Öregségi nyugdíj legkisebb összege 28.500Ft örökre, árvaellátás legkisebb összege 24.250Ft, 2021.

Öregségi nyugdíj legkisebb összege 28.500Ft örökre, árvaellátás legkisebb összege 24.250Ft, 2021.

Bernáthné Székely Julianna,
rehabilitációs gazdasági menedzser, rehabilitációs jogi szakértő
+36-20-420-20-39 julia.bernath@gmail.com; bernath.julia@versenykepesseg.eu

Személyre szóló útmutatást nyújtok mobilon 5 perc alatt a tényállás tisztázást követően díjmentesen. Közérthetőség, szakmaiság, korrektség, megbízhatóság, rövid határidőn belül. “A legnagyobb hatalom az a képesség, hogy megalkossuk, amire legjobban vágyunk, és közben értéket teremtsünk mások számára.” ~ Tony Robbins

A 13.havi nyugdíj első negyedének folyósítása 2021. február és bebetonozták a 28.500Ft mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj összegét, 24.250Ft árvaellátás legkisebb összegét,… 2021-01-01-től

A 13. havi nyugdíjat a nyugdíjfolyósító szerv február hónapban folyósítja.
A jogosultak így első ízben a 2021. februári nyugdíjukkal együtt, de attól függetlenül 2021. februárjában megkapják a 2021. januári
nyugdíjuk egynegyedét mint a 13. havi nyugdíj négy éven át tartó visszaépítése első lépéseként járó plusz összeget.

Azonban 2020.12.30-án megjelent ugyanezen rendeletbe bebetonozta a kormány a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegét, amely 2008.01.01-jétől 28 500Ft,
ennyi pénzből képtelenség megélni.
Bár ekkora összeget nem sokan kapnak az országban a teljes ellátásra jogosultak közül, az egyéb ellátások megállapítása során figyelembe veszik mindig az öregségi nyugdíj legkisebb megállapítható összegét.
Amely 2008.01.01-jétől változatlan: 28.500Ft. Ehhez igazítottan
állapítják meg egyebek mellett
a közgyógyellátásra való jogosultságot,
de a méltányossági nyugdíjemelésnél, illetve az egyszeri segélynél (nyugdíjak) is irányadó szerepe van a nyugdíjminimumnak,
vagyis az az összeg sem emelkedik ismét meghatározatlan ideig 2021.01.01-jétől.
Pl. az árvaellátás alapesetben a figyelembe vett nyugdíj 30 százaléka, azzal, hogy a legkisebb összege 24 250 forint.
Most már biztos, hogy ennyi is marad 2021.01.01-jétől.

Sok ellátás összege kötődik még ehhez a nyugdíjminimumhoz, a 28.500Ft-hoz:
Fentieken felül a szociális ellátások (aktív korúak ellátása, időskorúak járadéka, térítési díj, közgyógy ellátás, EGYT, FHT,
egészségügyi szolgáltatásra jogosultság,…),
a gyermekgondozást segítő ellátás, a gyermeknevelési támogatás (főállású anyaság, GYES GYET) és az anyasági támogatás összegét
ugyancsak a nyugdíjminimum különböző százalékos mértékeiben határozza meg a családok támogatásáról szóló törvény.
Az egészségbiztosítási ellátások körében a baleseti táppénz összege is függ a mindenkori nyugdíjminimumtól.
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai összege is függ a mindenkori nyugdíjminimumtól.
A hozzátartozói ellátások összege is függ a mindenkori nyugdíjminimumtól (özvegyi-, szülői nyugdíj, árvasági ellátás,…
A mindenkori nyugdíjminimum összegétől függ a visszafizetési kötelezettség alóli mentesülés, a végrehajtás,

A valorizációs szorzókkal a nyugdíj megállapítás évét megelőző év nemzetgazdasági átlagkereseti szintjéhez kell emelni a korábbi
években elért kereseteket, hiszen azok értékét karban kell tartani, hogy a nyugdíjszámítás során reális, aktualizált –
vagyis valorizált – összegben lehessen a kereseteket figyelembe venni.
A 2008-ban elért keresetekhez jelenleg 1,803-as a valorizációs szorzó,
vagyis a 2008-ban elért keresetek értékét 1,8-szeresen kell figyelembe venni egy idei nyugdíj megállapítás során,
míg egy 2020-ban esedékes nyugdíj megállapításhoz már kétszeresre is növekedhet a 2008-ra vonatkozó szorzó.
Ugyanennek a gondolatmenetnek az alkalmazásával a 2008-ban megállapított 28.500 forintos nyugdíjminimumnak

  • 2019-ben legalább 28.500 x 1,803 = 51.386 forintnak,
  • 2020-ban feltételezhetően már 28.500 x 1,98 = 56.430 forintnak kellett volna lennie!

Ehelyett idén is, jövőre is maradt és marad örökre 28.500 forint…

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997.
(X. 6.) Korm. rendelet
a) 3. § (5) bekezdés c) pontjában a „22/A. §” szövegrész helyébe a „102/A. §” szöveg,
b) 11. §-ában az „A 2007. december 31-ét követő, de 2021. január 1-jét megelőző időponttól megállapításra kerülő”
szövegrész helyébe az „Az” szöveg,
(2020-as szöveg: 11. § A 2007. december 31-ét követő, de 2021. január 1-jét megelőző időponttól megállapításra
kerülő öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege havi 28 500 forint. Új szöveg:
11.§ Az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege havi 28 500 forint.)
c) 59/F. §-ában a „Tny. 22/A. §-a alapján szerzett” szövegrész helyébe a „Tny. 2020. július 1-jét megelőzően hatályos 22/A. §-a szerinti” szöveg,
d) 64/D. §-ában az „A 2007. december 31-ét követő, de 2021. január 1-jét megelőző időponttól megállapításra
kerülő” szövegrész helyébe az „Az” szöveg,
(2020-as szöveg: 64/D. § A 2007. december 31-ét követő, de 2021. január 1-jét megelőző időponttól megállapításra kerülő.
Új szöveg:
64/D.§ Az árvaellátás legkisebb összege havi 24 250 forint.)
e) 68. § (2) bekezdésében a „22/A. §-a” szövegrész helyébe a „2020. július 1-jét megelőzően hatályos 22/A. §-a” szöveg,
f) 72/B. § (8b) bekezdésében a „22/A. §-a” szövegrész helyébe a „2020. július 1-jét megelőzően hatályos 22/A. §-a” szöveg
lép.

A kivételes nyugellátás emelést és az egyszeri segélyt 5ezerFt-tal emeli a 2020.12.30-án megjelent rendelet, és a rendkívüli
egyszeri segély megállapíthatóságának ellátási küszöbértékeit 10ezerFt-tal emeli:
(1) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm.
rendelet 72/B. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A Tny. 66. §-a alapján a nyugellátásban részesülő számára kivételes nyugellátás-emelés akkor állapítható meg, ha a
folyósított nyugellátás és az Szt. 4. § (1) bekezdés i) pontjában megjelölt, számára esetlegesen folyósított rendszeres
pénzellátás – ide nem értve az időskorúak járadékát – együttes havi összege nem haladja meg a 90.000 forintot.”
(Tny. 66.§ (1) Különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén a kormányrendeletben meghatározott nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv méltányosságból
a) az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő személy, a megváltozott munkaképességű özvegy és az árva részére kivételes nyugellátást
(a továbbiakban együtt: kivételes nyugellátás) állapíthat meg,
b) az a) pontban meghatározott személyek, illetőleg a 47. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti feltétellel – rendelkező özvegy
részére kivételes nyugellátás-emelést, illetőleg a 6. § szerinti nyugellátásban részesülő személyek részére egyszeri segélyt
engedélyezhet.
(2) A kivételes nyugellátás összegét a kérelmező magán-nyugdíjpénztári tagságára tekintet nélkül kell megállapítani.)
(2) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm.
rendelet 72/B. § (17) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(17) Az egyszeri segély akkor engedélyezhető, ha a kérelmező Szt. 4. § (1) bekezdés a) pontja szerinti havi jövedelme nem
haladja meg
a) a 80.000 forintot, ha a kérelmező közeli hozzátartozójával közös háztartásban él,
b) a 90.000 forintot, ha a kérelmező egyedül él.”

(2020-ban érvényes szöveg: (17) Az egyszeri segély akkor engedélyezhető, ha a kérelmező Szt. 4. § (1) bekezdés a) pontja szerinti havi jövedelme nem haladja meg
a) a 75 000 forintot, ha a kérelmező közeli hozzátartozójával közös háztartásban él,
b) a 85 000 forintot, ha a kérelmező egyedül él.)
(3) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm.
rendelet 72/B. § (20) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Központ rendkívül indokolt esetben)
„a) a (9) és (13) bekezdésekben meghatározott feltételek hiányában is engedélyezheti a nyugellátás méltányosságból történő emelését azzal, hogy nem engedélyezhető emelés, ha a nyugellátás és a (9) bekezdés szerinti rendszeres pénzellátás havi összege meghaladja a 100.000 forintot,”
(2020-ban érvényes szöveg:
(20) A Központ rendkívül indokolt esetben
a) a (9) és (13) bekezdésekben meghatározott feltételek hiányában is engedélyezheti a nyugellátás méltányosságból történő
emelését azzal, hogy nem engedélyezhető emelés, ha a nyugellátás és a (9) bekezdés szerinti rendszeres pénzellátás havi
összege meghaladja a 90.000 forintot (…)

Hatályos: 2021.01.01.
Hivatkozás:
707/2020. (XII. 30.) Korm. rendelete módosította (Magyar Közlöny 295/2020.sz.2020.12.30.) a társadalombiztosítási
nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendeletet