Szociális ellátás: közgyógy-ellátás, köztemetés,…

Természetben nyújtott szociális ellátások (pénzbeli helyett):
Lakásfenntartási támogatás
adósságkezelési szolgáltatás3.
Települési támogatás
Közgyógy-ellátás
Köztemetés

A lakásfenntartási támogatás szabályai 2015. március 1-étől kikerültek a szociális törvényből. Ettől az időponttól kezdődően a támogatás ebben a formában nem állapítható meg a kérelmezők részére.
Lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet utoljára 2015. február 28-án lehet benyújtani.
Azoknak az ügyfeleknek a jogosultsága, akik 2015. március 1. előtt kérelmezték a lakásfenntartási támogatást, a következőképpen alakul:
Ha az ellátásra való jogosultságot 2014. december 31-ig megállapították, akkor az ügyfél a korábbi szabályoknak megfelelően egy év időtartamra jogosult a lakásfenntartási támogatásra.
Ha a hatóság 2015. január 1-ét követően dönt a támogatásra való jogosultságról, akkor a lakásfenntartási támogatást csak 2015. február 28-ig lehet biztosítani.
Az önkormányzatok a települési támogatás keretében biztosíthatnak támogatást a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez.

Adósságkezelési szolgáltatás

Az adósságkezelési szolgáltatás szabályai 2015. március 1-étől kikerültek a szociális törvényből. Ettől az időponttól kezdődően a támogatás ebben a formában nem állapítható meg a kérelmezők részére.
Azoknak az ügyfeleknek a jogosultsága, akik részére 2015. március 1. előtt került megállapításra az adósságkezelési szolgáltatás, a szolgáltatást a korábbi szabályok alapján kell nyújtani.

Települési támogatás

Az önkormányzatok a települési támogatás keretében biztosíthatnak támogatást a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek számára.
Hivatkozás: átmeneti rendelkezésekre: Szt. 134/C.§ (1)-(2) bekezdés

E támogatás keretében az önkormányzatok az általuk támogatandónak ítélt, rendeletükben szabályozott élethelyzetekre nyújthatnak támogatást.
Az önkormányzat kötelezettsége abban áll, hogy a települési támogatásról rendeletet alkosson.

Annak eldöntése, hogy e támogatás keretében milyen célokra, mely feltételek teljesülése esetén milyen összegű támogatást nyújt, teljes mértékben az önkormányzat mérlegelési jogkörébe tartozik. Az Szt. által szabott egyetlen kötelezettség az, hogy a képviselő-testület a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére rendkívüli települési támogatást köteles nyújtani. A létfenntartást veszélyeztető élethelyzet, a létfenntartási gond meghatározása az önkormányzat jogosultsága, hasonlóan az ilyen helyzetekben nyújtandó támogatás összegének meghatározásához.
Az Szt. a települési támogatás keretében biztosítandó juttatások körét példálózóan sorolja fel:
Települési támogatás keretében nyújtható támogatás különösen
a) a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez,
b) a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére,
c) a gyógyszer-kiadások viseléséhez,
d) a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére.
Az Szt. szabályozása szerint a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatást más jogszabály alkalmazásában lakásfenntartási támogatásnak kell tekinteni.
A települési önkormányzat képviselő-testületének a települési támogatás megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználása ellenőrzésének szabályairól szóló rendeletét legkésőbb 2015. február 28-áig kell megalkotnia
Hivatkozás: az átmeneti rendelkezésekre: Szt. 134/C.§ (3) bekezdés Szt. 45§

Közgyógy – ellátás

A szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapot megőrzéséhez és helyreállításaihoz kapcsolódó kiadásainak csökkentésére közgyógyellátási igazolvány igényelhető. Ezzel az igazolvánnyal rendelkező személy térítésmentesen jogosult a társadalombiztosítási támogatásba befogadott járóbeteg-ellátás keretében rendelhető gyógyszerekre, ideértve a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszereket is, a gyógyszerkerete erejéig. A gyógyászati segédeszközökre, ideértve a protetikai és fogszabályozó eszközöket is, valamint azok javítását és kölcsönzését. Az orvosi rehabilitáció céljából igénybe vehető gyógyászati ellátásokra.

2006.július 01.-től a közgyógy – ellátás gyógyszer szolgáltatása esetében a szükségletekhez jobban igazodó felhasználás érdekében ún. gyógyszerkeret bevezetésére került sor.
A gyógyszerköltség megállapítása során legfeljebb havi 6 000 Ft-ig vehetők figyelembe a nem csak szakorvos által rendelhető gyógyszerek. Ha a kérelmező havi gyógyszerköltsége ezt az összeget meghaladja, a 6 000 Ft feletti összeg a szakhatósági állásfoglalásban a csak szakorvos által rendelhető gyógyszerek figyelembe vételével, az egészségbiztosítási szerv vezetőjének döntése alapján állapítható meg.
Az egyéni gyógyszerkeret összege a jogosult egyéni, havi, rendszeres gyógyszerköltsége (2011-ben is ez maximum havi 12 000 Ft lehet). Az eseti keret éves összege 2011-ben is 6 000 Ft. Ha a jogosult részére egyéni gyógyszerkeret nem állapítható meg, a gyógyszerkeret megegyezik az eseti kerettel.
a) alanyi jogon
b) normatív alapon
c) méltányossági alapon (2015.03.01-től megszűnt megállapíthatósága)
a) Alanyi jogon (2020.01.01-jétől 4 évre megállapítja meg hivatal a jogosultságot megállapító határozat meghozatalát követő 15. naptól):

