Özvegyi nyugdíj, árvasági ellátás, szülői nyugdíj, öregségi nyugdíj,

Özvegyi nyugdíj: Jogosult: A házastárs, az elvált házastárs és az élettárs kaphat. Az özvegyi nyugdíj ideiglenes vagy állandó lehet. Ideiglenes özvegyi nyugdíj fő szabályként egy évig jár, annak. akinek a házastársa öregségi, rokkantsági nyugdíjasként halt meg, vagy az öregségi-rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte.
Az elhunyt jogán árva- ellátásra jogosult, másfél évesnél fiatalabb gyermeket eltartó özvegynek az árva 18 hónapos életkorának betöltéséig jár az ideiglenes özvegyi nyugdíj.
Fogyatékos vagy tartósan beteg gyermek esetén az ideiglenes özvegyi nyugdíj azonos feltétellel a gyermek harmadik születésnapjáig folyósítható.

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően özvegyi nyugdíjra az jogosult, aki házastársa halálakor:
– a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító életkort betöltötte, vagy
– rokkant, vagy
– házastársa jogán legalább kettő árvaellátásra jogosult gyermek ellátásáról gondoskodik.

Az özvegyi nyugdíj akkor is jár, ha az erre jogosító feltételek valamelyike a házastárs halálától számított tíz éven belül bekövetkezik.
Megállapítás: Kormányhivatalon belül a nyugdíjbiztosítási igazgatóság
Összeg, forma: Az ideiglenes özvegyi nyugdíj egyébként annak a nyugdíjnak az 60 %-a, amely az elhunytat öregségi nyugdíjként, rokkantsági nyugdíjként vagy baleseti rokkantsági nyugdíjként halála előtti időpontban megillette, vagy megillette volna.
Hivatkozás: 1997. évi LXXXI. Törvény

Árvaellátás Jogosult: Az a gyermek jogosult – ideértve a háztartásban vagy az élettársi közösségben együtt élők egy háztartásban nevelt, korábbi házasságból, élettársi együttéléséből származó gyermeket is –, akinek szülője a haláláig az öregségi, a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte, vagy öregségi-, rokkantsági nyugdíjasként halt meg. Az örökbefogadott gyermek vér szerinti szülője jogán árvaellátás nem jár, kivéve, ha a gyermeket a vér szerinti szülő házastársa fogadta örökbe.
Árvaellátás jár a nevelt gyermeknek, a testvérnek és unokának is, ha őt az elhunyt saját háztartásában eltartotta, és a gyermeknek tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs.

Az árvaellátás az árva tizenhatodik életévének betöltéséig jár.
Ha az árva oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, az árvaellátás a tanulmányok időtartamára, de legfeljebb huszonöt éves életkorának betöltéséig jár. (Ha az árva jogosultságának a megszűnése előtt megrokkan, a rokkantság tartamára az árvaellátás életkorra tekintet nélkül megilleti.)
Megállapítás: Kormányhivatal nyugdíjbiztosítási igazgatóság.
Összeg, forma: Gyermekenként annak a nyugdíjnak a harminc százaléka, ami az elhunytat öregségi, rokkantsági nyugdíjként, baleseti rokkantsági nyugdíjként halála időpontjában megillette, vagy megillette volna.
A fenti nyugdíj hatvan százaléka jár annak a gyermeknek,
a) akinek mindkét szülője elhunyt,
b) akinek életben lévő szülője rokkant.

Ha a gyermek mindkét szülője után jogosult az árvaellátásra, azt az árvaellátást kell folyósítani, amelynek összege számára előnyösebb.
A 2009. december 31-ét követően megállapított árvaellátás legkisebb összege: 24. 250-Ft.
Hivatkozás: 168/1997. (X. 6.) Korm. rend. 64/D. §

Szülői nyugdíj: Jogosult: az a szülő jogosult, akinek gyermeke az öregségi, illetve a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő megszerzése után, vagy öregségi, rokkantsági nyugdíjasként halt meg, amennyiben:

