Érti a határozatát? Nem ért egyet a döntéssel? Növelné esélyét a sikeres perre? Ne hagyja, hogy elvegyék vagy csökkentsék a jogos ellátását!

Hívjon most pár perces ingyenes konzultációért! Mint rehabilitációs gazdasági menedzser és tapasztalt szakértő, felkészítem Önt a felülvizsgálatra, hogy elkerülhesse a pert is. Támogatom a beadványok elkészítését, menedzselem az ügyintézést, és lépésről lépésre megalapozom az esetét, hogy magabiztosan képviselhesse magát a bíróságon és elérhesse céljait.

Emlékezzen, a rehabilitációs rendszer 2012 óta bonyolult és változatos, a jogszabályok pedig folyamatosan frissülnek. 2020 márciusa óta megszűnt a közigazgatási fellebbezés lehetősége a megváltozott munkaképességű személyek ellátásában és egyéb ellátások ügyében. Ezért különösen fontos szakértői segítséget kérni az ügyintézésben, a kereseti kérelem és a bizonyítási indítványok megfogalmazásában. A szakmai-, jogi útvesztőkben könnyű eltévedni, és ha nem rendelkezik megfelelő ismeretekkel, akár már az eljárás előtt elbukhatja az ügyét.

Az ügy sikerét számos tényező befolyásolhatja, többek között a kirendelt szakértő véleménye is, amelyet szakértelem nélkül nem tud hatékonyan megvitatni. A per megnyeréséhez fel kell ismernie a szakértői vélemény ellentmondásait és hiányosságait, és meg kell tudnia indokolni, miért nem helytállóak azok. Ehhez szakmai jogszabályok ismerete és megfelelő bizonyítékok szükségesek. Szakmai álláspontommal segítek bizonyítani az igényeit a szakmai szabályok alapján, így növelve az ellátások megítélésének esélyét, vagy akár a per elkerülését is. Segítek visszaszerezni az elvett vagy csökkentett ellátásokat, és abban, hogy a valós állapotnak megfelelő ellátás kerüljön meghatározásra. További információkért és sikertörténeteimért látogasson el weboldalamra és Facebook-oldalamra.

Hívjon most pár perces ingyenes konzultációért és legyen Ön is hamarosan az elégedett ügyfeleim között!

A rokkantsági nyugdíj rendszerének átalakítása Európában és Magyarországon

A rokkantsági nyugdíj rendszerének átalakítása Európában és Magyarországon különböző időpontokban és módon történt, de általános tendencia volt a rokkantsági ellátások összehangolása az öregségi nyugdíjrendszerrel. Néhány pl.:

Nyugdíjrendszer átalakítás Ausztriában

2014-ben vezették be az új rokkantsági nyugdíj rendszert, csak akkor lehet igényelni, ha a munkavállaló nem képes legalább három órát dolgozni naponta, és nem várható, hogy ez a helyzet javuljon. A rokkantsági nyugdíj összege függ a szolgálati időtől és a járulékalaptól, valamint a rokkantság mértékétől. A rokkantsági nyugdíj mellett lehetőség van részmunkaidős foglalkoztatásra is, amennyiben az nem veszélyezteti az egészségi állapotot.

Nyugdíjrendszer átalakítás Dániában

2013-tól az új rendszerben a rokkantsági nyugdíjat csak akkor lehet igényelni, ha a munkavállaló nem képes semmilyen munkát végezni, és nem várható, hogy ez a helyzet javuljon. A rokkantsági nyugdíj összege függ a családi állapottól és az egyéb jövedelmektől. A rokkantsági nyugdíj mellett lehetőség van részmunkaidős foglalkoztatásra is, amennyiben az nem veszélyezteti az egészségi állapotot. A részmunkaidős jövedelem egy részét figyelembe veszik a rokkantsági nyugdíj kiszámításánál.

