MUNKAADÓKNAK, kedvezmények, költséghatékony foglalkoztatás

Jogi nyilatkozat
A honlap teljes tartalma Bernáthné Székely Julianna, rehabilitációs gazdasági menedzser, szakértő tulajdona.
Hozzájárulok ahhoz, hogy a felhasználó a honlap tartalmát kizárólag személyes, nem kereskedelmi célra letöltse, de a tartalom módosítása vagy reprodukálása nem megengedett.

A tartalom bármely más célra történő másolása vagy használata tilos (hivatkozás: szerzői jogok tv., mivel jogszabályokon alapuló közérthető tájékoztatás, plágium, tartalom lopás).
Törekszem a honlapomon megjelenő adatok és információk folyamatos frissítésére és pontosítására.
A weboldalon található információkon alapuló bármilyen döntés a felhasználó saját felelőssége, hiszen
 nem tartalmazhat mindent a honlapom, a hivatkozott jogszabályokkal együtt értelmezendő és a szakértő telefonos rövid segítő tájékoztatására szükség van (minden eset más), ha korrekt, pontos, konkrét válasz szeretne esetére, mert
a jogszabályokat gyakran más jogszabályokkal együtt kell értelmezni,
és tudni kell alkalmazni. 

(Hivatkozás: 1999. évi LXXVI.tv.a szerzői jogokról) 

 ________________________________________________________

A költséghatékonyság javítása, az optimális költség-haszon hányados elérése, a versenyképesség megőrzése, fejlesztése, innovativ megoldás, mint a fenntartható fejlődés kulcsa, amely üzleti érdek. Tehát a társadalmi felelősségvállalás (CSR) nem csak marketing szempontból előnyös szlogen, hanem alapvető megközelítés a gazdasági eredményesség érdekében, a CSV, a közös értékteremtésben.

A CSV  a cégek túléléséről, fejlődéséről, fenntarthatóságáról szól, amelyhez működő infrastruktúrára, megbízható, kiszámítható beszállítókra, utánpótlásként felvehető képzett és tehetséges munkavállalókra és stabil jogi környezetre van szükség. Vagyis egy élő és működő társadalomra és környezetre maguk körül, amelyért maguk is sokat tehetnek.

A CSV, a közös értékteremtés egy innovatív üzleti megközelítés, amelyben felismerik és alkalmazzák azt, hogy egy cég versenyképessége és a körülötte lévő közösség egészségessége kölcsönösen függ egymástól, így képesek a globális növekedésre, ahol az üzleti érdek és a társadalmi felelősségvállalás közvetlen kölcsönhatásban működhet. Segítségével a cégek eredményesebbé válhatnak, miközben sokkal nagyobb hatást képesek elérni, mint egyszerű jótékonysággal. Ez az innovativitás profit, az üzleti érdek része. 


Szeretné megtalálni szervezetében? Keressen!  

____________________________________________________________________________

Forintosítható érték a speciális szakismeretem, információim, tudásom, innovatív erőforrás, egyedi elem, amely a cég versenyképességét befolyásolja, mert a foglalkozási rehabilitáció koordinálása szervezetfejlesztő, közösség építő, munkamorál és elkötelezettség erősítő, nő az egymás iránti figyelem, tolerancia, mindez javítja a munkahelyi légkört, amely pozitívan hat a teljesítményre, így versenyelőnyt jelent. Emellett életvezetést támogató, személyiség fejlesztő, információt nyújtó, motiváló, beilleszkedést ill. bennmaradást, megtartást, munkavégzést segítő komplex szolgáltatás, menedzselés.

Rehabilitációs gazdasági menedzserként felülvizsgálati, ellátási ügyekben ÖNZETLEN szakmai útmutatást, tájékoztatást nyújtok biztos jogszabályi tudással, hogy mi mit jelent, mit tehet vagy nem tehet, mi a teendő, hogyan, mik az alternatívák, stb. Hogy  minden információ birtokában helyes döntéseket hozhasson, hátrány ne érhesse információ hiány miatt, hiszen a jogszabályok sokasága folyton változik, segítek eligazodni benne.

Évtizedes gyakorlatom van fellebbezések, bírósági keresetek jogi-, szakmai megfogalmazásában, az ilyen speciális ügyek koordinálásában, támogató szakmai tudással.

Bízom benne, hamarosan személyesen is megismerkedhetünk, és gyümölcsöző együttműködés jöhet létre!

____________________________________________________________________________

Bernáthné Székely Julianna,
rehabilitációs gazdasági menedzser,
06-20-420-20-39
This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

UniCredit Bank 10918001-00000145-03880003 

Átfogó ismeretekkel rendelkezem humánstratégiai-, HR szervezés-, szociológiai-, szociálpszichológiai-, munkapszichológiai-, gazdaságtudományi, jogi-, igazgatási, gyógypedagógiai-, egészségtudományi-, pénzügyi-, számviteli-, egyéb társadalomtudományi-, vezetési területen.

TÁJÉKOZTATÁS 

FRISSÍTVE: 2018. 06. 15.

Tartalom:

- Gyakori kérdések

- A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ SZEMÉLYEK KÖRE, MUNKAJOGI VONATKOZÁSOK
- Gondolatébresztő észrevételek nem csak a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásáról


GYAKORI KÉRDÉSEK

Fontosnak tartom, hogy az érdeklődők hiteles, szakmai választ kapjanak.
 
A munkahely hogyan kap kedvezményeket a megváltozott munkaképességű munkavállaló után, ezért érdekelt abban, hogy tartósan foglalkoztassa őt.

Ki számít megváltozott munkaképességű dolgozónak?  

Ki az egészségkárosodással, fogyatékossággal élő személy?

Mit adhat a cég számára egy megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatása és neki miért jó a foglalkoztatás?

Milyen kedvezményeket vehetünk igénybe megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása után?
 
Költségekkel jár megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása?
 
Milyen munkakörben a leghatékonyabb megváltozott munkaképességű ember foglalkoztatása?
 
Mit tegyek, mit ne, ha összefutok megváltozott munkaképességű személlyel?
 
Foglalkozási akkreditáció folyamatában szakértőként támogatás, továbbá
 
toborzás, kiválasztás, interjúztatás, teljesítmény-értékelés,
 
motiváció, ösztönzés menedzsment, munkaerő tervezés, munkakörök kialakítása,
 
képzés, fejlesztés, munkakörülmények, munkakörnyezet megváltozott munkaképességű személyek esetében,
 
akadálymentesség fogalma, hogyanja,
 
foglalkozási és felnőttképzési akkreditáció, támogatások.
 
SPECIÁLIS SZAKTUDÁS SZÜKSÉGES
a megváltozott munkaképességű emberek
EREDMÉNYES és HATÉKONY FOGLALKOZTATÁSÁHOZ.

KERESSEN  KÉREM!
MEGOLDÁST kínálok a NEM CSAK megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásához, hanem
általában a kedvezmények, foglalkoztatás témában a SZERVEZET  költséghatékony működéshez, a VERSENYKÉPESSÉGHEZ!
_______________________________________________________

Mi jellemzi napjaink sikeres szervezeteit? Kis egységek, lapos vezetési struktúra, nyitott, nem hivatalos és a dolgozók közreműködésére építő részvételi vezetési stílus. A dolgozókat szükséges bevonni, mert a mai üzleti életben nélkülözhetetlen szerepe van a kezdeményezésnek, a kreativitásnak, innovativitásnak, alkalmazkodó képességnek, szaktudásnak, ügyfél-orientáltságnak (ugyanis az ügyfél, a vevő a hozzáértést, bizalmat veszi meg).
Mindannyian függünk egymástól, ma az üzleti siker jelentős részben olyan emberektől függ, akik még nem is olyan régen egyszerű utasítás végrehajtók voltak, nem pusztán feladat végrehajtóként kell tekinteni rájuk, ugyanis a siker legalább annyira függ a kamion sofőröktől és az üzletkötőktől, mint a felső vezetőktől.
Ezért a hatékonyság és a versenyképesség növelése sok szervezetet arra bírt, hogy fontos kérdésként kezdjék kezelni minőségbiztosítást, az ügyfél-orientált kapcsolatot, a minőségbiztosítást, a vezetési szintek csökkentését, a mátrix munkacsoportokat, a beleszólási jog kiterjesztését, a részvételi irányítást többek között.
Hiszen a dolgozók széles körének megnyerése nehezen képzelhető el tekintélyelvű irányítás mellett, ezért egyre inkább a részvételi irányítás módszerei kerülnek előtérbe.
Ha azt akaijuk, hogy az alkalmazottak támogassák a változásokat, lehetőséget kell adni, hogy gondolkozhassanak, és részvételi irányítással lehet megnyerni szívüket, fejüket.
A részvételi irányítás módszer előtérbe kerülésének több oka van.
Az első, hogy a tanultabb és műveltebb alkalmazottak többet várnak a munkától, mint puszta megélhetést, és kevésbé fogadják el a tekintélyuralmi irányítást.
A második ok az, hogy a soklépcsős irányítás, melynek az ügyfel szempontjából oly kevés hozama van, sok vállalatnál egyre „laposodik”. Ez még az állami szektorra is igaz, ahová szintén betörnek a piaci hatások.
A részvételi vezetés nem csupán a vezetőktől igényel új típusú jártasságokat, hanem minden dolgozótól. A szélesebb körű részvétel aktívabb kommunikációt, több vitát, több nyílt véleménycserét igényel, ez ellentétes a korábbi gyakorlattal, amikor a vezetők egyszerűen csak közölték a dolgokat. A befolyásolás eredménye az önkéntes együttműködés, a lakonikus közlés eredménye viszont legtöbbször burkolt szembeszegülés. Az ilyen befolyásolásnak azonban pozitívnak kell lennie, nem pedig manipulatívnak.

A tekintélyelvű és költség-központú irányításra épülő szervezetek vesztésre állnak felvilágosultabb versenytársaikkal szemben, akiknél lényeges szempontok:
    elplántálják az emberekben a megfelelő értékeket,
    célokat egyeztetnek velük,
    alkotó módon értékelik embereik munkáját (pozitív visszacsatolás),
    segítik embereik fejlődését nem egymás hátrányára,
    segítenek beosztottjaiknak, hogy kiaknázzák a tanulási lehetőségeket,
    feloldják a véleményeltéréseket,
    biztosítják az oda-vissza kommunikációt.

Ezek a változások olyan jelentősek, hogy a majdani történelemkönyvek alighanem forradalomként fognak róluk írni. A társadalmi forradalmak egyik problémája az, hogy csak utólag látható világosan, mi is történik valójában. Akik átélik, nem veszik észre. Részben azért, mert legtöbbünk érzelmileg erősen tapad a megszokotthoz, részben pedig azért, mert a változtatás, a változás nagyon kockázatos, különösen ha nem mindenki tart velünk.

___________________________________________________________

A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ SZEMÉLYEK KÖRE,

MUNKAJOGI VONATKOZÁSOK


A hazai jogi szabályozás meglehetősen bonyolult módon szabályozza a megváltozott munkaképesség fogalmát és a hozzá kapcsolódó munkajogi és társadalombiztosítási-, szociális támogatási rendszerét.
Ez és jelenlegi komplex rehabilitációs szemléletmód lehetővé teszi a differenciálást és aktivitásra ösztönzi a munkaadói (kötelező foglalkoztatás) és munkavállalói oldalt (megmaradt munkaképesség előtérbe kerülése, felülvizsgálatok), de bonyolultsága és komplexitása miatt nehezen átlátható és érthető (szakértő bevonása nélkül).

A rehabilitáció, foglalkoztatás rendszere igen sokrétű, a jogszabályok sokasága folyton változik, és nem könnyű eligazodni benne. Ezen ismeretek hiánya hátrányos következményekkel járhat, komoly lehet az anyagi veszteség.
Mindenképpen a témához jól értő, felkészült, tájékozott, tapasztalt, szakmai vélemény megfogalmazására alkalmas személy képes erre. Fontosnak tartom, hogy az érdeklődők választ kaphassanak kérdéseikre.

A munkáltató részéről is sok a félreértés, hogy mikortól nevezünk valakit megváltozott munkaképességű munkavállalónak. Nem véletlen.

A jogszabályok is másképpen értelmezik a megváltozott munkaképesség fogalmát attól függően, milyen szempontból vizsgálják.
Például a 2011. évi CXCI. tv. (Mmtv) a megváltozott munkaképességű emberek ellátásai szempontjából vizsgálja és a rehabilitációs hozzájárulás alóli mentesség szempontjából más körben határozza meg a megváltozott munkaképességű emberek körét, és ezzel kapcsolatos elfogadható iratokat, mint a költségtámogatás (bértámogatás) szempontjából az akkreditált munkaadók szempontjából a megváltozott munkaképességű személyek körét (327/2012. Korm.r. ).
Továbbá másképpen értelmezi a megváltozott munkaképességű személyek körét az 1997. évi LXXXI. tv. (Tny) a hozzátartozói ellátás megítélése szempontjából. A foglalkoztatás szempontjából is más a megváltozott munkaképességű személy köre (1991. évi IV.tv. Flt.): az, aki a) rehabilitációs ellátásban részesül, b) aki 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesült. Nem folytatom.

A köznapi értelemben gyakran szinonimaként használják az egészségkárosodással élő, a fogyatékos-, megváltozott munkaképességű-, rokkant személy szavakat, holott ezek eltérő fogalmak, eltérő tartalommal, továbbá az egyes kategóriákba tartozás alapján eltérő jogok illetik, és más-más kötelezettségek terhelik az egészségkárosodással élő személyeket.

Károsodás
A károsodás a biológiai működés zavara, amely időszakos vagy állandó élettani vagy anatómiai veszteségként, rendellenességként jelenik meg (magas vérnyomás, törött testrész).

Fogyatékosság
A fogyatékosság az emberi funkciók (szenzoros, motoros, mentális funkciók, mint a járás, látás, beszéd, kommunikáció) részleges vagy teljes, átmeneti vagy végleges zavara. Fogyatékos személy tehát az, aki érzékszervi, mozgásszervi vagy értelmi képességeit jelentős mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetőleg kommunikációja számottevően korlátozott. A tevékenység akadályozottságára helyezik új értelmezésben a hangsúlyt, ennek mértéke a társadalom elvárása és az egyén képessége, teljesítménye közötti különbséggel jellemezhető.

Rokkantság
A rokkantság károsodásból vagy fogyatékosságból eredő szociális hátrány.
A rokkantság az embernek, mint társadalmi lénynek a társadalmi funkciói betöltésében bekövetkező zavara, vagyis az egyén tartós akadályozottságát jelenti valamely olyan tevékenység ellátásában (önellátás, tanulás, keresőképesség stb.), amelyet egyébként neme, kora és társadalmi szerepe alapján el tudna látni.

Megváltozott munkaképesség
Megváltozott munkaképességű az a személy, aki veleszületett rendellenesség miatt, balesetből vagy betegségből kifolyólag nem képes olyan módon vagy mértékben elvégezni a munkafeladatokat, mint a hozzá korban, nemben, képzettségben hasonló személyek általában.

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) szerint: a megváltozott munkaképesség olyan foglalkoztatási hátrányt jelent, amely különféle szakpolitikai intézkedésekkel, szabályozásokkal, programokkal és szolgáltatásokkal leküzdhető és leküzdendő.

A megváltozott munkaképességű személyek fogalom a munka világához kapcsolódik, mivel azt a vizsgálati szempontot takarja, hogyan befolyásolja a károsodás (betegség), fogyatékosság vagy rokkantság az egyén munkavállalását, munkahelyének megtartását; vagyis az egyént a foglalkoztathatóság szempontrendszerén keresztül minősíti.

Az egészségi állapot (hangsúlyosan a megmaradt képességek, és ezzel arányban a munkavégző képesség elvesztését) mértékének százalékos megítélése és a rehabilitálhatóságé a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal illetékessége (NRSZH orvos-szakértői, foglalkozás-, és szociális szakértői) megállapítani annak százalékos mértékét, és a rehabilitálhatóságot.

Az egészségi állapot mértéke alapján különböző ellátások, támogatások illetik meg az egészségkárosodott személyeket, és esetenként kedvezmények a munkaadókat:
-    társadalombiztosítási ellátások: pl. egészségbiztosítási ellátások: pl. táppénz, baleseti táppénz, baleseti járadék, megváltozott munkaképességű személyek ellátásai-pl. rehabilitációs és rokkantsági ellátás, és nyugdíjbiztosítási ellátások-pl. hozzátartozói ellátások;
-    szociális juttatások (aktív korúak ellátásai,…);
-    támogatások (fogyatékossági támogatás, saját jogú családi pótlék, gépkocsi szerzési-, átalakítási támogatás; …
-    kedvezmények (utazási kedvezmény, mozgáskorlátozott személyek gépjármű adókedvezménye, parkolási igazolvány, lakás akadálymentesítési támogatás, …) 

Munkáltatói kedvezményeket szakmai honlapomon az ott található jognyilatkozat tiszteletben tartása mellett itt olvasható: http://www.versenykepesseg.eu/index.php?option=com_content&view=article&id=85&Itemid=673

_____________________________________________________________

A munkaképesség szempontjából a komplex minősítés szerint (7/2012. Korm. r.) a következő kategóriák léteznek:
„A” minősítés: egészségi állapota 60 százalék<, nem minősül megváltozott munkaképességű személynek a foglalkoztatás szempontjából,  
„B1” minősítés: egészségi állapota 51-60 százalék, foglalkoztathatósága rehabilitációval javasolt,
„B2” minősítés: egészségi állapota 50-60 százalék, foglalkozási rehabilitációja nem javasolt,
„C1” minősítés: egészségi állapota 31-49 százalék, foglalkozási rehabilitációja javasolt, tartós foglalkozási rehabilitációt igényel;
„C2” minősítés: egészségi állapota 31-49 százalék, de foglalkozási rehabilitációja nem javasolt;
„D” minősítés: egészségi állapota 30 százalék alatt, foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, orvosszakmai szempontból kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható;
„E+ minősítés: egészségi állapota 30 százalék alatt, foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, orvos-szakmai szempontból önellátásra nem vagy csak segítséggel részben képes.

A rehabilitáció elve alapján a fogyatékos ember nem a rehabilitáció passzív, segítségre szoruló szereplője, hanem a szolgáltatás megrendelője. A rehabilitáció fő célja az, hogy az egyéni szükségletekhez és igényekhez alkalmazkodva minél teljesebben szolgálja a meglévő képességek legmagasabb szintű hasznosulását.

A foglalkozási rehabilitáció, mint aktív munkaerő-piaci eszköz célja: a megváltozott munkaképességű emberek számára megmaradt képességeikre építve a legmagasabb szintű foglalkoztatás biztosítása,
A foglalkozási rehabilitáció komplex szolgáltatás, amely a rehabilitációs folyamatban résztvevő, vagy a megváltozott munkaképességű személy munkaerő¬ - piaci esélyeinek növelésére, munkába helyezése, a munkahelyi beilleszkedés elősegítése, illetőleg munkahelyének megtartása, a társadalmi befogadás elősegítése érdekében személyre szabott segítséget nyújt.
 
Hogyan függ össze a gazdaság és a foglalkozási rehabilitáció? Egyértelmű.
A vezető tevékenységének, a szervezet eredményességének mércéje:
a munka holt tényezőinek (anyagi-, tárgyi eszközök, amely a felhasználás során fogy) optimális költség-haszon hányados elérése, amihez az emberi erőforrás is hozzájárul, a tudásával, szakmai ismeret-, hozzáértésével, készségeivel, képességeivel, tanulási készségeivel, szervezeti kultúra (amely szellemi vagyon mindig nő, innovatív). Ám csak a megfelelő munkahelyi atmoszférában, ahol elismerik a munkatársak igényeit, érzéseit és emberi értékeit, ami egymás tiszteletén és a bizalmon alapul.
Amely szervezetben a vezetői hozzáállás következtében, ha a munkavállalónál megtalálható a megfelelő hozzáértés, hozzáállás, és gondolkodásmód együtt, ott érdemi hozzáadott értéket tud birtokolni a szervezet az emberi erőforrás által.
 
Tehát a szervezeti célok eléréséhez az erőforrást a munkatársak jelentik, a légkör esetleges sérülése negatívan hat ki a tevékenységre. Az eredményességben tehát központi szerepe van az emberi erőforrásnak. A szellemi tőke (munkatárs tőkéje) a szervezet láthatatlan vagyona, fontos gazdasági tényező, a növekedés meghatározó eleme, a beruházások megtérülésének egyik útja,
 
Mindezért fontos a foglalkozási rehabilitáció, mint aktív munkaerő-piaci eszköz az elvekkel, módszerekkel, szolgáltatásokkal, amelyet a szakemberek, szolgáltatások biztosítanak.
Lényeges mindezért figyelmet fordítani a HR (human relation) komplex folyamatára, amelynek része a foglalkozási rehabilitáció:
a toborzás, kiválasztás, beilleszkedés, motiválás, belső-, egyéb képzés,  bérezési rendszer (amely egyrészről jelentős költség lehet munkaadónak, másrészt a munkavállalónak megélhetést jelenti, amely rendszernek fenntarthatónak, igazságosnak, motiválónak, atraktívnak-bevonzza a tehetségeket, kiszámíthatónak, méltányosnak kell lennie-tükrözze a hozzáértést és fedezze a megélhetést megfelelően, a szervezet céljait szolgálva) , teljesítményértékelés (amely munkaköri leírás birtokában lehetséges, amely ismerteti a kötelességeket és jogokat, amely biztonságot is ad a felek számára, így motiváltságot nyújt és nő a teljesítmény, mivel elégedett, nincs feszültség, hiányzás, így nő a szervezet eredményessége is),

A megváltozott munkaképességű embereken belül a különböző célcsoportok egzakt és mindenkire érvényes csoportosítása lehetetlen, mivel rendkívül heterogén. Ennek megítéléséhez szakember által elvégzett speciális kiválasztás és a kezelőorvossal történt konzultáció szükséges. Amennyiben itt nem merülnek fel ellenérvek bármilyen az orvosi szakvéleménynek (kezelőorvos, NRSZH complex minősítés) és a képességeinek megfelelő munkakörben alkalmazhatóak.

Csak néhány szempontot vázolnék fel.  


A mozgáskorlátozott emberek fejlődési rendellenesség, krónikus be¬tegség, baleset vagy más okok következtében részben vagy egészben; átmenetileg vagy véglegesen elvesztették szabad mozgásukat, önálló mozgás-, hely- vagy helyzetváltoztatási képességét. Fogyatékossága látható, állapotától függően különböző segédeszközök használata szükséges. A testközeli segédeszközök szerint kategorizálva őket a munkavégző képességük más és más.
A járóképes mozgáskorlátozott emberek többnyire nehezen - bár ennek mértéke igen különböző - mozognak, és helyváltoztatásukhoz gyakran használnak segédeszközöket. A kerekes-székkel közlekedők kizáró¬lag ezzel a segédeszközzel képesek a helyváltoztatásra.
A mozgássérültséget kiváltó rendellenességek szerinti csoportosítás bizonyos jellemzőket összefoglal, ami iránymutatást ad a segítségnyújtásban, a tervezésben, a fejlesztésben, foglalkoztatásban.
A mozgáskorlátozott emberek jellemzője többségük mozgásában gátolt, de ez nem befolyásolja szellemi képességeiket, kommunikációjukat, kapcsolat teremtő képességüket. A mozgássérült emberek hátrányos helyzetét elsősorban a feléjük irányuló társadalmi elvárások díszfunkciója okozza, jellemző, hogy elsősorban a környezeti feltételek hiánya váltja ki kirekesztettségüket, kiszolgáltatottságukat, függőségüket.   


A látás sérülése azt jelenti, hogy a szem működése zavart, csökkent vagy megszűnt. Teljesen vagy részlegesen megfosztja a látássérült személyt a környezet vi¬zuális információjától, teljesen érintetlenül hagyva a mozgáské¬pességet és más érzékszervi képességeket. A látásteljesítmény szempontjából három olyan fokot különböztetünk meg, amelyek már meghatározó mértékben befolyásolják az ember életvitelét:
-    súlyos gyengénlátás (valamennyire még javítható szemüveggel a látás),
-    „aliglátás”, gyakorlatilag vakság (árnyékok, fény, esetleg nagyobb tárgy látása),
-    vakság (nincs látás).
Ez a csoportosítás bizonyos jellemzőket összefoglal, ami iránymutatást ad a segítségnyújtásban, a tervezésben, a fejlesztésben, foglalkoztatásban.
A látásfogyatékosság bekövetkezésének időpontja is fontos a külvilág helyes tükröződésének szempontjából.
Sok látássérült ember az emberi arcot, az arckifejezéseket hiányosan érzékeli, a mimikára nem reagál, a meta-kommunikatív jelzéseket nem látja. Megismerő tevékenységükre nem a hiány, hanem a másság jellemző.
Tájékozódásnál, eligazodásnál az emlékezetre, tapintásra, szaglásra, hallásra támaszkodhat, kiváló az auditív figyelme, memóriája, több érzékszervvel történő információszerzés lehetőségei. A látássérülés nem érinti az mozgást, intelligenciát, értelmi képességet, kommunikációt, társas készségeket, kompetenciákat.   


Gyógypedagógiai értelemben hallássérülésről akkor beszélünk, ha a hallás szerve, az idegpályák, a központi idegrendszer megfelelő területe veleszületett vagy szerzett okok miatt súlyosan, és visszafordíthatatlanul károsodást szenved. Ennek következtében a hallásteljesítmény és beszédtartomány jelentősen eltér az épektől. Két típusa van: idegi-, vezetéses hallássérülés. Mértéke: enyhe nagyothallás; közepes nagyothallás: súlyos nagyothallás: siketség.
A hallássérülés egy állapot, amely nem betegség és semmi¬képp sem jelent munkaképtelenséget.
Hallássérült embereknél eltér a szokásostól a nyelvi, kommunikációs fejlettsége (szövegértés, szókincs, nyelvi szerkezetek értése, használata, hangzó beszéd), így a megismerő tevékenység, gondolkodás, lelki élet és személyiségfejlődés.
A hallássérülés azonban nem érinti az intelligenciát és értelmi képességet. A vizuális érzékelés, a mozgás, a mimika megértésén keresztül ismerkednek és tanulják a világot.  


Pszichiátriai megbetegedésekből adódó megváltozott munkaképesség:
Mivel több betegségtípus tartozik ide megpróbáltuk a munkavállalás szempontjából lényeges különbségekre fókuszálva felosztani az érintett képességek ismertetését a könnyebb érthetőség miatt. A felosztás csak részben követi, és nem tükrözi, a klinikai orvosi felosztást.
A pszichiátriai betegségek esetén általában elmondható, hogy a személyiség összműködése, alkalmazkodó-, és önellátó képessége, realitásérzékelése sérül. Az ilyen típusú betegségekben szenvedőknek általában orvosi és pszichológusi segítségre van szükségük hosszútávon – ez gyógyszeres és/vagy pszichoterápiás segítséget jelent – a normális életvitelük, szociális kapcsolataik és egészséges önértékelésük fenntartására. Ide tartozhatnak:
- pszichotikus betegségek, schizophrenia, személyiségzavarok- a valósággal való kapcsolat, alkalmazkodóképesség, szociális kapcsolatok sérülhetnek
- depresszió, hangulatzavarok – motiváció, stresszkezelés, szociális kapcsolatok sérülhetnek
- szorongásos zavarok, pánikbetegség fóbiák- stress- és konfliktuskezelés, szociális kapcsolatok, fizikai állóképesség sérülhet.
- kognitív és viselkedésproblémák – a figyelem , emlékezet, gondolkodás, viselkedés szabályozásának képessége sérülhet.
- dementia- a mentális képességek drasztikus lecsökkenése vagy elvesztése – nem fogunk dementiával küzdő megváltozott munkaképességű munkavállalóval találkozni, mert az orvosilag kimutatható dementia esetén már nem merül fel a munka lehetősége, mivel állandó ápolásra fog szorulni az illető.

A pszichiátriai betegségben szenvedő megváltozott munkaképességű munkavállalók orvosi segítséggel, megfelelő kontrollal sok esetben teljes értékű emberként tudnak funkcionálni, azaz megbízható és jól teljesítő munkaerővel rendelkeznek. A munkavégzés ezekben az esetekben sokszor kifejezetten hasznos lehet, mivel a rendszeres céllal végzett tevékenység nagy segítséget jelenthet az egészséges életritmus fenntartásához és a munka által elért elégedettség és sikerélmény, munkatársak támogatása, befogadó munkahely érzése segítheti a beilleszkedést és az egészséges önképet. 


Belgyógyászati megbetegedésekből adódó megváltozott munkaképesség: aki krónikusan szenved egyes belgyógyászati megbetegedésben. Ilyenek lehetnek például: cukorbetegség szövődményekkel, autoimmun megbetegedések, magas vérnyomás halmozottan, vagy súlyos mértékben.
Ezekben az esetekben a szellemi és mentális képességek épek maradnak, a funkcióvesztés és a munkaköri korlátok elsősorban a munkavégzés idejére és a munkavégzés alatti terhelésekre (emelés, pakolás) vonatkoznak illetve néhány esetben a magas stresszel járó munkaköröknél is problémát jelenthet. 


Az értelmi fogyatékosság az értelmi képesség hiányos működésével jellemezhető: a központi idegrendszer fejlődését befolyá¬soló örökletes tényezők, valamint környezeti hatások eredőjeként ala¬kul ki, amelynek következtében az általános értelmi képesség az adott népesség átlagától számottevően elmarad, és amely miatt az önálló életvezetés jelentősen akadályozott.
A gyógypedagógiai diagnosztikából tudjuk, hogy a megismerő tevékenység zavarának kimutatásához intelligenciateszteket alkalmazunk. Az intelligenciatesztek vizsgálati eredménye, az intelligencia színvonalát számszerű formában mutatja, ez az IQ (intelligencia kvóciens) érték.
A WHO osztályozása szerint megkülönböztetünk:
-    enyhe értelmi fogyatékosságot, itt tanulásban akadályozottságról beszélünk,
-    középsúlyos értelmi fogyatékosságot, vagyis értelmi akadályozottság,
-    súlyos értelmi fogyatékosságot, amely testi – szellemi gondoskodást igénylő életminőség. Mind a kommunikáció, mind a mozgás oly mértékben sérült, hogy az önkifejezés, önellátás állandó támogatást igényel.
-    igen súlyos értelmi fogyatékosságot. amely egészségügyi ellátást igénylő állapot.
Az intelligenciatesztekkel kimutatható intelligencia nívó csökkenésének mértéke lényeges, nélkülözhetetlen ismérv az értelmi fogyatékosság megállapításában és besorolásában. De ez az egy adat nem jellemezheti kielégítően az értelmi fogyatékosságot. Pszichológiai jellemzőiket külön – külön is meg kell vizsgálni ahhoz, hogy megfelelő oktatási tartalmat, oktatási formát és rehabilitáló terápiát rendelhessünk hozzá. 

___________________________________________________________

ÉSZREVÉTELEK NEM CSAK A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ SZEMÉLYEK  FOGLALKOZTATÁSÁVAL KAPCSOLATBAN

Eddig is életem folyamán folyamatosan erőfeszítéseimen felül teszek a hozzáállásommal, hozzáértésemmel, life long learning szemlélettel, példamutatással önmagamért, szeretteimért, a társadalmi befogadásért.
Gondolatébresztés a célom, ugyanis csak ezt tudom tenni, észrevételeket tenni, elgondolkodtatni, szakmai véleményt megfogalmazni rehabilitációs gazdasági menedzser, szakértőként, ennyi az én egyéni felelősségem saját értékrendem szerint, és mindenkinek van felelőssége.
A döntéshozók, ill. a döntéshozást közvetlenül befolyásolók felelőssége, hogy meghallják, vagy sem, tesznek-e a megvalósításért vagy sem és hogyan teszik azt. A nagyság ára a felelősség. ~ Winston Churchill.
Fiamnak is azt mondom (egyedül nevelem őket fogyatékos – „nagytárgylátó” Jaws beszélő programot használó -  nőként): Nemcsak azért vagyunk felelősek, amit csinálunk, de azért is, amit nem. ~ Jean Moliere, és hogy tudják, hogy csupaszon születünk és halunk meg, nem visszük a halálba magunkkal a vagyont, házat, autót, stb., csak azokat az emberi értékeket, amivé fejlődtünk földi életünk során, vagy azt, amivé nem fejlődtünk, pedig életfeladatunk lett volna, amelyért mindenki felel, amikor eljön az ideje.

Szakmai honlapomon szerepel itt a 12) pontban a következő: http://www.versenykepesseg.eu/index.php?option=com_content&view=article&id=86&Itemid=674 :

Ez ütközik az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény 14. cikkében deklarált megkülönböztetés tilalmába. Ugyanis a rokkantsági ellátásban részesülők ezen a ponton is indokolatlanul hátrányos megkülönböztetésben részesülnek több, velük összehasonlítható helyzetben lévő csoporttal szemben is. Mmtv egyébként több pontos sérti az Egyezményt, erre most nem térek ki.

A rokkantsági ellátásban részesülők a védett (akkreditált, költségvetési, szegregált) foglalkoztatáson kívül minden egyéb támogatásból (pl. Rehabilitációs Kártya is) kizárásra kerültek, csupán a foglalkoztatási kötelezettség jelent közülük a munkára készeknek előnyt, ha foglalkoztatásuk után a munkáltató a rehabilitációs hozzájárulás megtakarítására jogosult. Ezen változtatni szükséges!!


Tisztáznunk kell a fogalmakat is, amely nem csak a munkaadók gondolkozásában keveredik.
Megváltozott munkaképességű személy: aki veleszületett rendellenesség miatt, balesetből vagy betegségből kifolyólag nem képes olyan módon vagy mértékben elvégezni a munkafeladatokat, mint a hozzá korban, nemben, képzettségben hasonló személyek általában. Ők az egészségkárosodott személyek, mert valamilyen biológiai funkciózavarról van szó náluk.
Megváltozott munkaképességű személyek körének része a legsúlyosabb, fogyatékos személyek csoportja: a fogyatékosság a normálistól való eltérést, hiányt, vagy csökkenést jelent, ami bizonyos tevékenységek végzését, a társadalmi aktivitást korlátozza. A fogyatékosság speciálisan az emberi (humán) funkciók zavara. Az akadályozottság mértéke a társadalom elvárása és az egyén képessége, teljesítménye közötti különbséggel jellemezhető.
A rokkantság pedig a károsodásból vagy fogyatékosságból eredő szociális hátrány. Korlátozza, vagy megakadályozza, hogy az egyén betöltse a társadalmi szerepeit, mint pl. önfenntartás, társas kapcsolatok, keresőképesség, azaz az egyénnek, mint társadalmi lénynek a társadalmi szerepeiben, funkcióiban bekövetkező zavara.
Az ILO számára különösen fontosak a fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatása terén érvényesülő irányzatok. A megváltozott munkaképesség ebben az értelemben olyan foglalkoztatási hátrányt jelent, amely különféle szakpolitikai intézkedésekkel, szabályozásokkal, programokkal és szolgáltatásokkal leküzdhető és leküzdendő.


MINDEN megváltozott munkaképességű személy komplex rehabilitációjában az elsődleges cél a nyílt munkaerő-piacon történő elhelyezkedés elősegítése összhangban a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemmel.
Az EU Fogyatékos-ügyi Stratégiájának célja annak biztosítása, hogy a fogyatékos emberek mindennapi életükben ugyanolyan egyéni választási lehetőségekkel rendelkezzenek, mint az ép emberek, illetve hogy ők is irányíthassák életüket.
Hiszen az ESÉLYEGYENLŐSÉG, vagyis hogy minden ember más, mégis egyenjogú lehetőséget kell kapnia arra, hogy a maga választott módon tartalmas életet éljen. Ehhez biztosítani kell számukra a személyi támogatás rendszerét, az akadálymentességet, a személyi-, tárgyi-, infrastrukturális feltételeket, az információkhoz, szolgáltatásokhoz jutás korlátlan hozzáférhetőségét.

2007. évi XCII.tv. amellyel ratifikálta az Ensz Egyezményt Magyarország az elsők között kinyilvánítja: az emberi jogok emberi szükségleteken alapulnak. Kinyilvánítják, hogy minden egyes embernek egyenlően joga van nem csupán az élethez, hanem a méltóságteljes élethez is. Az emberi jogok továbbá feltételezik, hogy szükség van bizonyos alapkövetelményekre és forrásokra annak érdekében, hogy méltóságteljes életet élhessünk.
Az Alaptörvényünk II. cikke alapján is az emberi méltóság sérthetetlen, minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz függetlenül fizikai és szellemi fejlettségétől, illetve állapotától, és attól is, hogy emberi lehetőségéből mennyit valósított meg, és miért annyit. A hátrányos megkülönböztetés tilalma arra vonatkozik, hogy a jognak mindenkit egyenlőként, egyenlő méltóságú személyként kell kezelnie, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell a jogosultságok és kedvezmények elosztásának szempontjait meghatározni.
Helyzetük miatt ugyanis egyfelől kiszolgáltatottak a rokkant személyek valamennyi állami, közhatalmi beavatkozással szemben. Másfelől esetükben súlyos és közvetlen következményekkel járhat az is, ha az állam nem tesz eleget egyes alkotmányos feladatainak, a speciális, rászorultakat segítő szabályozás és gyakorlat kialakításával, fenntartásával kapcsolatos kötelezettségeit nem vagy nem megfelelően látja el. Legyen szó ugyanakkor indokolatlan közhatalmi beavatkozásról, vagy éppen állami feladat, kötelezettség elmulasztásáról, az érintettek jog-, illetve érdekérvényesítő képessége minimális.
A jogegyenlőség, az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülése és az esélyegyenlőség előmozdításának kötelezettsége, az egyes, kiemelten védett csoportok jogainak megfelelő biztosítása kiemelt fontosságú a foglalkoztatás területén, a munka világában.

A megváltozott munkaképességű személyek könnyen kerülhetnek a gazdaságilag inaktívak csoportjába. Elég, ha az általános munkakultúra nem kellően elfogadó, ha nincsenek elég jól kiépítve a munkahelyi rehabilitáció útjai, vagy otthon maradásra ösztönöz a társadalom idegenkedése, távolságtartása, a nem motiváló foglalkoztatás politikai intézkedések, ellenérdekeltségek, és máris növekedhet az inaktívak aránya a lakosságon belül.
Be kell látni, hogy a társadalmi korlátok (szemlélet, befogadó munkahelyek hiánya, a munkaadók ismeret hiánya, akadálymentesítés hiánya, forráshiány, ill. annak nem megfelelő elosztása,…) óhatatlanul is diszkriminációt és szociális kirekesztettséget eredményeznek; hogy az egyéni szükségleteknek megfelelő szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés alapvető jog.

A rehabilitáció elve alapján a fogyatékos ember nem a rehabilitáció passzív, segítségre szoruló szereplője, hanem a szolgáltatás megrendelője. A rehabilitáció fő célja az, hogy az egyéni szükségletekhez és igényekhez alkalmazkodva minél teljesebben szolgálja a meglévő képességek legmagasabb szintű hasznosulását. A rehabilitációt tehát nem lehet erőszakkal, kényszerítéssel elérni. Hanem a társadalmi befogadás diszkrimináció mentességgel és pozitív intézkedésekkel jöhet létre.
A rehabilitáció kétirányú szakmai tevékenység, amelynek egyik alanya a kliens: a rehabilitációs szolgáltatásokban részesülő, fogyatékossággal, vagy megváltozott munkaképességgel élő személy, másik alanya maga a társadalom, amely azáltal, hogy a fogyatékossá lett ember befogadására adott állapotában képtelen, maga is rehabilitálásra szorul. Ezért a sikeres rehabilitáció folyamatában fontos nem csak az érintettekkel, hanem a munkaadókkal, rehabilitációban részt vevő hivatalok képviselőivel, a döntéshozókkal, más szervezetekkel való kapcsolatépítés, együttműködés kialakítása.   
A foglalkozási rehabilitáció célja: a megváltozott munkaképességű emberek számára megmaradt képességeikre építve a legmagasabb szintű foglalkoztatás biztosítása,
A foglalkozási rehabilitáció komplex szolgáltatás, amely a rehabilitációs folyamatban résztvevő, vagy a megváltozott munkaképességű személy munkaerő¬ - piaci esélyeinek növelésére, munkába helyezése, a munkahelyi beilleszkedés elősegítése, illetőleg munkahelyének megtartása, a társadalmi befogadás elősegítése érdekében személyre szabott segítséget nyújt.  


Hogyan függ össze a GAZDASÁG és FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓ? Egyértelmű.
A vezető tevékenységének, a szervezet (ország) eredményességének mércéje:
a munka holt tényezőinek (anyagi-, tárgyi eszközök, amely a felhasználás során fogy) optimális költség-haszon hányados elérése, amihez az emberi erőforrás is hozzájárul, a tudásával, szakmai ismeret-, hozzáértésével, készségeivel, képességeivel, tanulási készségeivel, szervezeti kultúra (amely szellemi vagyon mindig nő, innovatív).
Ám csak a megfelelő munkahelyi (társadalmi) atmoszférában, ahol elismerik a munkatársak igényeit, érzéseit és emberi értékeit, ami egymás tiszteletén és a bizalmon alapul.
Amely szervezetben a megfelelő vezetői hozzáállás következtében a munkavállalónál megtalálható a megfelelő hozzáértés, hozzáállás, és gondolkodásmód együtt, ott ÉRDEMI HOZZÁADOTT ÉRTÉKET tud birtokolni a szervezet az emberi erőforrás által.
A SZERVEZETI CÉLOK eléréséhez a LÉNYEGES (innovatív) ERŐFORRÁST a munkatársak (humánerőforrás) jelentik, a munkahelyi légkör esetleges sérülése negatívan hat ki a tevékenységre, amely hat az egyén és szervezet EREDMÉNYESSÉGÉRE.
Az eredményességben tehát központi szerepe van az emberi erőforrásnak. A szellemi tőke (munkatárs tőkéje) a szervezet láthatatlan vagyona, fontos GAZDASÁGI TÉNYEZŐ, a NÖVEKEDÉS meghatározó eleme, a beruházások megtérülésének egyik útja. Egy ország eredményességében is ugyan ez elmondható.
 
Mindezért fontos a foglalkozási rehabilitáció, mint AKTÍV MUNKAERŐ-PIACI ESZKÖZ az elvekkel, módszerekkel, szolgáltatásokkal, amelyet a rehabilitációs tanácsadó, rehab gazdasági menedzser, hozzáértő segítő személyek és egyéb szolgáltatások biztosítanak.
Lényeges mindezért figyelmet fordítani a HR (human relation) komplex folyamatára, amelynek része a foglalkozási rehabilitáció:
a toborzás, kiválasztás, beilleszkedés, motiválás, belső-, egyéb képzés, teljesítményértékelés, bérezési rendszer

A magyarországi munkaerő-piacot jelenleg erős túlkínálat jellemzi. A jól felkészült, rugalmas, egészséges munkaerővel szemben a ma munkát vállalni kívánó megváltozott munkaképességű személyek általában alulképzettek, nem tartoznak a legfiatalabb korosztályba, munkavégző készségekben és képességekben meggyengültek és rehabilitáció hiányában ritkán felelnek meg a munkaerő-piac mai követelményeinek. A munkáltatókban pedig komoly előítéletek és fenntartások élnek az egészségkárosodással élő dolgozók értékeivel szemben. A munkáltatók félnek a táppénz gyakori igénybevételétől; a speciális munkakörülmények kényszerétől; a munkaszervezési többletfeladatoktól és nem bíznak a teljes értékű munkavégzésben.


Azonban azok a fogyatékos emberek, akiknél együtt áll a mentális stabilitás a jó gazdasági feltételekkel, illetve a magas iskolázottság a jó intellektuális képességekkel és magas társadalmi pozícióval, anyagi tartalékkal rendelkezés (ez utóbbi sajnos nincs meg önhibájukon kívül, állapotukból, helyzetükből adódóan), ritka vendégek a foglalkozási rehabilitációs intézményekben.
Számos példa bizonyítja, hogy képesek helytállásra az üzleti életben közülük mindazok, akikben megvan az éles ész, az üzleti készségek, egy konkrét terület alapos ismerete, a kemény munka és a kockázat vállalása, illetve elegendő indulótőke felszerelési és berendezési tárgyakra a vállalkozás beindításához többek között.

Az önfoglalkoztatás mögöttes értelme az, hogy amíg a fogyatékosság leggyakrabban amúgy is függőségbe kényszerít, addig az önfoglalkoztatás a munkaadótól, az államtól, sőt a munkanélküliség rémétől való függetlenedés irányába hat. Számos szubjektív tényező is motiválja az erre való áttérést azoknál, akiknek lehetőségük nyílik rá: az önmagával való megelégedés; a szociális izoláció állapotából történő kitörés; a munkanélküliség elkerülése; a vállalkozói tevékenységhez állami (jól működő rokkantbiztosítási rendszer esetén), külön e célra létrehozott társadalombiztosítási alapból nyújtott vissza nem térítendő támogatás (ami nincs hazánkban); a magából a formából származó függetlenség; de a személyes innovációra alapozott élet; a tulajdon utáni vágy is szerepet játszik.
Magyarországon sajnos a fogyatékos embereknek egyelőre csak szűk körét érinti az önfoglalkoztatás, ezért ezt támogatni szükséges uniós programokban pályázat kiírással, vagy a munkaügyi kirendeltségeken valóságosan elérhető vissza nem térintendő indulótőkével, ami most nincs, a keresetkorlátozó jogszabály megszüntetésével, rokkant személy esetében (hátránykompenzáció) külön figyelemmel az egyéni szükségletekre, pl. egy vak személy esetében laptop, Jaws (beszélő program), diktafon, egyéb eszközhasználat vásárlásra
Az önfoglalkoztatás nagyszámú sérült embernek nyújthatna biztos megélhetést és – szigorúan közgazdasági szempontból – költséghatékony foglalkoztatási formát.
Mivel már nincs külön rehabilitációs alap a munkaerő-piaci alapon belül, amelybe többek között a cégek befizetett rehab hozzájárulások folytak be, és amelyet kötelező volt az államnak visszafordítani a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatására, így nem marad forrás már a például fogyatékos vállalkozók vállalkozás fejlesztésére, indítására jelenleg, ez megdöbbentő, hogy a sérült emberekre költendő forrást másra használják.

Magyarországon a humanitárius szempontok vagy a társadalmi szerepvállalás csak igen kis mértékben játszanak szerepet a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásában.
A Szervezetek az állam felelősségének tartják a megváltozott munkaképességű személyek befogadását, és hiányolják a hosszú távú, átgondolt szociálpolitikát. Ez igaz, de az üzleti szférának ugyan olyan felelőssége van.
A megváltozott munkaképességű emberek többségükben jelenleg nem a végzettségüknek megfelelő szintű, hanem alacsonyabb végzettséget igénylő munkát végeznek.
A tipikus foglalkoztatás a részmunkaidő, a távmunka atipikus. A részmunkaidővel enyhítenek a cégek az egészségesekre szabott teljesítményelvárásokon. Adott munkakörbe vesznek fel az egészségesekkel megegyező elvárásokkal megváltozott munkaképességű munkavállalókat. A személyre szóló munkakörök nem jellemzők. Munkakörelemzést csak a nagyvállalatok végeznek, nehézséget okoz olyan munkakörök azonosítása számukra, ahol a megváltozott munkaképességű dolgozók profitot tudnak termelni a vállalatnak.
A munkáltatók döntő többsége nincsen felkészülve az eltérő igényű munkavállalók foglalkoztatására. Így sok esetben a munkáltatók inkább választják a fizetési kötelezettséget, pluszadót, mintsem a megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatásával járó többletfeladatok ellátását.
A munkáltatók egy része nincs is tisztában a megváltozott munkaképesség fogalmával sem, néhányuk sajnos csak a költségtakarékosságot látja foglalkoztatásukban és munkabíró képesség szempontjából ugyanolyan munkaerőnek tekinti őket, mint az „egészséges” embereket, tehát egy részük sem szociális érzékenység, sem munkakörnyezet, munkakörülmények tekintetében nincs felkészülve arra, hogy mivel is jár foglalkoztatásuk.

A jelenleg rendelkezésre álló aktív eszközök, kevéssé ösztönzők. A jelenlegi támogatási rendszerben ugyanis elsősorban a magas támogatásintenzitás melletti foglalkoztatásra van munkáltatói kereslet, és jellemzően csupán a támogatás időszakára tartják fent a munkáltatók a munkaviszonyt. Elsősorban a rehabilitációs hozzájárulás megfizetése alóli mentesülés érdekében alkalmaznak megváltozott munkaképességű embereket. Az ilyen megfontoláson alapuló foglalkoztatás azonban csak a felszínen kezeli a problémát.
Az állami szektor, a közszféra pozitív példája, ha sok közintézményben lenne arányában több fogyatékos embert foglalkoztatnának, a piaci munkáltatók szemléletét is nagymértékben pozitívan befolyásolná.
A rokkantsági ellátásban részesülők a védett foglalkoztatáson kívül minden egyéb támogatásból (pl. Rehabilitációs Kártya) kizárásra kerültek, csupán a foglalkoztatási kötelezettség jelent közülük a munkára készeknek előnyt, ha foglalkoztatásuk után a munkáltató a rehabilitációs hozzájárulás megtakarítására jogosult. Ezen változtatni szükséges.

Tény, hogy ők kénytelenek dolgozni a megélhetés miatt veszélyeztetve egészségüket (elfogadva, hogy rövidebb ideig élhetnek minőségileg még elfogadottnak sem mondható pici, átlag ötvenezer rokkantsági ellátás mellett, amely az állapotukból eredő plusz költségeire sem elég. Ha ellátását elveszítené, akkor a hozzá kapcsolódó közgyógyellátást, utazási kedvezményt is, amely biztosítja életben maradását, orvoshoz eljutását,… így meghal, mert nem tudja kifizetni segédeszközeit, gyógyszereit, vagy a négy fal közé kényszerül, nem tud utazni, eljutni orvoshoz,…A súlyosan fogyatékos személy csak ellátása megtartása mellett képes dolgozni esetenként, embere válogatja, és a személyi-, tárgyi-, infrastrukturális-, financiális feltételk biztosítása mellett.


Ezért szükség lenne valamilyen minősítési rendszerre, amely a védett foglalkoztatókhoz hasonlóan előírná, hogy milyen munkakörülmények, személyi-, tárgyi-, infrastrukturális feltételek teljesítése mellett lehetne megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztatni. Csak a feltételek teljesítése esetén mentesülne a munkáltató a rehabilitációs hozzájárulás fizetése alól, ill. kaphatna más adókedvezményt (pl. rehabilitációs gazdasági menedzser alkalmazása esetén). Ezen felül részmunkaidő esetén csak a rehabilitációs hozzájárulás arányos részének fizetése alól mentesüljön a munkáltató. Teljes mentességet csak teljes munkaidős foglalkoztatás jelentsen.
A pluszadó befizetésekből alapot létrehozni szükséges (amely rehabilitációs alap létezett is régebben) szolgáltatók támogatására (munkahelyi környezet átalakításának megtervezése, munkahelyi segítők beállítása, mentorállás, stb.). A befizetett hozzájárulás jobb felhasználása szükséges, komplex programok biztosításával.
E célok elérésének egyik eszköze lehet tehát a kvótarendszer, a rehabilitációs hozzájárulás. Minden uniós országban hangsúlyozzák a munkáltatók nagyobb felelősségét a foglalkoztatásban. Ha növelnék a pluszadó mértékét legalább a háromszorosára, akkor az üzleti szféra képviselői, különösen a multi cégek valóban gondolkodnának egy társadalmilag felelősségteljesebb üzleti innovatív stratégia kidolgozására; új, speciális, a változó piaci igényeknek megfelelő munkakörök rugalmas megnyitására, így a ranglétrát is akadálymentesítenék. Hiszen addig, amíg magasabb arányban nem vesznek részt a társadalmi életben a fogyatékos emberek, amíg együtt munka során a megismerés meg nem történik, nem beszélhetünk befogadó szemléletről. 