• az aktív korúak ellátására jogosult egészségkárosodott személy;
• a pénzellátásban részesülő hadigondozott és a nemzeti gondozott;
• a rokkantsági járadékos;
• rokkantsági ellátásban részesül és az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg a 30%-os mértéket,
• az Mmtv. 30. § (4) bekezdés b) pont ba) alpontjának vagy 32. § (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásával rokkantsági ellátásban részesül és 2011. december 31-én I. vagy II. csoportú rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult,
• az Mmtv. 31. §-ának alkalmazásával öregségi nyugdíjban részesül és 2011. december 31-én I. vagy II. csoportú rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, vagy
• öregségi nyugdíjban részesül, és a nyugdíjra való jogosultságának megállapítását megelőző napon a ga) vagy gb) alpont hatálya alá tartozott;
• az, aki, vagy aki után szülője vagy eltartója magasabb összegű családi pótlékban részesül.

• b) Normatív alapon jogosult közgyógy – ellátásra az a személy (2020.01.01-jétől 2 évre állapítja meg hivatal a jogosultságot megállapító határozat meghozatalát követő 15. naptól),
• akinek esetében a havi rendszeres gyógyító ellátásnak az 50/A. § (4) bekezdése szerint elismert térítési díja (a továbbiakban: rendszeres gyógyító ellátás költsége) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 10%-át meghaladja, feltéve, hogy a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 105%-át, egyedül élő esetén a 155%-át. A rendszeres gyógyító ellátás költségének számításánál az Eb. 23. § b), d) és e) pontja alapján fizetendő térítési díjat nem kell figyelembe venni.

Ki állapítja meg? Járási Hivatal (2015.03.01.től, ill. alanyi jogosultság esetén Korm.hiv.
Összeg, forma: a közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkező személy térítésmentesen jogosult a társadalombiztosítási támogatásba befogadott
-* egyes gyógyszerekre, gyógyszerkerete erejéig

• gyógyászati segédeszközökre, protetikai és fogszabályozó eszközökre (ideértve a javítás költségeit is), valamint az orvosi rehabilitáció céljából igénybe vehető gyógyászati ellátásokra.
  Igény benyújtás formája: A közgyógy-ellátásra való jogosultság megállapítása iránti kérelmet az igénylő lakcíme szerint illetékes Járási Hivatalban kell benyújtani 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet mellékletét képező 9. számú melléklet szerinti formanyomtatványon. A kérelem elbírálásához a havi rendszeres gyógyító ellátásokról a kormányrendelet 10. számú mellékletét képező igazolást, a háziorvos tölti ki.

Ezen kívül:
a) alanyi jogcím esetén igazolni kell valamelyik ezen jogcímhez szükséges feltétel fennállását, normatív és méltányossági jogcím esetén csatolni kell a jövedelemigazolásokat, illetve ezen utóbbinál igazolni kell a rendeletben foglalt egyéb feltétel fennállását. FONTOS! Alanyi jogcím esetén nem kell csatolni a háziorvos igazolását, ha a kérelmező nyilatkozik arról, hogy egyéni gyógyszerkeret megállapítására nem tart igényt. A háziorvosi igazolást zárt borítékban a kérelmező nevének és TAJ-számának feltüntetésével kell csatolni a kérelemhez.

Az egyéni gyógyszerkeret összege a jogosult egyéni havi rendszeres gyógyszerköltsége, de 2006. évben legfeljebb havi 12 000 Ft lehet. A 2006. évet követően az egyéni gyógyszerkeret legmagasabb havi összegét az éves központi költségvetésről szóló törvény határozza meg.
Amennyiben az egyéni rendszeres gyógyszerköltség a havi 1000 Ft-ot nem éri el, egyéni gyógyszerkeret nem kerül megállapításra.
Az eseti keret éves összege 2006. évben 6000 Ft. A 2006. évet követően az eseti keret összegét az éves központi költségvetésről szóló törvény határozza meg. Amennyiben a közgyógyellátásra jogosult személy részére egyéni gyógyszerkeret nem kerül megállapításra, a gyógyszerkeret megegyezik az eseti kerettel.

Igény benyújtás helye: Járási Hivatal
Folyósítás: a jogosultság alanyi jogcím esetén KÉT évre, 2020.01.01-től NÉGY évre, egyéb esetben egy évre helyett 2020.01.01-től KÉT ÉVRE kerül megállapításra.
Hivatkozás: 1993. évi III. Törvény, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról, 63/2006. (III.27.) Korm.rend.

Köztemetés

Ki állapítja meg? A települési önkormányzat képviselő-testülete.
Összeg, forma: A haláleset szerint illetékes települési önkormányzat polgármestere gondoskodik az elhunyt személynek az eltemettetéséről, ha nincs, vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik.
Hivatkozás: 1993. évi III. Törvény, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról