Nyugdíjemelés 2023. év közben? Nyugdíjreform 2025.03.31-ig
Az érdekvédelem még „egyeztet” a kormánnyal (most ne térjünk ki az egyeztetés fogalmára). A következők a tények:
Álláspontom szerint az állam köteles megőrízni a nyugdíjak vásárló értékét a stabilitási törvény szerint, ebből következően jogszabály sértést, mulasztásos törvénysértést követ el akkor, amikor nem emeli a nyugdíjakat időközben is a stabilitási törvény szerint Tny.tv.szerinti november és január között is.
Ugyanis 2021-ben és 2022-ben elmaradt 1,5%-os kiigazítást is már évek óta köteles lett volna a kormány nyugdíjat emelni ilyen mértékben, még ezzel is adós a nyugdíjasoknak (egyes ellátottaknak).
Tny.szerint:
Ha az év első 8 hónapjának tényadatai alapján az általános infláció és a nyugdíjas infláció közül legalább az egyik várhatóan meghaladja az év eleji nyugdíjemelés mértékét, akkor novemberben a különbözet mértékéig visszamenőleges hatályú kiegészítő nyugdíjemelést kell végrehajtani.
KSH szerint 2023. áprilisban a fogyasztói árak átlagosan 24,0%-kal haladták meg az egy évvel korábbit. A nyugdíjas infláció viszont 25,3% volt áprilisban. Ehhez képest a nyugdíjemelés 2023. januárban 15%-os volt.
Tény: az idei év első 6 hónapjában az általános infláció átlagosan 23,7% volt, a nyugdíjas infláció pedig ennél is lényegesen magasabb, 25,1%.
Ezek tények, és az is, hogy EU-ban kiugróan magas Magyarországon az infláció KSH szerint januárban 44%, februárban 43,3% márciusban 42,6% és tény, hogy nem kegy vagy jóindulat kérdése a nyugdíjemelés, mert a nyugdíjak értékállóságát a stabilitási törvény előírja, tehát kötelessége a kormánynak.
Nem igaz, hogy a magyar nyugdíjasokat, nyugdíjszerű ellátottakat eltartja az adófizető polgár, mert
olyan, mintha a nyugdíjas, nyugdíjszerű ellátott naponta adót fizetne, mivel amikor megállapítják a nyugdíjat, nyugdíjszerű ellátást, akkor NETTÓSÍTJÁK, vagyis a megállapításkor a bruttó keresetet csökkentik a járulékmértékek összegével, megszerzésekor érvényes mindenkori szabályok szerint, ezt követően pedig a „járuléktalanított” keresetek, jövedelmek naptári évenként csökkentésre kerülnek a személyi jövedelemadónak – a jövedelem megszerzésekor érvényes szabályoknak megfelelő szja-kulcs és a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendeletben meghatározott kedvezmények (például 1991. évben 3000 forint adójóváírás) – erre az összegre képzett összegével.
A nettósítás során nem lehet figyelembe venni a személyi jövedelemadójáról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerinti, összjövedelmet csökkentő kiadások és adókedvezmények mértékét (például családi adókedvezmény, 4 gyermek utáni adómentesség).
Vagyis a bruttó kereset nettósításakor, a jelenleg hatályos jogi szabályozás alapján, a járuléktalanítást követően, 15 százalékos személyi jövedelemadó kerül levonásra a keresetből. (Forrás:Adózóna)
Emellett naponta mindenki megfizeti ÁFA-ban az Orbán rendszerben kiemelkedően magas mesterségesen fenntartott infláció miatti rendkívül magas ÁFA-t, ami bevétel államnak, amit a nyugdíjasok is megfizetnek. Inkább úgy vélem: részben a magyar nyugdíjas tartja fenn a rendszert fentiek szerint.
Fenti tényekkel ellentétben 2023.májusban az illetékes államtitkár úgy nyilatkozott, hogy a KSH adatai szerint nem szükséges nyugdíj emelés, majd kicsit később árnyalta nyilatkozatát.