Megoldás lehet a fogyatékos emberek foglalkoztatásának javítására többek között: Ha a munkáltató bármilyen pályázatot megnyer, kapjon plusz ajándékként pl. JAWS programot. Akkor elgondolkodik, mit csináljak ezzel, hogyan hasznosítsam, KÜLÖN NEM fog pályázni erre csak azért, hogy foglalkoztasson látássérült embert, mert plusz gond, tennivaló. Ugyan így más segédeszközzel kapcsolatban járható út lenne.


Jelenleg sajnos a társadalom akadályokat támaszt, tart fenn (nem csak fizikait).
Pedig a gazdasági inaktivitás, a növekvő munkanélküliség és az öregedő, beteges társadalom okozta nehézségek közvetlenül hatnak a gazdasági növekedésre.
Meggyőződésem, hogy minden társadalomnak kötelessége, hogy tagjairól a lehetőségeihez mérten gondoskodjék. Ez az igény jogosan illeti meg azokat, akik saját hibájukon kívül igénylik a társadalom foko¬zottabb támogatását, de maguknak a hátránnyal élőknek is mindent meg kell tenniük, hogy megtalálják ebben a világban a helyüket.
Az eddig említettek alapján ez nem kegy kérdése, hanem befektetés.

Hiszen a munkavégzés többek között javítja az egyén mentális állapotát, szociális-anyagi helyzetét, társadalmi státuszát, a munkatevékenység és a munkahely, mint szociális közeg a betegség számos tünetére és járulékos hatására kedvező befolyással van, nem beszélve a gazdasági hatását, bevételeket, értéknövekedést, versenyképességet.
Minden emberben meg van az adottság, hogy alkotó munkát végezhessen, csak a legtöbben nem veszik észre. ~ Truman Capote

A fentiek mellett a sikeres foglalkozási rehabilitáció, a nyílt foglalkoztatás lehetőségének biztosítása nem képzelhető el a gazdaság és munkaerő-piac nélkül. A jól működő gazdaság biztosítani tudja azokat a feltételeket, amelyek szükségesek a rehabilitációs folyamatokhoz. A jól működő munkaerő-piacot pedig, a viszonylagos stabilitás, az átláthatóság, a tervezhetőség, a rugalmasság (pl. hatékony válságkezelés, válságmenedzselés), a folyamatos fejlődés, egyensúly, versenyképesség, termelő beruházások, infrastruktúrafejlesztés jellemzi.
Az elismerés intézményének kialakítása is lényeges a közösségen belüli megítélés javítása érdekében minden szervezetben.

Meggyőződésem, hogy a társadalom közérzete, az igazságosság, a méltányosság, a társadalmi befogadás mindannyiunkon múlik.  Közös célunk, hogy elősegítsük a társadalmi befogadást, a társadalmi összetartozást és az életkörülmények javítását, érvényesítsük az emberi méltóság és az egyenlő bánásmód elvét.
„Az a társadalom, amelyik számos tagját kirekeszti, elszegényedett társadalom.
A fogyatékos embereket segítő feltételek javítását célzó intézkedések mindenki számára rugalmas világ kialakítását eredményezik.
Amit ma a fogyatékosságügy nevében megteszünk, annak a holnap világában mindenki számára értelme lesz.”
(Madridi Nyilatkozat)


KERESSEN, KÉREM, hogy versenyképes maradjon szervezete!
A munkatársaknak emberi és üzleti kapcsolatai, személyes szükségletei, kívánságai és vágyai, gondjai, aggodalmai vannak.

A termelés tárgyi eszközeivel való helytelen bánásmód gondot okoz, tehát

AZ ANYAGIAKKAL GAZDÁLKODNI KELL,

AZ EMBEREKKEL PEDIG BÁNNI KELL TUDNI.

ELENGEDHETETLEN egy humánerő forrás stratégián belül BEGOGADÓ MUNKAHELY kialakításával, beillesztési programmal, útmutatóval rendelkezni, tréningek, coach,

a HR minden területén a felvilágosítás: a TOBORZÁS (máshol elérhetők a sérült emberek, a hirdetés feladásának helyes módja,...), KIVÁLASZTÁS (helyes interjúztatás, EBH, esélyegyenlőség, egyenlő bánásmód,,...), BEILLESZTÉS, MEGTARTÁS, MOTIVÁLÁS, FEJLESZTÉS, BELSŐ KÉPZÉSI RENDSZEREK MŰKÖDTETÉSE, BÉRGAZDÁLKODÁS, TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS, humánus elbocsátás.

MINDEHHEZ ISMERNI KELL A BEFOGADÁS ALAPVETŐ ELEMEIT, módszereit, technikáit, a megváltozott munkaképességű ember (CÉLCSOPORTOK is heterogének) sajátosságait, amely alapján kiépül a SZEMÉLYI-, TÁRGYI-, INFRASTRUKTÚRÁLIS-, FINANCIÁLIS RENDSZERT.


SZEMÉLYRE SZÓLÓ, MUNKAHELY SPECIFIKUS TÁJÉKOZTATÁST NYÚJTOK HITELES SZAKÉRTŐKÉNT JOGSZABÁLYI HÁTTÉRREL

A PIAC KORLÁTOZÁSÁNAK következménye, hogy a GYENGE TELJESÍTMÉNYT, ROSSZ TERMÉKET TARTJA FENN.

Az ELÉRHETŐ JÖVEDELEM, a BEFEKTETETT ENERGIA ARÁNYA és a KERESET KORLÁTOZÁSA ALULMOTIVÁLTSÁGOT EREDMÉNYEZ. MINDEZ NEGATÍVAN HAT a VERSENYKÉPESSÉGRE!

A TÁRSADALMI KORLÁTOK DISZKRIMINÁCIÓT és SZOCIÁLIS KIREKESZTETTSÉGET EREDMÉNYEZNEK!

Speciális szaktudás szükséges a megváltozott munkaképességű emberek eredményes és hatékony foglalkoztatásához.

Végzettségem, képzettségem, több éves szakmai tapasztalatom, kapcsolati tőkém van a témában szakértőként és érintettként. Többek között humánerőforrás-szervezést tanítottam a Károly Róbert Főiskolán, és szakértői képzéseken előadó voltam.

Alap végzettségem tanító, tanár, gyógypedagógus, esélyegyenlőségi manager, rehabilitációs mentor, rehabilitációs gazdasági szakértő.


Így képes vagyok meghatározni azokat a szakmákat, területeket, foglalkozástípusokat, amelyekre az álláskereső alkalmas illetve azokat az egészségügyi kizárásokat, amelyekre a munkaköri besorolásnál ügyelni kell.


Ismerem a megváltozott munkaképességű emberek szocio-kulturális, demográfiai jellemzőit, a munkavállaláshoz szükséges képességeket, készségeket, pszichológiai állapotukat. Mindezek ismeretében olyan módszereket, és eljárásokat alkalmazok, amelyek elősegítik a „munkára kész” állapot kialakulását.


Ismerem a foglalkoztatás gátjait is, amely kapcsolódhat a fogyatékossághoz, vonatkozhat a közösségre (negatív attitűdök), a környezetre (akadálymentesítés, ergonómia, munkaadaptáció, stb.), az esetleges munkáltatói előítéletekre.


Elkötelezettségem, empátiám, hasonló helyzetem, szakmai tudásom miatt megfelelő odafordulással, vagy éppen nagyon határozott fellépéssel segíthetek a helyzetek feloldásában, kimozdíthatok sorsokat a holtpontról.  

Szükség lehet egy állandó szakértőre foglalkoztatás, ellátások, kedvezmények témában !! 


A vezető tevékenységének egyik mércéje a rábízott javakkal való gazdálkodás hatékonysága, vagyis az optimális költség-haszon hányadost kell elérnie, amihez az emberi erőforrás is hozzájárul az irányítása révén.

Ennek eredményességében segédkezem, amely koordináció pozitív üzenet a partnerek számára is, még jobb cég imázst jelent, aminek jó hatása lehet új piac kialakulására, aminek pénzbeli értéke felbecsülhetetlen. 


Pontosan tudom kódolni, elemezni az ORSZI, NRSZH szakvéleményekben leírtakat, ismerem a foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezményeket jogszabályi háttérrel, mindez pénzbeli előny, megtakarítás a Szervezetnek.  


Forintosítható érték a speciális szakismeretem, információim, tudásom, innovatív erőforrás, egyedi elem, amely a cég versenyképességét befolyásolja, mert a foglalkozási rehabilitáció koordinálása szervezetfejlesztő, közösség építő, munkamorál és elkötelezettség erősítő, nő az egymás iránti figyelem, tolerancia, mindez javítja a munkahelyi légkört, amely pozitívan hat a teljesítményre, így versenyelőnyt jelent. Emellett életvezetést támogató, személyiség fejlesztő, információt nyújtó, motiváló, beilleszkedést ill. bennmaradást, megtartást, munkavégzést segítő komplex szolgáltatás, menedzselés, 

Mert AZ EGYÉNI KOMPETENCIÁK BIRTOKÁBAN ÉRHETŐK EL A SZERVEZETI CÉLOK. 

A szellemi tőke a szervezet láthatatlan vagyona.

ANYAGI, SZELLEMI és KULTÚRÁLIS TÖBBLETET és ezzel VERSENYELŐNYT JELENT a vállalkozás, a társadalom számára.

 

 Támogatás helyett az EU ösztönöz, és lehetőségeket teremt aktív munkaerő-piaci eszközökkel,

INNOVATÍV foglalkoztatás politikát ösztönözve a fenntartható fejlődés érdekében.

Hangsúlyozva, hogy a szervezetek, országok eredményességének oka leginkább az emberben keresendő.

A VERSENYELŐNY legtartósabb, vagy talán

EGYETLEN TARTÓS FORRÁSA AZ EMBER,

s tanulási, fejlődési képessége.

ATTITŰD kérdése a társadalmi befogadás és versenyképesség elérése. A munkáltató döntése, hogy a büntetésként is felfogható pluszadóra költi-e a pénzét (rehabilitációs hozzájárulás), vagy megváltozott munkaképességű embereket foglalkoztat-e inkább. Az anyagi, jogi jellegű kényszerítő eszközök fontosak (minden országban van), de nem helyettesítik, csak előmozdítják a szemléletbeli változást.
A hozzáállás egy olyan kapcsoló, amely minden mást elindít. ~ Ismeretlen
 
CSR (Corporate Social Responsibility): az üzleti siker elérését jelenti olyan módon,

amely tiszteletben tartja az etikai értékeket, a törvényi kereteket, valamint a vállalati működés összes érintettjének igényeit és szükségleteit.

A tudás, a szellemi tőke az ország, a szervezet, az ember láthatatlan vagyona. 

Számos vállalat VERSENYKÉPESSÉGÉBEN sokkal lényegesebb szerepet játszik

A SZERVEZET ALKALMAZKODÓ KÉPESSÉGE, KULTÚRÁJA,  SZAKEMBEREINEK KIVÉTELES KÉPESSÉGE, vagy VEZETÉSI FILOZÓFIÁJA, mint az, hogy milyen fizikai és pénzügyi eszközei vannak.

 

A HUMÁN STRATÉGIA a vállalat egyik fő támasza, hiszen a humán tőke a NÖVEKEDÉS egyik LEGMEGHATÁROZÓBB ELEME. 


Ismeretes, hogy a mindenféle átlagtól való eltérést elfogadó, BEFOGADÓ JELLEGŰ VÁLLALATOK INNOVATÍVABBAK a többieknél. Nyilván, aki a különbségeket jól tudja fogadni, az új gondolatokra is nyitottabb. Az ilyen rugalmas, újfajta szemlélet segítségével a vállalat követni tudja a társadalomban, a gazdasági életben történő változásokat, ezzel megadva magának az esélyt, hogy olyan dinamikus intézmény legyen, amely tevékeny alakítója a változásoknak és nem pedig az elszenvedője.

 

Figyelembe véve, hogy a társadalmi befogadás mindig két félt igényel, a BEILLESZKEDI IGYEKVŐ egyiket és a FOGADNI KÉSZ másikat, s közben nélkülözhetetlen a KÖLCSÖNÖS ALKALMAZKODÁS.  

 

Ebben a világban nem tehetünk nagy dolgokat, csak kis dolgokat, nagy szeretettel. ~ Teréz Anya.  

A szervezetek elkerülhetik a 964. 500 Ft/év/fő rehabilitációs hozzájárulás befizetését, ha minden huszonötödik dolgozó után legalább egy megváltozott munkaképességű dolgozót alkalmaznak (kötelező foglalkoztatási szint).

A megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatását elősegítő tettek minden forintja 5 év alatt 4, 77 forint megtérülést eredményez helyi vagy országos szinten egy 2006-ban készített SROI-vizsgálat (Befektetés Társadalmi Megtérülése) szerint.

Fontos törekedni a megfelelő munkakörben a megfelelő kompetenciákkal bíró megváltozott munkaképességű munkaerő megszerzésére, megtartására, akár támogatás nélkül, erkölcsi-, anyagi megbecsüléssel, érezve hasznos munkáját, amely hat a teljesítményre, munkahelyi légkörre, így a versenyképességre.
Hiszen a fogyatékos emberek 71%-a 8 elemit végzett, ebből 32%uk azt sem fejezte be, szakképesítést, érettségi egy-negyedük szerzett és alig 5%uk felsőfokú végzettséget.  
Így nincs nagy merítési lehetőség magasabb kvalitású munkaköröknél, ezért a megfelelő képzettségű-, kompetenciájú megváltozott munkaképességű munkavállaló ÉRTÉK.  

Úgy vélem, a rehabilitáció, foglalkoztatás rendszere igen sokrétű, a jogszabályok sokasága folyton változik, és nem könnyű eligazodni benne. Munkám során gyakran tapasztalom, hogy nemcsak az érintett nyugdíjasok, a rászorulók, a gyermeket nevelők nem ismerik ezeket. Ezen ISMERETEK HIÁNYA HÁTRÁNYOS KÖVETKEZMÉNNYEL járhat, komoly lehet az anyagi veszteség. Az ellátások igénybejelentéshez kötöttek.

Rehabilitációs gazdasági menedzserként felülvizsgálati, ellátási ügyekben ÖNZETLEN szakmai útmutatást, tájékoztatást nyújtok biztos jogszabályi tudással, hogy mi mit jelent, mit tehet vagy nem tehet, mi a teendő, hogyan, mik az alternatívák, van-e jogalapja fellebbezésnek, hogyan, megfogalmazás, stb. Hogy  minden információ birtokában helyes döntéseket hozhasson, hátrány ne érhesse információ hiány miatt, hiszen a jogszabályok sokasága folyton változik, segítek eligazodni benne.

Mindenképpen a témához jól értő, felkészült, tájékozott, tapasztalt, szakmai vélemény megfogalmazására képes személy alkalmas a témában hiteles, megbízható szakmai támogatást nyújtani.  

A CSV  a cégek túléléséről, fejlődéséről, fenntarthatóságáról szól, amelyhez működő infrastruktúrára, megbízható, kiszámítható beszállítókra, utánpótlásként felvehető képzett és tehetséges munkavállalókra és stabil jogi környezetre van szükség. Vagyis egy élő és működő társadalomra és környezetre maguk körül, amelyért maguk is sokat tehetnek.

A CSV, a közös értékteremtés egy innovatív üzleti megközelítés, amelyben felismerik és alkalmazzák azt, hogy egy cég versenyképessége és a körülötte lévő közösség egészségessége kölcsönösen függ egymástól, így képesek a globális növekedésre, ahol az üzleti érdek és a társadalmi felelősségvállalás közvetlen kölcsönhatásban működhet. Segítségével a cégek eredményesebbé válhatnak, miközben sokkal nagyobb hatást képesek elérni, mint egyszerű jótékonysággal. Ez az innovativitás profit, az üzleti érdek része.
Szeretné megtalálni szervezetében? Keressen! 

Az immateriális javakat nem úgy, mint a termékeket, technológiákat, nehéz utánozniuk a versenytársaknak, mert az emberek és szervezetek egyedi tudásában, képességeiben gyökereznek, így ezek a fenntartható versenyelőny forrásai. Szakmai munkámmal ehhez segíteném hozzá.


Átfogó ismeretekkel rendelkezem humánstratégiai-, HR szervezés-, szociológiai-, szociálpszichológiai-, munkapszichológiai-, gazdaságtudományi, jogi-, igazgatási, gyógypedagógiai-, egészségtudományi-, pénzügyi-, számviteli-, egyéb társadalomtudományi-, vezetési területen.  


Nem az számít,...:

http://www.letkerdesonline.hu/h_Article_2.html 

___________________________________________________________________________

Bernáthné Székely Julianna,
rehabilitációs gazdasági menedzser,
06-20-420-20-39
This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

UniCredit Bank 10918001-00000145-03880003