20-420-20-39 julia.bernath@gmail.com