• a szülő gyermekének a halálakor már rokkant volt, vagy a hatvanötödik életévét már betöltötte, és
• a szülőt a gyermek a halálát megelőzően egy éven át túlnyomó részben eltartotta.
  Túlnyomó részben eltartottnak az minősül, akinek a nyugellátása, a gyermeke (unokája) elhalálozásának időpontjában nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.
  E feltételek megléte mellett szülői nyugdíjra jogosult az a nevelőszülő is, aki a nevelt gyermeket tíz éven át eltartotta. Annak a szülőnek, aki gyermeke halálakor nem volt rokkant, szülői nyugdíj csak abban az esetben jár, ha az elhalálozástól számított tíz éven belül megrokkan, és tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs. A szülői nyugdíjra vonatkozó rendelkezéseket a nagyszülőre és unokára is megfelelően alkalmazni kell.

Megállapítás: Kormányhivatalon belül a nyugdíjbiztosítási igazgatóság.
Összeg, forma: A szülői nyugdíj mértéke azonos az özvegyi nyugdíj mértékével (a feltételektől függően vagy 50, 25 vagy 30 százalékos).
Hivatkozás: 1997. évi LXXXI. Törvény

Baleseti hozzátartozói nyugellátás: Jogosult: a) túlnyomóan üzemi baleset vagy foglalkozási betegség következtében rokkant, és
b) az egészségkárosodás következtében
ba) az Rjtv. 1. §-ának b) pontja szerinti kereső tevékenységet nem folytat, vagy
bb) az Rjtv. 1. §-ának c) pontja szerinti keresete, jövedelme legalább 30 százalékkal alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresete, jövedelme havi átlagánál, és
c) táppénzben, baleseti táppénzben nem részesül.

Megállapítás: Kormányhivatalon belül a nyugdíjbiztosítási igazgatóság
Összeg, forma: A baleseti rokkantsági nyugdíj mértéke függ:

• a rokkantság fokától és
• a szolgálati idő tartamától.
  A baleseti rokkantsági nyugdíj összege a rokkantsági csoportokhoz igazodóan meghatározott mértékű, a
  – III. rokkantsági csoportban a havi átlagkereset 60,
  – II. rokkantsági csoportban a havi átlagkereset 65,
  – I. rokkantsági csoportban a havi átlagkereset 70 százaléka.
  Hivatkozás: 1997. évi LXXXI. törvény

Saját jogú nyugellátások
1) Öregségi nyugdíj
a) öregségi teljes nyugdíj (feltétel Tny: 20 év szolgálati idő kell, és az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése, nem kell a keresőtevékenységet megszüntetni az igényléshez 2019-től)

b) öregségi résznyugdíj (15 év szolgálati idő kell)
c) előrehozott öregségi nyugdíj(NINCS 2012.01.01-től)
d) csökkentett összegű öregségi nyugdíj(NINCS 2012.01.01-től)

A nyugdíjkorhatár betöltése előtti nyugdíjba vonulás további lehetősége:(ezen felsoroltak NINCSENEK 2012.01.01-től, csak a nők kedvezményes nyugdíja: az a hölgy igényelheti ezt a kedvezményes nyugellátást, aki legalább 40 évi jogosító időt szerzett, és azon belül alapesetben legalább 32 év munkával szerzett szolgálati időnek minősül.)
e) Korkedvezményes öregségi nyugdíj(NINCS 2012.01.01-től)
f)Korengedményes öregségi nyugdíj(NINCS 2012.01.01-től)
2.) rokkantsági nyugdíj(NINCS 2012.01.01-től)
3.) Baleseti rokkantsági nyugdíj(NINCS 2012.01.01-től)

Hozzátartozói ellátások
1.) Özvegyi nyugdíj
2.) árvaellátás
3.) Szülői nyugdíj
4.) Baleseti hozzátartozói nyugellátás

Saját jogú nyugellátások: Öregségi nyugdíj formái:
Az öregségi nyugdíj, mint saját jogú nyugellátás, meghatározott életkor elérése és meghatározott szolgálati idő megszerzése esetén járó ellátás.
Mindkét jogosultsági feltételnek együttesen kell teljesülnie.

Öregségi teljes nyugdíj
Jogosult: A 2008. december 31-ét követő időponttól megállapításra kerülő öregségi nyugdíj esetében:
A társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra jogosító öregségi nyugdíjkorhatára annak, aki
a) 1952. január 1.-e előtt született, a betöltött 62. életév,
b) 1952.-ben születt, a 62. életév betöltését követő 183. nap,
c) 1953.-ban született, a betöltött 63. életév,
d) 1954.-ben születt, a 63. életév betöltését követő 183. nap,
e) 1955.-ban született, a betöltött 64. életév,
f) 1956.-ban születt, a 64. életév betöltését követő 183. nap,
g) 1957.-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév. [Tny. 18. § (1)]

Öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki
a) a születési évének megfelelő – a fenti bekezdésben meghatározott – öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és
b) legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik, valamint
c) azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, a Tbj. 5. § (1) bekezdés a)-b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll. [Tny. 18. § (2)]

2011.január 1-jétől rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék, rendszeres szociális járadék és átmeneti járadék nem állapítható meg, helyüket a rehabilitációs vagy rokkantsági ellátás veszi át, ezek egységes táppénzszerű ellátás körébe tartoznak.

Öregségi résznyugdíjra az jogosult, aki

a) az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és
b) legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik, valamint
c) azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi résznyugdíjat megállapítják, a Tbj. 5. § (1) bekezdés a)-b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll. [Tny. 18. § (3)]
Öregségi nyugdíj-jogosultság táblázata
Születési év Öregségi teljes nyugdíjra (min. 20 év szolg. idő),
illetve résznyugdíjra (min. 15 év szolg idő) jogosultak

Nyugdíjkorhatár Igényjogosultság éve
1949 62. év 2011
1950 62. év 2012
1951 62. év 2013
1952 62. év +183 nap 2014 – 2015
1953 63. év 2016
1954 63. év +183 nap 2017 -2018
1955 64. év 2019
1956 64. év +183 nap 2020 – 2021
1957 65. év 2022
1957 után 65. év –

A NŐK életkortól független nyugdíj-jogosultsága [Tny. 18. § (2a) – (2d)]

Öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki
a) legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik, és
b) azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, a Tbj. 5. § (1) bekezdés a)-b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll. [Tny. 18. § (2a)]

A (2a) bekezdés tekintetében jogosultsági időnek minősül a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal, valamint a terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel szerzett szolgálati idő. [Tny. 18. § (2b)]

A (2a) bekezdés alapján az öregségi teljes nyugdíj nem állapítható meg, ha a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő nem éri el a harminckét évet, olyan nő esetén pedig, akinek a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, a harminc évet. [Tny. 18. § (2c)]

A (2c) bekezdésben előírt jogosultsági idő – ha a jogosult a saját háztartásában öt gyermeket nevelt – egy évvel, minden további gyermek esetén további egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökken. Saját háztartásban nevelt gyermeknek azt a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermeket kell tekinteni, aki a jogosulttal életvitelszerűen együtt élt és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra került ki, vagy megfelelt a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 12. § (2) bekezdése szerinti feltételeknek. [Tny. 18. § (2d)]

Jogosultsági időként elismerhető szolgálati idők Tny. R. 12. §

Nem jogosult öregségi teljes, illetve résznyugdíjra
a) az a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek (a továbbiakban: uniós rendeletek) hatálya alá tartozó személy, aki EGT-államban,
b) az a szociálpolitikai (szociális biztonsági) egyezmény hatálya alá tartozó személy – ha az egyezmény eltérően nem rendelkezik -, aki a szerződő államban – az igénylő nyilatkozata, illetve az ügyben hatáskörrel rendelkező külföldi szerv adatszolgáltatása alapján – azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi nyugdíjat megállapítják, a Tbj. 5. § (1) bekezdés a)-b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonynak megfelelő jogviszonyban áll. [Tny. 18. § (4)]
Megállapítás: regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóság.
Összeg, forma: regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóság és a jogszabály által meghatározott.
Öregségi nyugdíj legkisebb összege: 28. 500, – Ft
Hivatkozás: A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997.évi LXXXI. törvény és végrehajtásáról a 168/1997.(X.6.) Korm.rendelet