0. 2021.01.01-jétől örökre 28.500Ft öregségi nyugdíj, 24.250Ft árvaellátás legkisebb összege, … online számlázás:

Bernáthné Székely Julianna,
rehabilitációs gazdasági menedzser, rehabilitációs jogi szakértő
+36-20-420-20-39 julia.bernath@gmail.com; bernath.julia@versenykepesseg.eu

Személyre szóló útmutatást nyújtok mobilon 5 perc alatt a tényállás tisztázást követően díjmentesen. Közérthetőség, szakmaiság, korrektség, megbízhatóság, rövid határidőn belül. “A legnagyobb hatalom az a képesség, hogy megalkossuk, amire legjobban vágyunk, és közben értéket teremtsünk mások számára.” ~ Tony Robbins

A 13.havi nyugdíj első negyedének folyósítása 2021. február és bebetonozták a 28.500Ft mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj összegét, 24.250Ft árvaellátás legkisebb összegét,… 2021-01-01-től

A 13. havi nyugdíjat a nyugdíjfolyósító szerv február hónapban folyósítja.
A jogosultak így első ízben a 2021. februári nyugdíjukkal együtt, de attól függetlenül 2021. februárjában megkapják a 2021. januári
nyugdíjuk egynegyedét mint a 13. havi nyugdíj négy éven át tartó visszaépítése első lépéseként járó plusz összeget.

Azonban 2020.12.30-án megjelent ugyanezen rendeletbe bebetonozta a kormány a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegét, amely 2008.01.01-jétől 28 500Ft,
ennyi pénzből képtelenség megélni.
Bár ekkora összeget nem sokan kapnak az országban a teljes ellátásra jogosultak közül, az egyéb ellátások megállapítása során figyelembe veszik mindig az öregségi nyugdíj legkisebb megállapítható összegét.
Amely 2008.01.01-jétől változatlan: 28.500Ft. Ehhez igazítottan
állapítják meg egyebek mellett
a közgyógyellátásra való jogosultságot,
de a méltányossági nyugdíjemelésnél, illetve az egyszeri segélynél (nyugdíjak) is irányadó szerepe van a nyugdíjminimumnak,
vagyis az az összeg sem emelkedik ismét meghatározatlan ideig 2021.01.01-jétől.
Pl. az árvaellátás alapesetben a figyelembe vett nyugdíj 30 százaléka, azzal, hogy a legkisebb összege 24 250 forint.
Most már biztos, hogy ennyi is marad 2021.01.01-jétől.

Sok ellátás összege kötődik még ehhez a nyugdíjminimumhoz, a 28.500Ft-hoz:
Fentieken felül a szociális ellátások (aktív korúak ellátása, időskorúak járadéka, térítési díj, közgyógy ellátás, EGYT, FHT,
egészségügyi szolgáltatásra jogosultság,…),
a gyermekgondozást segítő ellátás, a gyermeknevelési támogatás (főállású anyaság, GYES GYET) és az anyasági támogatás összegét
ugyancsak a nyugdíjminimum különböző százalékos mértékeiben határozza meg a családok támogatásáról szóló törvény.
Az egészségbiztosítási ellátások körében a baleseti táppénz összege is függ a mindenkori nyugdíjminimumtól.
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai összege is függ a mindenkori nyugdíjminimumtól.
A hozzátartozói ellátások összege is függ a mindenkori nyugdíjminimumtól (özvegyi-, szülői nyugdíj, árvasági ellátás,…
A mindenkori nyugdíjminimum összegétől függ a visszafizetési kötelezettség alóli mentesülés, a végrehajtás,