Nyugdíjrendszer átalakítás Lengyelországban

2012-től az új rendszerben a rokkantsági nyugdíjat csak akkor lehet igényelni, ha a munkavállaló legalább 75%-ban elvesztette munkaképességét, és nem várható, hogy ez a helyzet javuljon. A rokkantsági nyugdíj összege függ a szolgálati időtől és a járulékalaptól, és családi állapottól.
A rokkantsági nyugdíj összege nem lehet kevesebb, mint a legkisebb nyugdíj összege, amely 2021-ben 1200 zloty (kb. 98 000 forint). A rokkantsági nyugdíj összege nem lehet több, mint a legmagasabb nyugdíj összege, amely 2021-ben 10 000 zloty (kb. 820 000 forin

Nyugdíjrendszer átalakítás Magyarországon

2012.01.01-jétől fenti EU-s példákkal szemben megszüntették a rokkantsági nyugdíjat teljesen (más, korengedményes-, korkedvezményes-, előrehozott-,..nyugdíjat is), és a megváltozott munkaképességű személyek ellátását (MMK ellátás) (2011.évi CXCI.tv.Mmtv.) hozta létre jelenlegi (Fidesz-Kdmp) kormány egy új minősítési rendszerrel a 7/2012. (II.14.) NEFMI komplex minősítés rendelet minősítéssel.
CSAK akkor állapítható meg MMK ellátást, ha a kérelem benyújtás napján együttesen fennállnak oz orvosi (legalább 60% egészségi állapot vagy kevesebb)-, jogi feltételek (nincs keresőtevékenység, nincs rendszeres pénzellátás, van az előírt biztosítási idő). A megváltozott munkaképességű személyek ellátása ellátás mértéke függ a figyelembe vehető tárgy évet megelőző átlagjövedelemtől (járulékfizetés, ha van), a munkaképesség minősítéstől.

Hazánkban a leghátrányosabb rokkant reformot hajtották végre

A következőkben kellene javítani álláspontom szerint:

• Emelni kellene az alapösszeget, hogy közelebb kerüljön az átlagkeresethez
• A családi állapotra (gyermeket nevelő, egyedülálló, ,…) figyelemmel kellene lenni.
• Legyen következménye, ha a %-os értékelés módszerének ismertetését, követhetően levezetetve mellőzi a szakértő indoklásában valamint ha valójában a fizikai állapotjavulás nem történt meg, az a %os értékelésben a szakmai szabály értékelésében is jelentkezzen, és
• Legyen több ellenőrzés, főként panasz esetén, ha lényeges tényadatot mellőz szakértő.
• A jogorvoslati lehetőségek ne szűküljenek,, legyen valóban független pártatlan a szakértő, egy jogállamban lehetséges.

A magas adófizetési hajlandóság okai

• Egyszerű, áttekinthető, automatizált pl. a dánoknál, az emberek nagy bizalmat éreznek az állam iránt, és úgy gondolják, hogy az adóikat hatékonyan és átláthatóan használják fel a közjó érdekében.
• a dán állam számos szolgáltatást és juttatást biztosít az adófizetőknek, mint például az ingyenes minőségi oktatás, ingyenes minőségi egészségügy, minőségi nyugdíj, minőségi gyermekgondozás, minőségi munkanélküli segély, minőségi szociális támogatás stb. A dán emberek úgy érzik, hogy ezek a szolgáltatások növelik az életminőségüket, és megéri értük adózni.
• A dán emberek szolidárisak is egymással, úgy vélik, az adózással hozzájárulnak a társadalmi esélyegyenlőséghez és a szegénység elleni küzdelemhez.
• A közszolgáltatások célja, hogy javítsák az emberek életminőségét, biztosítsák az alapvető szükségleteket és jogokat, csökkentsék az egyenlőtlenségeket és növeljék a társadalmi kohéziót.

Magyarországon sokan úgy érzik

• hogy az állam nem tiszteli és nem védik az emberek jogait és érdekeit, és hogy az állam nem szolgálja a közjót, hanem csak a saját hatalmát és gazdasági érdekeit.
• hogy az adórendszer és a közszolgáltatások összefüggése Magyarországon nem felel meg az európai uniós normáknak és elvárásoknak, és hogy Magyarország lemarad a fejlettebb országoktól.
• A tanulmány kiindulópontja az a gondolat, hogy az államnak olyan adókat kell kivetnie, amelyek igazságosaK, hatékonyak és átláthatóak, növelik az adófizetők bizalmát és morálját, ösztönzik a termelést, a fogyasztást és a beruházást, és segítik a gazdasági növekedést.
  (Prof Lentner Csaba: Az adórendszer és a közpénzügyek egyes elméleti, jogszabályi és gyakorlati összefüggései (EJ, 2018/5., 30-36. o.)

A korrupció árt

a társadalomnak, a gazdaságnak és a demokráciának, mert csökkenti az állam iránti bizalmat, növeli a szegénységet, torzítja a piaci versenyt, és veszélyezteti a jogállamiságot és az emberi jogokat.
Magyarországon a korrupciós helyzet tovább romlott az elmúlt években, és az ország az Európai Unióban az utolsó előtti helyen áll a korrupció érzékelési index szerint. A Transparency International Magyarország (TI Magyarország) által összeállított Fekete Könyv második kötetében (A magyar korrupció krónikája 2018-2021) számos példát mutat be a magyarországi korrupciós esetekre, amelyek közül csak néhány a következő:
– A lélegeztetőgépek és a tesztek beszerzése során a kormány többszörösen túlárazta a termékeket, és nem volt hajlandó nyilvánosságra hozni a szerződéseket. Pl. a lélegeztetőgépekért átlagosan 140ezer eurot fizetett a kormány, miközben a nemzetközi piaci ár 30-50ezer euro között mozgott.
– A Mathias Corvinus Collegium (MCC) nevű magánegyetemnek a kormány több mint 100 milliárd forint értékű közvagyont adott át, amelyet az alapítvány magánvagyonná alakított. Az MCC alapítványának kuratóriumában több kormányközeli személy is helyet kapott pl. Orbán Viktor felesége, Lévai Anikó, vagy a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak apja, Tiborcz Károly.
– A pandémia alatt a kormány több pénzt költött a sportra és az egyházakra, mint az egészségügyre. Például a 2020-as költségvetésben a sportra 284 milliárd forintot, az egyházakra 215 milliárd forintot, az egészségügyre pedig csak 167 milliárd forintot szánt a kormány. A sport és egyház támogatások között sok olyan colt, amely nem volt indokolt vagy átlátható pl. a Puskás Aréna 65milliárd forintos karbantartása, vagy Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó egyház másfél milliárd forintos támogatása.
– A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) támogatásainak elosztása nem volt átlátható, és sok esetben a kormányközeli személyekhez vagy cégekhez kerültek a közpénzek. Pl. a 2019-es Sziget Fesztiválra az MTÜ 1.5milliárd forintot adott, amelyből 1,2milliárd forintot a Rogán Antalhoz köthető Habony érdekeltségébe tartozó cég kapott.
Ez csak néhány pl. A korrupció olyan törvénybe vagy közerkölcsbe ütköző cselekedet, amely során valaki pénzért vagy más juttatásért vagy juttatásra való kilátásért cserébe jogosulatlan előnyhöz juttat másokat. A korrupció több formában is megjelenhet, például a politikai, a gazdasági, az igazságügyi vagy a közigazgatási korrupció.

A Sargentini-jelentést

2018.09.12-én az Európai Parlament elfogadta, amely szerint Magyarország megsértette az Európai Unió alapértékeit, és indítványozta a 7.cikk szerinti eljárást.
Ez akkor alkalmazható, ha egy tagállam súlyosan és tartósan megsérti az EU alapjogi értékeit, mint például a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok tiszteletben tartása, a kisebbségek védelme stb. Az eljárás végső szankciója, hogy Magyarország elveszíti szavazati jogát az EU intézményeiben.
A jelentés több mint 70 oldalon keresztül sorolja fel a magyarországi jogállamisági problémákat, például
– az igazságszolgáltatás függetlenségének korlátozását,
– a korrupció elleni harc hiányosságait,
– a médiaszabadság és
– a civil társadalom korlátozását,
– a menekültek és a kisebbségek elleni diszkriminációt stb.
A jelentés szerint ezek a problémák veszélyeztetik az EU alapértékeit, jogrendjét, aláássák EU egységét hitelességét.