Mivel az éves infláció várhatóan 18 százalék fölött lesz:
NYUSZET 5% júliusi visszamenőleges nyugdíj emelést kér és egyszeri juttatást az alacsonyabb nyugdíjaknál.
DK negyed évente nyugdíj emelést tart szükségesnek.
Nyugdíjas parlament elnöke legalább 3,5 százalékos nyugdíjemelést várna el.
Pénzügyminiszter: a kormány azon dolgozik, hogy az infláció év végére egy számjegyű legyen, nem indokolt a nyugdíjak a szokástól eltérő további emelése., amennyiben az évközi adatok alapján a becsültnél magasabb lesz az éves infláció értéke, januárig visszamenőleg – a törvényben előírtak szerint – novemberben lehet nyugdíjkorrekció.
Rehabilitációs szakértőként álláspontom mindez együtt:
- mulasztásos törvény sértés kormány részéről álláspontom szerint a stabilitási törvény szerint: az állam köteles megőrízni a nyugdíjak vásárló értékét, ezért nem igaz, hogy “senkit sem hagyunk az út szélén” (2009.05.13.Orbán Viktor EP ülés, 2021.03.07.Facebook Orbán Viktor),
a már vázolt tényekből következően a nyugdíjas és nyugdíjszerű ellátásban lévőket az út szélén hagyta a kormány álláspontom szerint: 9,7 millió M.o.népessége, ebből KSH adatok szerint 3,25millió a számuk, vagyis a népesség 33,5%, több mint egyharmada a népességnek,
már júliusban (2023.) időközi legalább 5%-os nyugdíj emelésre van szükség és
- ha az értékállóság megtartása okán kell, akkor novemberben is kötelezően a törvény szerint évközi emelésre van szükség, akkor Tny.törvény okán meg kell tenni a nyugdíjemelést a kormánynak novemberben is, és
- emellett korrekcióra van szükség, az alacsonyabb összegű nyugdíjak felzárkóztatása érdekében, amit EU-s és hazai törvények írnak elő (volt ilyen 2010.előtt) és
- szükséges a 2025-re a kormány által vállalt nyugdíj reform értelmében fentieken felül a sávos nyugdíj emelés bevezetésére és negyed évente (Ausztriában van hasonló sávos), vagyis az alacsony nyugdíjakat magasabb %-ban, a magasabbakat alacsonyabb %-os mértékben emelni szükséges a társadalmi igazságosság és fenntarthatóság érdekében.
- Az árak általános emelkedése miatt a pénz veszít az értékéből, vagyis kevesebb árut és szolgáltatást lehet vásárolni ugyanannyi pénzért (infláció). A nyugdíjak értékét az infláció csökkenti, ha a nyugdíjemelés nem követi lépésről lépésre az áremelkedést. Ezért a kormány rendszeresen emelni köteles a stabilitási és Tny.törvény miatt a nyugdíjakat az infláció mértékével összhangban, és ha szükséges, utólag korrigálja az emelést
- A nyugdíjasok fogyasztói kosara azonban nem feltétlenül egyezik meg az átlagos fogyasztói kosárral, amely alapján az inflációt mérjük. Ha a nyugdíjasok által gyakrabban vásárolt termékek és szolgáltatások ára gyorsabban nő, mint az átlagos infláció, akkor a nyugdíjak reálértéke csökken.
Ezért fontos figyelembe venni a nyugdíjas inflációt is a nyugdíjemelésnél.
Hivatkozás: Stabilitási törvény 4.§ /1/ szerint a kormány köteles gondoskodi a nyugdíjak reálértékének megőrzéséről A társadalmi nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI.tv.(Tny) 101.§/1/f) értelmében a nyugdíjak reálértékének megőrzése érdekében köteles a kormány a nyugellátások mértékét kormányrendeletben megállapítani A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről és ellátásról és szolgálati járandóságról szóló 2011.évi CLXVII.tv.9.§/2/ szerint köteles az állam megállapítani kormányrendeletben a korhatár előtti ellátások és szolgálati járandóságok emelésének mértékét megállapítani, amelynek meg kell felelnie a nyugdíjak reálértékének megőrzéséhez szükséges mértéknek
Fentiek helyett: Nyugdíjreform 2025.03.31-ig, tovább emelkedhet a nyugdíjkorhatár? (2023.08.21.)
A kormány az EUnak dokumentumot nyújtott be a helyreállítási források tervszerű felhasználására, ebből következően új nyugellátási rendszer léphet életbe 2025.03.31-vel, amely
- elősegíti a közép- és hosszútávú költségvetési fenntarthatóságot,
(Ehhez szükséges lenne, hogy a nyugdíjak értéke nem csak az inflációhoz igazodik, hanem a gazdaság teljesítményéhez is. Ha a gazdaság jól megy, akkor a nyugdíjak is nőnek, ha rosszul, akkor stagnálnak vagy csökkennek,
Azonban nem nőnek a nyugdíjak amikor jól megy a gazdaságnak, mert nem beépülő egyszeri juttatásként kap Prémiumot, 13.havit a nyugdíjas)
- megerősíti az alacsonyabb jövedelmű nyugdíjasoknak fizetett nyugdíjak megfelelőségét, értékállóságát
(megjegyzem, a nyugdíjak nem értékállóak jelenleg sem, lásd fenn)
- hozzájárul a munkával töltött életszakaszok meghosszabbításához,
(Hogyan, amikor nincs jelenleg mindenki számára elérhető egészségügyi ellátás az átlagember tapasztalata szerint?)
- a szükséges mértékben automatikus kiegyensúlyozó mechanizmusokat
(ami azt jelenti, hogy mindezen változásokat csak az emberi méltóság nem megsértésével szabad tenni, ami alapjog. Hogyan, amikor jelenleg is sérülnek alapjogok, az egészségügyi ellátáshoz, az élhetéshez, a lakhatáshoz, a létminimumhoz legalább hozzájutáshoz, a sztrájkjoghoz, a tudáshoz (színvonalas oktatáshoz),…?),
változásokat vezet be a kormány a nyugdíjrendszerbe:
A jövő év végére elkészülő, nyilvános vitára bocsátott anyag már tartalmazza majd a nyugdíjkorhatár emelését, oly módon, hogy
- azt a várható élettartamhoz kötik
(Hogyan, amikor jelenleg M.o. az EU tagállamai között a 24.helyen van, Bulgária, Románia, Lettország követi M.o.-t a 71-73 élethossz) M.o.76 év átlag élethosszal, a leghosszabb élettartamot Spanyolországban, Svédországban, Luxemburgban, Dániában élnek EU emberek 82-83 évig. M.o. 5 évvel elmarad EU átlagtól. 23 EU ország előzi meg a magyart.),
- anyagilag is ösztönözve a munkával töltött életszakaszok meghosszabbítását
(hogyan, amikor EUban 23 állam előz meg és csak 3 nem abban, hogy milyen a várható élettartam? M.o. 5 évvel elmarad EU átlagtól.), valamint
- a korai nyugdíjba vonulás lehetőségeinek csökkentéséhez
(A korai nyugdíjba vonulást már megszüntette 2012.01.01-jétől jelen kormány, a korkedvezményes, korengedményes, előrehozott,….nyugdíjat és várható élettartama a magyarnak 5 évvel elmarad EU átlagtól.)
Nem ismerjük még a részleteket, de a vázolt kormányzati felvetések sem stimmelnek, semmi alapjuk nincs fenti tényekből következően a 2025.03.31.reformok terveknek. Ez a véleményem rehabilitációs szakértőként.