A valorizációs szorzókkal a nyugdíj megállapítás évét megelőző év nemzetgazdasági átlagkereseti szintjéhez kell emelni a korábbi
években elért kereseteket, hiszen azok értékét karban kell tartani, hogy a nyugdíjszámítás során reális, aktualizált –
vagyis valorizált – összegben lehessen a kereseteket figyelembe venni.
A 2008-ban elért keresetekhez jelenleg 1,803-as a valorizációs szorzó,
vagyis a 2008-ban elért keresetek értékét 1,8-szeresen kell figyelembe venni egy idei nyugdíj megállapítás során,
míg egy 2020-ban esedékes nyugdíj megállapításhoz már kétszeresre is növekedhet a 2008-ra vonatkozó szorzó.
Ugyanennek a gondolatmenetnek az alkalmazásával a 2008-ban megállapított 28.500 forintos nyugdíjminimumnak

  • 2019-ben legalább 28.500 x 1,803 = 51.386 forintnak,
  • 2020-ban feltételezhetően már 28.500 x 1,98 = 56.430 forintnak kellett volna lennie!

Ehelyett idén is, jövőre is maradt és marad örökre 28.500 forint…

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997.
(X. 6.) Korm. rendelet
a) 3. § (5) bekezdés c) pontjában a „22/A. §” szövegrész helyébe a „102/A. §” szöveg,
b) 11. §-ában az „A 2007. december 31-ét követő, de 2021. január 1-jét megelőző időponttól megállapításra kerülő”
szövegrész helyébe az „Az” szöveg,
(2020-as szöveg: 11. § A 2007. december 31-ét követő, de 2021. január 1-jét megelőző időponttól megállapításra
kerülő öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege havi 28 500 forint. Új szöveg:
11.§ Az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege havi 28 500 forint.)
c) 59/F. §-ában a „Tny. 22/A. §-a alapján szerzett” szövegrész helyébe a „Tny. 2020. július 1-jét megelőzően hatályos 22/A. §-a szerinti” szöveg,
d) 64/D. §-ában az „A 2007. december 31-ét követő, de 2021. január 1-jét megelőző időponttól megállapításra
kerülő” szövegrész helyébe az „Az” szöveg,
(2020-as szöveg: 64/D. § A 2007. december 31-ét követő, de 2021. január 1-jét megelőző időponttól megállapításra kerülő.
Új szöveg:
64/D.§ Az árvaellátás legkisebb összege havi 24 250 forint.)
e) 68. § (2) bekezdésében a „22/A. §-a” szövegrész helyébe a „2020. július 1-jét megelőzően hatályos 22/A. §-a” szöveg,
f) 72/B. § (8b) bekezdésében a „22/A. §-a” szövegrész helyébe a „2020. július 1-jét megelőzően hatályos 22/A. §-a” szöveg
lép.

A kivételes nyugellátás emelést és az egyszeri segélyt 5ezerFt-tal emeli a 2020.12.30-án megjelent rendelet, és a rendkívüli
egyszeri segély megállapíthatóságának ellátási küszöbértékeit 10ezerFt-tal emeli:
(1) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm.
rendelet 72/B. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A Tny. 66. §-a alapján a nyugellátásban részesülő számára kivételes nyugellátás-emelés akkor állapítható meg, ha a
folyósított nyugellátás és az Szt. 4. § (1) bekezdés i) pontjában megjelölt, számára esetlegesen folyósított rendszeres
pénzellátás – ide nem értve az időskorúak járadékát – együttes havi összege nem haladja meg a 90.000 forintot.”
(Tny. 66.§ (1) Különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén a kormányrendeletben meghatározott nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv méltányosságból
a) az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő személy, a megváltozott munkaképességű özvegy és az árva részére kivételes nyugellátást
(a továbbiakban együtt: kivételes nyugellátás) állapíthat meg,
b) az a) pontban meghatározott személyek, illetőleg a 47. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti feltétellel – rendelkező özvegy
részére kivételes nyugellátás-emelést, illetőleg a 6. § szerinti nyugellátásban részesülő személyek részére egyszeri segélyt
engedélyezhet.
(2) A kivételes nyugellátás összegét a kérelmező magán-nyugdíjpénztári tagságára tekintet nélkül kell megállapítani.)
(2) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm.
rendelet 72/B. § (17) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(17) Az egyszeri segély akkor engedélyezhető, ha a kérelmező Szt. 4. § (1) bekezdés a) pontja szerinti havi jövedelme nem
haladja meg
a) a 80.000 forintot, ha a kérelmező közeli hozzátartozójával közös háztartásban él,
b) a 90.000 forintot, ha a kérelmező egyedül él.”

(2020-ban érvényes szöveg: (17) Az egyszeri segély akkor engedélyezhető, ha a kérelmező Szt. 4. § (1) bekezdés a) pontja szerinti havi jövedelme nem haladja meg
a) a 75 000 forintot, ha a kérelmező közeli hozzátartozójával közös háztartásban él,
b) a 85 000 forintot, ha a kérelmező egyedül él.)
(3) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm.
rendelet 72/B. § (20) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Központ rendkívül indokolt esetben)
„a) a (9) és (13) bekezdésekben meghatározott feltételek hiányában is engedélyezheti a nyugellátás méltányosságból történő emelését azzal, hogy nem engedélyezhető emelés, ha a nyugellátás és a (9) bekezdés szerinti rendszeres pénzellátás havi összege meghaladja a 100.000 forintot,”
(2020-ban érvényes szöveg:
(20) A Központ rendkívül indokolt esetben
a) a (9) és (13) bekezdésekben meghatározott feltételek hiányában is engedélyezheti a nyugellátás méltányosságból történő
emelését azzal, hogy nem engedélyezhető emelés, ha a nyugellátás és a (9) bekezdés szerinti rendszeres pénzellátás havi
összege meghaladja a 90.000 forintot (…)

Hatályos: 2021.01.01.
Hivatkozás:
707/2020. (XII. 30.) Korm. rendelete módosította (Magyar Közlöny 295/2020.sz.2020.12.30.) a társadalombiztosítási
nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendeletet

2020. június 30. napja után kibocsátott minden olyan számláról adatot kell szolgáltatni a NAV felé – online számlaadási kötelezettség – amit egy adóalany:

  • egy másik belföldi adóalanynak;
  • belföldön teljesített ügyletről bocsát ki – a számla áthárított áfatartalmától függetlenül – és az alanyi adómentes vállalkozásoknak is.
    Fontos változás, hogy 2020. július 1-jétől a számlán a termékbeszerző, szolgáltatást igénybe vevő belföldi adóalany adószámának első 8 számjegyét fel kell tüntetni.
    Belföldi adóalany (áfaalany) az a személy, aki (amely) gazdasági tevékenységet folytat és adószámmal rendelkezik. Azaz, ide tartoznak cégek, más szervezetek (pl. adószámmal rendelkező alapítvány, stb.), egyéni vállalkozók és az adószámos magánszemélyek is.

2. A saját jogú nyugdíjasokat általános járulékmentesség illeti meg, függetlenül a foglalkoztatás formájától. Ezzel párhuzamosan a kifizető is mentesül a szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség alól, ha saját jogú nyugdíjast foglalkoztat.

3. Egészségügyi szolgáltatási járulék és ellátási jogosultság
Az új Tbj egyik legfontosabb előírása, hogy ha a magánszemély egészségbiztosítási szolgáltatási járulék hátraléka egy meghatározott szintet meghalad (90 nap), akkor a magánszemély TAJ kártyája inaktiválásra kerül. A július 1. előtt keletkezett tartozás összegét a TAJ kártya érvénytelenítésére vonatkozó rendelkezések alkalmazása során nem kell figyelembe venni.
A TAJ kártya érvénytelenségének ideje alatt egészségügyi szolgáltatás térítésmentesen nem vehető igénybe és mind az így jogosulatlanul igénybe vett egészségügyi szolgáltatás költsége, mind pedig maga az elmaradt egészségügyi szolgáltatási járulék adók módjára behajtandó köztartozásnak, azaz az adóhatóság által végrehajtható tartozásnak minősül. A TAJ kártya érvényességének visszaállítására az elmaradt egészségügyi szolgáltatási járulék rendezését követően, a jövőre nézve kerül sor.

Az a személy, akire Magyarországon a társadalombiztosítás szabályai kiterjednek és nem biztosított, valamint egészségügyi szolgáltatásra sem jogosult – a kockázatközösség elve alapján – egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére köteles. Egészségügyi szolgáltatási járulékot csak annak kell fizetnie, aki semmilyen más jogcímen, és szociális rászorultság alapján sem jogosult egészségbiztosítási szolgáltatásra.

A járulékfizetést a kötelezett helyett, annak hozzájárulásával más személy vagy szerv is teljesítheti (pl. a jövedelemmel nem
rendelkező személy után a családtagja). A járulékfizetésre kötelezett személynek a járulékfizetés átvállalását az állami
adóhatósághoz 15 napon belül be kell jelenteni, mert csak az állami adóhatóság jóváhagyásával válik érvényessé az átvállalás/befizetés.
Ha a járulékfizetést átvállaló nem fizeti
be a járulékot, a járulékfizetésre egyébként kötelezett személy lesz köteles megfizetni azt, az átvállalástól függetlenül.
Mentesül a járulék fizetése alól az a személy, akinek kérelmére – a jogosultsági feltételek fennállása esetén – a járási hivatal – az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljából a szociális rászorultságról hatósági bizonyítványt állít ki.

Az egészségügyi szolgáltatásra való szociális rászorultságot a járási hivatal annak állapíthat meg, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 120 %-át (2020-ban a 34.200,- Ft-ot), illetve egyedül élő esetén a havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 150 %-át (2020-ban a 42.750,- Ft-ot) és családjának vagyona nincs.
A szociális rászorultságot igazoló hatósági bizonyítvány tartalmazza: a rászoruló személy nevét, lakcímét, taj számát, a
rászorultság tényét, az igazolás hatályosságát. A hatósági bizonyítvány hatályossága 1 év, a szociális rászorultságot a kérelem benyújtásának napjától igazolja. (2019.évi CXXII. törvény (új Tbj.)

  1. Az egyéni járulékkötelezettségek összevonásra kerülnek július 1-től, így a biztosítottakat egységes, 18,5 százalékos tb kötelezettség terheli, a korábbi 4 külön járulék (nyugdíjjárulék, pénzbeli- és természetbeni egészségbiztosítási járulék, valamint munkaerőpiaci járulék) helyett. Néhány speciális juttatás esetében – így például gyermekgondozási díj, gyermeknevelési támogatás, ápolási díj – csak 10% nyugdíjjárulék fizetendő.

Ennek következtében:
A feladatukat megbízás keretében ellátó személyek, a nem főfoglalkozású társas és egyéni vállalkozók, valamit a biztosított mezőgazdasági őstermelők járulékfizetési kötelezettsége 17 százalékról 18,5 százalékra nő. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor a 2020. július 1. utáni időszak tekintetében álláskeresési járadékra is jogosultságot szereznek.
Az összevonásra kerülő járulékok miatt a jövőben a családi járulékkedvezmény a teljes, 18,5 százalékos tb járulékkal szemben érvényesíthetővé válik. Ez magasabb kedvezményalapot jelent, hiszen jelenleg a 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulékkal szemben nem érvényesíthető a családi járulékkedvezmény.

  1. A járulékfizetési alsó határ bevezetésre került. Ez alapján a munkaviszony keretében foglalkoztatott személyek esetén is a tb járulékot legalább a minimálbér 30 százaléka után kell majd megfizetni, akkor is, ha a foglalkoztatott tényleges jövedelme ennél alacsonyabb. Ez a rendelkezés különösen a részmunkaidőben foglalkoztatott személyeket érintheti és esetükben a rendelkezés következtében a járulékalap eltérhet a személyi jövedelemadó alapjától.
    E rendelkezés a szociális hozzájárulási adóról szóló törvénybe is átvezetésre került. A legutóbbi módosítási javaslat alapján pedig, ha a munkavállaló tényleges jövedelme nem éri el a fenti összeget, a ténylegesen kifizetett járulékalapot képező jövedelem és a járulékfizetési alsó határ közötti különbözet után fennálló tb kötelezettséget a munkáltatónak kell viselni (bevallani és megfizetni) anélkül, hogy ezt az összeget később a munkavállalótól visszakövetelné.
    A különbözet alapján fennálló tb járulékfizetési kötelezettséget azonban a 2020. július és augusztus hónapokra vonatkozóan nem kell majd teljesíteni; az ezekre a hónapokra tekintettel a járulékalapot képező jövedelmet az általános szabályok szerint kell megállapítani.
    A járulékalap meghatározásával kapcsolatosan fontos szabályok változtak az új Tbj-vel. A szociális hozzájárulási adó alapját is az új szabályokhoz igazítottan kell majd meghatározni.
  2. Új jogintézményként kerül bevezetésre a nyugellátás megállapítása során az elévülési idő figyelmen kívül hagyása. A jogintézmény lehetőséget teremt arra, hogy az adózásban általános 5 éves elévülési időn túl is lehetőség legyen a nyugdíjjárulékkal és alappal kapcsolatos kötelezettségek pótlására (bevallás, befizetés) vagy ha nem állt fenn a biztosítási kötelezettség, akkor a befizetett járulék visszaigénylésére. Az eljárás a magánszemély kérelmére indul, ami egyben azt is jelenti, hogy a NAV-ot továbbra is köti az általános elévülési idő, tehát a NAV az elévülési időn túl hivatalból továbbra sem állapíthat meg kötelezettséget.
    Lehetőség van a szolgálati idő utólagos elismertetésére, ha a vizsgált időszakban a biztosításnak nem kellett volna fennállnia, de a magánszemély és a foglalkoztatója ennek ellenére eleget tett a társadalombiztosítási kötelezettségeknek és járulékfizetés történt, valamint az ellátásra való jogosultság megállapítható. Amennyiben az ellátásra való jogosultság nem áll fenn, akkor a korábban befizetett járulékok visszaigénylésére van lehetőség. Pontosításra kerül továbbá az is, hogy szolgálati idő elismertetése iránti kérelem csak olyan időszak vonatkozásában indítható, amely időszak tekintetében az Art. szerinti elévülési idő már letelt. Az Art. szerinti elévülési időn belüli járulékfizetés rendezésére továbbra is az Art. rendelkezéseit kell alkalmazni.
  3. 2020. július 1-től 17,5 százalékról 15,5 százalékra csökken a szociális hozzájárulási adó mértéke. Ezzel párhuzamosan 85 százalékról 87 százalékra nő a személyi jövedelemadó alapjának számításakor alkalmazandó korrekciós tétel, ha az összevont adóalapot terhelő szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség a magánszemélyt terheli, de azt költségként nem számolhatja el és számára nem térítik meg.

A 2020. július 1-je előtt már egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett magánszemélyeknek új számlaszámra kell befizetniük a járulékot.
A július havi fizetési kötelezettséget augusztus 12-éig és ezt követően esedékes egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségét a NAV Egészségügyi szolgáltatási járulék beszedési számla megnevezésű, 10032000-06055826 számlaszámú, 408-as adónemkódú költségvetési számlára kell teljesíteni.
Érdeklődés: az Ügyfél-tájékoztató és Ügyintéző Rendszerben, ill. a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ügyfélszolgálatain, személyesen, ill. a NAV Infóvonalán, a 4-es menüpont választásával (belföldről: 1819, külföldről: +36 (1) 250-9500 hívószám)