Ez volt az első alkalom, hogy az Európai Parlament kezdeményezte egy tagállam ellen a 7. cikk szerinti eljárás megindítását. A jelentés elfogadása után a Tanácsnak kell folytatnia az eljárást, amelynek során meg kell hallgatnia Magyarországot, és meg kell próbálnia egyezségre jutni vele. Ha ez nem sikerül, akkor a Tanácsnak egyhangú döntéssel meg kell állapítania, hogy Magyarországon fennáll-e a jogállamiság súlyos és tartós megsértése. Ha igen, akkor a Tanács minősített többséggel Magyarország szavazati jogának felfüggesztéséről dönthet.

Jogorvoslati lehetőség

2020.03.31-től egyfokúvá váltak pl. a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai körében, vagyis megszűnt a közigazgatási fellebbezési opció. 8 Törvényszék (ajol közigazgatási ügyszak van) bírálja el ezeket az pereket.
Perekben járatlan ügyfélnek az ilyen ügyek nehézkes. Bár nem köteles ügyvéddel, személyesen is eljárhat, de sok a buktató. A Törvényszék ítélete pedig jogerős, vagyis nincs másodfokú fellebbezési lehetőség ismét, csak felülvizsgálati kérelmet lehet (most már köteles ügyvéddel, ez rendkívüli jogorvoslat) Kúria felé (Legfelsőbb bíróság) felé benyújtani, amellyel a fél a jogerős ítéletet jogszabálysértésre hivatkozva támadhatja meg, ami nem halasztó hatályú, vagyis a kérelem benyújtása nem akadályozza meg az ítélet végrehajtását, jogerősségét.

Ezután a Kúria egy előkészítő tanácsa megvizsgálja a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságát, mielőtt az a felülvizsgálati tanács elé kerülne. Az előszűrés célja az, hogy kiszűrje azokat a kérelmeket, amelyek nyilvánvalóan alaptalanok, vagy amelyek nem felelnek meg a formai és tartalmi követelményeknek. A döntés lehet visszautasító vagy folytathatja az eljárást.
Az előszűrés során a Kúria nem dönt az ügy érdeméről, hanem csak azt vizsgálja, hogy a kérelem megfelel-e a törvényben meghatározott feltételeknek. Ha a Kúria visszautasítja a kérelmet, akkor annak indokolnia kell, hogy milyen jogszabálysértést állapított meg.
Ezt követően a kérelmező ellenőrizheti, hogy Kúria helyesen alkalmazta-e a jogszabályokat, és ha úgy véli, akkor jogorvoslatot kérhet – mivel kimerítette a magyar jogorvoslati lehetőségeket – az Emberi Jogok Európai Bíróságán (itt nem kötelező ügyvéd, de ha nem felel meg az szabályoknak, akkor a döntés elutasító lehet).

A bíróságok előtt és a törvények előtt minden embernek egyenlőnek kellene lennie, és mindenki jogosultnak kellene lennie arra, hogy megvédje az érdekeit és érvényesítse az igazát. A bírói függetlenség korlátozása, a bírósági vezetők politikai kinevezése, az ügyelosztás átláthatatlansága, a fegyelmi eljárások visszaélésszerű alkalmazása mind olyan tényezők, amelyek alááshatják a bíróságok hitelességét, hatékonyságát.

Forduljon hozzám, rehabilitációs gazdasági menedzser, szakértőként, menedzselem ügyét.
Bízom benne, hamarosan elégedett ügyfeleim között tudhatom! Kapcsolat itt.