Nyugdíjemelés 2023.01.01. 15% (beépül, de 13.havi nyugdíj nem épül be, hanem csak egyszeri)
2023. január 1 -jétől a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 62. § (5) bekezdése alapján 15 százalékkal kell emelni a 2022.01.01-je előtt megállapított ellátások összegét:
- öregségi nyugdíjat,
- özvegyi nyugdíjat,
- szülői nyugdíjat,
- árvaellátást,
- baleseti hozzátartozói nyugellátást,
- mezőgazdasági szövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékot,
- mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékát,
- korhatár előtti ellátást,
- szolgálati járandóságot,
- átmeneti bányászjáradékot,
- táncművészeti életjáradékot,
- rokkantsági ellátást,
- rehabilitációs ellátást,
- baleseti járadékot,
- bányászok egészségkárosodási járadékát,
- fogyatékossági támogatást,
- vakok személyi járadékát,
- Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátást,
- polgármesterek közszolgálati járadékát,
- honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti kiegészítő rokkantsági támogatást,
- honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti árvák kiegészítő támogatását,
- honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti kiegészítő hozzátartozói támogatást,
- hadigondozásról szóló törvény alapján a Tny. 62. §-ában foglaltak szerint megemelendő rendszeres pénzbeli ellátásokat,
- házastársi pótlékot,
- házastárs után járó jövedelempótlékot és
- nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékot és
- egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedésekkel vagy semmissé nyilvánított elítéléssel összefüggésben járó emeléseket, amelyeknek a Tny. 62. §-ában foglaltak szerinti emelését kormányrendelet elrendeli.
- azokat az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedésekkel vagy semmissé nyilvánított elítéléssel összefüggésben járó emeléseket és juttatásokat, amelyeknek a Tny. 62. §-ában foglaltak szerinti emelését kormányrendelet elrendeli.”
Ha egy személy részére egyidejűleg több, e rendelet alapján emelendő ellátást folyósítanak, az ellátásokat külön-külön kell emelni.
A rokkantsági járadékról szóló 83/1987. (XII. 27.) MT rendelet 2. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A rokkantsági járadék havi összege 2023. január 1-jétől 53 880 forint. “
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról szóló 327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 8/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8/A. § A 2021. december 31-ét követő kezdő időponttól megállapított rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásra való jogosultság esetén az Mmtv. 9. és 12. §-a szerinti alapösszeg 114 340 forint.”
A nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék bevezetéséről szóló 173/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet
a) 2. § (1) bekezdés d) pont da) alpontjában a „218 195” szövegrész helyébe a „214 315” szöveg,
b) 2. § (1) bekezdés d) pont dc) alpontjában a „218 195” szövegrész helyébe a „214 315” szöveg,
c) 4. § (1) bekezdésében a „229 105″ szövegrészek helyébe a „214 315” szöveg,
d) 4. § (2) bekezdésében a „104 035” szövegrész helyébe a „114 555″ szöveg lép.
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet
- § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A saját jogú nyugellátás és az özvegyi nyugdíj, baleseti özvegyi nyugdíj 2022. január 1-jétől havi 107 910 forint összeghatárig folyósítható együtt.”
A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 14. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) A 2020. december 31-ét követő kezdő időponttól megállapított időskorúak járadékára való jogosultság esetén az Szt.
a) 32/B. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott jövedelemhatár 28 505 Ft,
b) 32/B. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott jövedelemhatár 33 525 Ft,,
c) 32/B. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jövedelemhatár 45 255 Ft..(5) 2022. január 1-jétől az időskorúak járadékának havi összege
a) jövedelemmel nem rendelkező, az Szt.
aa) 32/B. § (1) bekezdés a) pontja szerinti jogosult esetén 28 505 Ft,,
ab) 32/B. § (1) bekezdés b) pontja szerinti jogosult esetén 33 525 Ft,
ac) 32/B. § (1) bekezdés c) pontja szerinti jogosult esetén 45 255 Ft,,
b) jövedelemmel rendelkező jogosult esetén az a) pont szerinti összegnek és a jogosult havi jövedelmének a különbözete.”
Hatályos: 2023. 01. 01.
Hivatkozás: A Kormány 506/2022. (XII. 13.) Korm. rendelete a nyugellátások és egyes más ellátások 2023. január havi emeléséről MK 204/2022.sz és a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 62 § értelmében